Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
I. FEJEZET Á vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban 1. A VlZGAZDÄLKODÄS A vízgazdálkodás a természetes vízháztartásnak a társadalom szükségleteivel való összhangbahoza- talára irányuló tevékenység. A vízzel való gazdálkodás ma már nem nélkülözhető szükségesség. Régebben a vízkészlethez viszonyított alacsony vízigény miatt a vizet a korlátlanul rendelkezésre álló természeti javak közé sorolták. A mai értelemben vett tervszerű vízgazdálkodásnak a szüksége is hiányzott. A vízépítés történelmi fejlődésének kezdetén az egyes elszigetelt, helyi jelentőségű feladatok megoldása volt a jellemző. Később a gazdasági élet nagyobb arányú fejlődése, a népesség szaporodása és a mindezek következtében jelentősen megnövekedett vízszükséglet annak a felismerésére vezetett, hogy a víz egyik legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb és csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincsünk, melyre vigyáznunk kell, amelyet óvnunk kell és amellyel ésszerűen gazdálkodnunk kell. Hazánk úttörő vízimémökei — Vedres István és Beszédes József — már a XIX. század elején világosan felismerték, hogy a különféle vízépítési munkálatok adott feltételek szerves egészet képeznek. Az ármentesítési, a folyószabályozási, a lecsapolá- si stb. munkák műszakilag és gazdaságilag egymással, de más népgazdasági ágakkal is — az akkori időket tekintve elsősorban a mező- és erdő- gazdasággal — a legszorosabb összefüggésben vannak. Sajnos ezeket a saját korukat megelőző, mesz- sze előrelátó haladó eszméket a kortársak nem mindig értették meg. Majdnem egy évszázadnak kellett eltelnie, amíg a századforduló idején az akkori vízimémök társadalom ezeket az elveket töb- bé-kevésbé értékesíthette is. Közben a termelőerők és a technika rohamosan továbbfejlődött. Különösen a nagyipar, valamint a nyomában kialakult városi és ipari települések segítették elő a komplex vízgazdálkodási szemlélet kialakulását. Az ipari vízhasználatok és egyéb vízigények oly jelentős mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítésére a természetes vízkészlet már sok helyütt nem bizonyult elegendőnek. Egyre több gondot ókozott az ipari vízhasználatok fokozódó szennyező hatása is. Mindezen okok egyértelműen felhívták arra a tényre a figyelmet, hogy a víz olyan nélkülözhetetlen és mással nem pótolható alapanyag, amely mennyiségileg korlátozott, tehát a vele való tervszerű gazdálkodás a különféle vízszükségletek kielégítésére elengedhetetlenül szükséges. A víz hatalmas mértékben megnövekedett gazdasági jelentősége a vízgazdálkodás szükségszerű kialakulását eredményezte. Ma már nemcsak arról van szó, hogy a pusztító természeti erők megfékezésére szabályozzuk a folyókat és árvédelmi töltéseket építsünk. Ma már nem elégséges, hogy egy-egy belvízjárta területről csupán a káros vizeket vezessük el, avagy egy- egy kisebb vízfolyás völgyében elszigetelt vízrendezési munkákat végezzünk. Az utóbbi évtizedben az egységes vízügyi szolgálat létrehozásával megszerveztük és kialakítottuk a tervszerű vízgazdálkodást, amelyben a vízgazdálkodás különböző szakágazatai — az árvíz- és belvízvédelem, a folyamszabályozás, vízerőhasznosítás, a vízrendezés, az öntözés és mezőgazdasági vízhasznosítás, a vízellátás és csatornázás — szerves egységet képeznek. Az egységes vízügyi szervezet létrehozása óta a vízügyi dolgozók is mindinkább felismerték és magukévá tették ezt a szemléletet, hogy nincs külön szakágazati vízgazdálkodás, hanem csak egységes vízgazdálkodás van és lehet. Végérvényesen eltűnőben van a szűklátókörű szakágazati sovinizmus és helyette egyre jobban tudatossá válik az egységes vízgazdálkodásnak a népgazdaság újratermelési folyamatában betöltött fontos szerepe. Az előzőekben röviden összefoglaltuk azt a fejlődési folyamatot, hogy az elszigetelt, esetenkénti és helyi jelentőségű vízépítési munkákból az idők folyamán hogyan alakult ki az egységes irányítású és komplex szemléletű vízgazdálkodás. A következőkben arról lehet szó, hogy mi a szerepe a tervszerű vízgazdálkodásnak a népgazdaságban, hogyan függ össze a népgazdasági ágakkal, mi a befolyása a népgazdaság arányos fejlődésére, mi a szerepe az életszínvonal emelkedésében és végül az ipar és mezőgazdaság fejlődése hogyan hat a vízgazdálkodásra. A tervszerű vízgazdálkodásnak a fejlett gazdasági életben az a feladata, hogy az egész népgazdaság és azonbelül az egyes népgazdasági ágak víz- szükségletét mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt biztosítsa. Ha a vízgazdálkodás nem tudja maradéktalanul kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket, annak messzemenő kedvezőtlen kihatásai vannak az egész gazdasági életre. Olyan fontos szerepet tölt be tehát a vízgazdálkodás a népgazdaság újratermelési folyamatában, hogy az az alapvető népgazdasági ágak mellett a tervszerű 21
