Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
2.2 A kisvízfolyások és vízgyűjtőterületeik rendezésének keretterve 2.21 KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSÉNEK KERETTERVE A vízfolyások nagy része még egyáltalán nem volt rendezve, de a rendezett vízfolyások is korszerűség szempontjából nem megfelelők. Az utóbbi 3 évben a rendezések már átfogó, a vízgazdálkodás minden ágára kiterjedő terveik alapján történtek. Kiépítési vízhozamnak a 10%-os valószínűségű vizet vettük fel, mely a mezőgazdasági igényeket is kielégíti. A keresztszelvénynél a lapos rézsűket 1:2, 1:3 alkalmazzuk, amelyek állékonyabbak és mezőgazdaságilag is jobban hasznosíthatók. A kisvízi meder biztosítására laza talajnál gyeptéglát, kavicsos talajnál előregyártott vagy terméskőburkolatot alkalmazunk. A nagyesésű szakaszokon fenéklépcsőket terveztünk úgy, hogy az vízhasznosítási célokra is alkalmas legyen. Műtárgyak átépítésénél csak azoknak a költségeivel számoltunk, amelyek a jelenlegi viszonyok között megfelelők és jó állapotban vannak. A jelenleg is károsnak minősülő műtárgyak és provizóriumok költségeivel nem számoltunk, azokat az üzemelőknek a kisvízfolyások rendezésétől függetlenül is át kellene építeni. A költségeket tervek — ahol nem áll rendelkezésre-, normatívák alapján állapítottuk meg. Az I. kategóriájú vízfolyások rendezése Lajta folyó, Balparti csatorna és a Jobbparti csatorna alsó szakasza A Lajta folyó a Balparti csatorna és a Jobbparti csatorna alsó 2,3 km-es szakasza töltésezett és ár- vízvédelmi szempontból a töltések országos fő védelmi vonalak, a meder pedig kisvízfolyásnak minősített. A Lajtát és a Balparti csatornát rendezési szempontból közösen kell kezelni, mert a Niokelsdorfi duzzasztótól megosztva vezetik le az osztrák szakaszról érkező vizeket. A rendezés célja az, hogy a két meder együttesen 120 m3/s emésztőképességű legyen. A fejlesztésre vonatkozólag terv nem készült, az idevonatkozó adatokat az 1926. évi engedélyezési terv segítségével állapítottuk meg. Vízszintes vonalazás tekintetében a meder nem szorul módosításra. Függőleges értelmű vonalvezetés a jelenlegi állapothoz fog igazodni azzal, hogy a meder fenékszintet csökkenteni kell. A laza kavics altalajra való tekintettel 1:2, 1:3 hajlású gyepesített rézsűt és legalább az ívekben biztosító műveket kell építem. A mederbővítéssel kapcsolatban átalakítandó a Márialigeti ún. iszapleeresztő zsilip és a Magyaróvári duzzasztó, valamint négy híd. A mederbővítésből kikerült földanyag az árvédelmi töltésbe nyer beépítést. A Lajta teljes vízkészlete részben öntözési, másrészt energiatermelés és ipari célra teljes mértékben lekötött. A III. kát. csatornák: a Lajta-jobbparti és a Mosonmagyaróvári Megyei csatorna a mezőgazdasági Az I. kategóriájú vízfolyások rendezése Répce A Répce folyó vízgyűjtőterületének legnagyobb része Ausztriába esik, így a rajta végzendő vízi munkálatok a közös érdekű szakaszon csak nemzetközi megállapodások alapján történhetnek. Az érvényben lévő megállapodás szerint a közös érdekű szakaszon a költségek 89,44%-át a Magyar Fél, az Osztrák Fél pedig 10,56%-át viseli. A Répce rendezésének tárgyalását csak együttesen lehet végezni a Répce malomcsatomával és a Répce-Ásás- sal. A VITUKI megállapítása szerint a Répce országhatáron belépő NQ, = 230 m3/sec árvízi hozama a Répcelaki árapasztó csatorna kitorkollásáig tározódás következtében 100 m3/sec-ra csökkent. A rendezés célja elsősorban az hogy a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és a völgyfenék lecsapo- lását biztosítsuk. A kiépítési vízhozamot 10%-os valószínűségű vízhozamban állapítottuk meg. fi- gyelembevéve a völgyfenéki tározódást is. A Répce—Ásás és a Répce malomcsatoma között a víz- mennyiséget úgy osztottuk meg, hogy a Répce malomcsatornán csak az eddigi medrek rézsű levágásával növeljük a szelvényterületet. A Répce és a Répce malomcsatoma vízszintes vonalvezetésében az éles kanyarokat meg kell szüntetni, a függőleges vonalvezetést károsan befolyásoló, már nem üzemelő malmokat meg kell szüntetni, illetve helyettük olyan mederlépcsőt kell alkalmazni, melyeknek emésztése megegyezik a meder emésztésével. A keresztszelvény kialakításoknál 1:3-as vagy még ennél is laposabb rézsűt kell alkalmazni az ívekbe és ahol lazatalajú a rézsűláb, ott biztosítást kell alkalmazni (terméskő, gyeptégla). A rendezés során a kikerülő földanyagot a tervezett partéi magasságban el kell teregetni és azt füvesíteni kell. Figyelembe véve a költségeket és a jelenlegi külterjes mezőgazdasági művelést, az első lépcsőben gazdaságosabbnak látszik a tenyészidejű 20%-os vízhozamra a medret kiépíteni. A Répce kisvizei a Répce melletti közvetlen területek öntözésére felhasználhatók, de az energiahasznosítással összhangban kell lenni. A Répce árterébe épült Gór és Bük község védelmére körtöltést kell építeni. II. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE Rajna, Metóc, Pás és Kocsód patak A felsorolt vízfolyások a Répce-balparti vízgyűjtőterületének lecsapódását látják el és rendezésük célja is az, hogy a megnövekedett mezőgazdasági igényeknek megfelelően teljes biztonságot nyújtsanak a mezőgazdasági termelés számára. A kiépítési vízhozamot 10%-os valószínűségű árvízben határozzuk meg. A vízfolyások vízszintes vonalvezetéés ipari igényeknek megfelelően kiépült, a jövőben csak fenntartást igényel. 26 1 TVK 201
