Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
tak ki. A feltöltődött és csak 5—8 évenkénti elbontásnak kitett területeken szántóföldi, a völgyfenék többi részén rét-kultúra alakult ki. A völgyfenék esése kedvező, így a kiömlő árvizek lefolyási viszonyai jók, egyes területek lecsap olásra szorulnak. E területek lecsapolhat óságát a malmok duzzasztása akadályozza. Repce (Ásás) patak A múlt század első felében nagybirtokosok építették a jelenlegi medret, amelyet ma is Ásásnak neveznek. E mederszakasz emésztésű. A mederszakasz rendszeres fenntartása az államosítás óta folyik. Boldogasszony patak A Peresznyei és a Zsidányi ág alatti szakaszon II. kategóriájú. E felső szakaszok mélyen berágó- döttak. Az alsó szakasz a Répce völgyfenéki síkságon szántóföldek közt halad, jól beágyazva. Jó- karbahedyezése 1956-ban történt meg, a kitermelt földanyag rendezést nem nyert. Ablánc patak A dombok között húzódó patakvölgy részben erdővel borított, és főleg az alsó szakaszán mélyen berágódott medrű. Az érdekeltség az 1928—29-es években azokat a szakaszokat helyezte jókarba, amelyek a rétek szempontjából fontosak voltak. A hor dalékfeltöltő dés miatt tönkrement medret 1941 —1943-ban rendezték. A torkolati szakaszon 2 femes hosszban 1959. évben történt jókarbahelyezés, egyidejűleg torkolati vízlépcső is épült. Metóc és Pós patak Lapos, szántóföldi művelésű, halmokkal tagolt vízgyűjtőjű és aránylag keskeny rétművelésű völgyfenéki vízfolyás. Első jókarbahelyezésük 1940-es években történt, további felújításukra 1949—50- ben, majd 1953—56-ban került sor. Mindkét vízfolyásra nagyszámú lecsapolócsatoma támaszkodik. Kocsód patak Vízgyűjtőjének jelentős része lefolyástalan terület, nagyrészt szántóművelésű, és a hordalékképződés nagy. Először 1912-ben helyezték jófcarba, majd 1935-ben és 1942-ben az egész mederszakaszt rendezték. Az alsó mederszakaszt csak a répceszemerei malom megszüntetése után lehetett kiépíteni 1959- ben. Kőris patak A jákfai közúti hídtól lefelé a Rábaszabályozó Társulat építette ki, a felső szakaszát az érdekeltség rendezte 1937—1939 években. A főmeder jó- karbahelyezését 1941—44-ben megismételték. A meder további bővítésének határt szab a jákfai út alatti belvízártéri szakasz mérete, iletve a Kőris árapasztó csatorna, mely 5,5 m3/s-ra van kiépítve, Ez a szabályozás a lapos csatlakozó területek lecsa- polását is lehetővé tette. A mederszabályozás hatására lecsapolhatóvá vált területek nagyobb részén szántóföldi művelés alakult ki. Szélestei (Mocsony) patak A Kőris felé szélesre táruló völgyben a vízfolyás első jókarbahelyezése 1929—39 években történt, 2,5 m3/sec vízemésztésre. További jókarbahelyezés 1941—43-ban, majd 1960. évben volt. A főmeder rendezésével egyidejűleg több mellékárok épült ki, amelyeket jelenleg a Kőrismenti Vízrendező Társulat tart fenn. hansag főcsatorna a fertővel Rákos patak és mellékágai A meder rendezése 1949 évben történt, a torkolat és Sopronkőhida közti szakaszon. A felső mederszakasz jól beágyazott, az alsó szakasz függő- medrű, és 3—4 év alatt feüszapolódik, A vízgyűjtőterület ui. nagyesésű, laza talajszerkezetű, és a hordalék koncentrált megfogására Magyarország területére eső szakaszon nincs' mód. 1959. évben Fertőrákos alatti szakaszt 10,4 m3/sec vízemésztésre építették ki. A Tómalom-mellékág jól beágyazott, magas partokkal lezárt völgyben folyik. Ikva patak és mellékágai Az Ikva patak medrének rendezése Sopron város fejlesztésével kapcsolatban kezdődött meg. Az 1780-as években 1630 m hosszú, 6,5 m széles és5m magas; boltozott zárt szelvény épült 75 m3/sec vízemésztésre. Sopron alatti szakaszon 1940-es évekig csak a kópházi és nagycenki szakaszon történt rendezés. A meder alsó 10,83 km szakasza osztrák érdekeltségű belvízcsatorna. 1947—48-as évek között a 23,4 km-ig rendezték a medret, és az érdekeltségi területen lévő mellékágakat. 1949. évben 24—28 km szelvények, valamint a 15—20 km közötti szelvények, majd 1958-ban a. Kópháza—Sopron közötti szakasz jókarbahelyezése történt meg. A meder jelenleg a 3—4 évenként előforduló vízhozamot vezeti kiöntés nélkül, amely a völgyben folyó belterjes gazdálkodás miatt nem kielégítő. A patak vizét Sopron város szennyvize szennyezi, ami kisvíz idején az Arany patak torkolata felett alig kap hígítást. Liget patak és mellékágainak rendezése 1955— 1956. évben történt meg. A meder és mellékágai rendezésével az ágfalvai mocsarasodott terület ismét művelhetővé vált. Rák patak rendezése Sopron város belsőségében 1876. évben kezdődött meg, majd 1931. és 1937. években összesen 1 300 fm hosszú zárt szelvény épült 3,6 m széles és 3,8 m magas párizsi szelvénynyel. 1942 évben nyer rendezést a Bánfalva és a Sopron alatti szakasz a torkolatig. Az utolsó rendezés óta a meder nyílt szakasza erősen feiiszapo- lódott. A patakmeder Sopron város egy részének szennyvíz főgyűjtője. 183
