Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
24. 3. A Hanság főcsatorna a Fertővel. 25. 1. A Répce a Kőris patak nélkül. 26. 2. Az Unyi patak. 27. 11. A Duna az Unyi patak torkolatától 1—6. sz. TVK határig. 2.33 VÉDELMI MUNKÁK SORRENDJE ÉS INDOKOLÁSA A védekezés fejlesztésére tervezett beruházások egy részét a II. 5 éves tervben szeretnénk megvalósítani. 1963—64. évre tervezzük a Szőny—füzítői csatornára a szivattyúállás megépítését 2,9 millió Ft költséggel. 1976—80. években pedig a III. kát. csatornák bővítését és a bővítés miatt szükséges műtárgyakat 0,4 millió Ft költséggel. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Jelen TVK az első olyan irányú munka, amely felméri a vízrendezési igényeket. A vízgazdálkodási Keretterv-készítést megelőzte egy állapotfelvételi munka, tehát minden olyan esetben, ahol terv- nem állt rendelkezésre, a helyszíni adatfelvételre támaszkodtunk. Ez a megelőző munka lehetővé tettei, hogy reális és a helyszíni adottságoknak megfelelő adatokat dolgozzunk be a tervbe. A terv első ízben dolgozza fel az ország hegy- és dombvidéki területét az eróziós viszonyok felmérése és az erózió elleni védekezés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Agrokémiai Kutató Intézete szerint hazánkban búza-egyenértékre számítva, az évi terméskiesés 10 millió mázsával egyenlő. Hazai szerzők véleménye szerint a hegy- és dombvidéken folyó talajpusztulás átlagos: évi mennyisége 100—120 millió tonna. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdaságilag művelt hegy- és dombvidéki terület — a rét-területeket leszámítva — 2 850 000 hektár kereken, az évi talajlepusztulás 35—42 to/ha-ra adódik. A lepusztult termőtalajban lévő ásványi és szerves anyag (humusz) talaj alkotó része értékét figyelembe véve, a talaj évi károsodása mintegy 550 millió forintra tehető. A kidolgozásra került tervben a talajlepusztulás felső határát 15 to/ha. értékben szabták meg a tervezők és a védelmi berendezéseket úgy tervezték meg, hogy ez az érték realizálható legyen. Ha a terv megvalósul, a talajpusztulás évi összes mennyisége 43 millió tonnára, tehát majdnem egy- harmadára csökken. A még fennmaradó talajpusztulás ásványi és szervesanyag értéke kereken 200 millió forintra tehető. A terv megvalósításával évi átlagban csupán a talajerő gazdálkodás területén 350 millió forint megtakarítás érhető el. A terv végrehajtásának eredményeképpen a kisvízfolyások medreinek feltöltődési üteme lelassul és a medertisztogatási, jókarbahelyezési, szabályozási munkák élettartama mintegy háromszorosára nő. A hegy- és dombvidék talajvédelmi berendezésével kialakul azoknak a főképpen állattenyésztő, szőlő- és gyümölcstermesztő profilja. Ez természetesen komoly járulékos beruházásokat is jelent, de a jelen tervben és a korábbi talajvédelmi tervekben elvégzett vizsgálatok alapján ezek a beruházások minden esetben gazdaságosnak mutatkoztak. A terv TVK-ként objektív tényezők alapján rangsorolta a talajvédelemre berendezendő területeket, a sürgősség és fontosság szerint. — Ezzel módot nyújt arra, hogy felsőbb szinten a vízgyűjtők talajvédelmi berendezésének sorrendjét meg lehessen határozni. A tervezés eredményeképpen feldolgozásra került az ország hegy- és dombvidéki területeinek lejtőkategóriánkénti megoszlása, amely módot nyújt arra, hogy a hegy- és dombvidéken szükséges, a természeti viszonyokhoz mért növénytermesztési arányokat és a sajátos üzemi gépesítést biztosítani lehessen. A terv megvalósításával a helyes hegy- és dombvidéki gazdálkodás megteremtésével a további terméskiesés nagyrészt megszüntethető, sőt a mai gazdálkodási szinthez képest 30—50 százalék termésnövekedés érhető el. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A terv talajvédelmi feladatainak végrehajtása érdekében a következő munkaszervezési feladatokat indok olt elvégezni: A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai (az állami gazdaságok megyei igazgatóságai) a talaj- védelmi szervező munkára talajvédelmi felügyelőket jelöljenek ki (alkalmaznak). A talajvédelmi felügyelők a vízgyűjtők talajvédelmi irányterve alapján elkészítik a vízgyűjtők területrendezési ütemtervét. A talajvédelmi felügyelők közreműködnek az alábbi feladatok megoldásában is.: a) A szakigazgatás dolgozói, a társulati vezetők, az érintett üzemek és gépállomások vezetői számára szakmai felkészítő tanfolyamok és bemutatók rendezése, a tanfolyamok évről-évre történő rendszeres ismétlése. b) Megyénként, majd vízgyűjtőnként egy-egy talajvédelmi mintaüzem berendezése. c) Talajvédelmi és vízrendezési társulatok szervezése, a társulatok felkészítése arra, hogy tagüzemeiknek talajvédelmi létesítményeit megépítsék, a berendezés munkáit irányítsák. d) Közreműködnek a földrendezés általános felülvizsgálatában és szükség szerinti kiigazításában. e) A talajvédelmi üzem tervkés zí t és és táblásítás elősegítése, ellenőrzése. 227
