Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

a Bakony vidékén a községekhez tartozó mezőgaz­dasági művelés alá vont termőterület igen szűk helyre redukálódik. Ezeknek a védelme helyi, de népgazdasági szinten sem hanyagolható el. A Torna és Gerence közötti vízgyűjtő területre a fejlesztési terv 112 db vízmosáskötő gát beépíté­sét irányozza elő, összesen 9,98 millió Ft költség­gel. A vízmosáskötési munkálatok a területen Far- kasgyepű, Bakonyjákó, Németbánya községeket, azok bel- és külterületét érinti legnagyobb súllyal. A Gerence patak vízgyűjtői: A vízgyűjtőterületen a vízmosásk.tések tervé a Gerenoe patak felső szakasza, továbbá a Gerence patak felső szakaszának mellékvizei. Gerence patak A Gerence patak felső szakaszán Pénzesgyőr községtől az eredetileg szükségszerű vízmosások megkötése a jobbparti III. kategóriájú kisvízfolyá­sökon, Pénzesgyőr község belterületének községi útjainak védelme, továbbá a külső mezőgazdasági területek védelme szempontjából. A Kőrisgyőr paták legfelső szakaszán, Hárskút község bel- és külterületén rendkívül veszélyezte­tett, a község területén vízmosáskötési munkálatok az elmúlt időszakban nem folytak, hathatós, végle­ges jellegű kő-, betongátak nem létesültek. A lakos­ság a legveszélyesebb szakaszokon ideiglenes fa- és rőzseműveket alakított ki, amelyek azonban nem számottevők. A tervelőirányzat, mely szerint a vízgyűjtőre 78 db vízmosáskötési gátat szükségszerű létesíteni, 6,97 millió Ft előirányzattal — a fentiek alapján indo­kolt. Marcal a Gerence torkolat alatt Sokor óaljai Bakonyér felső szakaszának keleti oldalán Kajárpéc és Felpéc községek területén 2 vízmosás van. 1. Kajárpéc belterületén lévő vízmosás, amely lakóépületeket és közlekedési utakat veszélyeztet és nagymennyiségű hordalékot szállít a Bakony-ér- be és mellékágába, a Csuki-ébre. Megkötésére 1960. évben 1 db vízmosáskötő gát épült. 2. Felpéc község határában a felpéci vízfolyás felső szakaszán van vízmosás. Rába a Marcal torkolata alatt A Sósos-ér felső szakaszának keleti oldalán Te- nyő község belsőségi területéin 2 vízmosás van. 1. Tenyő Táborvölgyi vízmosás megkötésére 1941—1955 évek között 11 db hordalékfogógát és 140 m3 terméskőburfcölat épült. További megkö­tésre 2 db 3,0 m magas hordalékfogógát, 100 m3 kőbeton, 200 m3 terméskőburkoiat és 50 db borda építése szükséges. Összesen 230 m3 terméskőfala­zat szükséges 184 000 Ft költséggel. 2. Tenyő Arpa-kúti vízmosás megkötésére 1953 évben 1 db vízmosáskötő gát és 1961—62 években 825 m3 terméskőburkoiat épült. További megkötésre 200 m3 terméskőburkoiat építése szükséges 50 fm hosszban, 48 000 Ft költ­séggel. A 'két. vízmosás teljes megkötése után is még levonuló hordalék — mielőtt a Sósos-érbe jut­na — sankolható a két vízmosás és Sósos-ér között 25 000 m3 alacsony fekvésű területen, mintegy 60 cm vastagságban, 15 000 m3 mennyiséggel. A sam- kolótér létesítéséhez szükséges 100 fm hosszú zá­rótöltés építése 150 m3 földmunkával és a két víz­mosás között a Sósos-ér depóniájárnak kiegyenge- tése 150 m3 földmunkával. Összesen 300 m3 föld­munka 9000 Ft költséggel. Kispándzsa-ér nyugati oldalán a torkolattól a fel­ső végéig Ménfőcsanak, Kis- és Nagybarát, Nyúl községek határában 11 vízmosás van. 1. Nyuli—Sárkánylyuki vízmosás megkötésére 1931—1962 évek között 9 db vízmosáskötőgát és hordalékfogógát a 140 fm hosszú, 700 m3 árokbur­kolat épült. További megkötésére 3 db hordalék­fogógát és 3 db surrantó építése szükséges, gát da­rabonként 100 m3, surrantó db-ként 40 m3, össze­sen 420 m3 terméskőfalazattal, 336 000 Ft összkölt­séggel, 3 db hordalékfogógát 5000 m3 hordalékot tároz. 2. Nyuli Cinegei vízmosás megkötésére 1947— 1958 évek között 2 db fejgát és 4 db hordalékfogó­gát épült. További megkötésre 1 db hordalékfogó­gát és 3 db surrantó, a gát 400 m3, a surrantok 120 m3 terméskőfalazatból, 2000 m3 terméskőburkolat és 20 db termésikőborda, db-ként 1,20 m3-rei. Ösz- szes munkálatok 1144 m3 terméskőialzat, 2000 m3 földmunka 975 200 Ft összköltséggel. A gát meg­építésével 4500 m3 hordalék, tározható. 3. Nyuli-Berek vízmosás megkötésére 1953—61 évek között 1 db hordalékfogógát 720 fm hosszú, 8300 m3 terméskőburkolat épült. További megkö­tésre 1 db fejgát 160 m3, 1 db út-teknő 100 m3 és 40 db borda megépítése szükséges. Gát, útteknő és a 40 db borda 308 m3 terméskőfalazat, 246 400 Ft összköltséggel. 4. Nyuli Vaskapu úti vízimosás megkötésére 1956—1959 évek között épült 2 db vízmosóskötő- gát. További megkötésre 2 db hordalékfogógát, 570 m3 és 40 borda, 80 m3 megépítése szükséges. 2 db gát és 40 db borda 650 m3 kőfalazattal, 520 000 Ft költséggel. A 2 db hordalékfogó gát 6500 m3 hordalékot tároz. A négy vízmosás megkötése után is a még levo­nuló hordalék közös tározása a Kispándzsa-ér 9500—10 000 szelvények között a baloldalon 3 db, egyenként 10 000 m3 területen lehet, 80 cm vastag­ságban, 24 000 m3-rel. Szükséges 3 db 150 fm hosz- szú zárógát, 540 m3 földmunkával és 20 fm hosszú, 60 m3 terméskőburkolatú surrantó megépítése 64 ezer Ft költséggel. 5. Nyul-Nagybaráti Határárok vízmosás megkö­tésére 1941—52 évek között épült 3 db vízmosásfcö- tőgát. További megkötésre 30 db fenékborda, 36 m3 kőfalazattal, 28 800 Ft költséggel. A megkötés után is még levonuló hordalék ülepíthető a Kis­pándzsa-ér balpartján, 10 000 m3 mélyebb fekvésű rétterületen 40 cm vastagságiban, 4000 m3 mennyi­séggel. 221

Next

/
Thumbnails
Contents