Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

eddig fel nem sorolt minden munka, kivéve a Keszegér torkolati szivattyútelepe II. gép- és szi­vattyúegységének beépítése. 2.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS INDOKOLÁSA A belvízvédekezés fejlesztésére tervezett beruhá­zásokat a II. ötéves terv végéig kell megvalósítani, 4 db őrtelep építése csak 1966. után történik. Leg­sürgősebb a központi gépraktár megépítése, az ol­dalkocsis motorkerékpárok, valamint a rádió adó­vevő készülékek beszerzése és felszerelése. A hor­dozható szivattyúk kicserélése folyamatosan tör­ténnék. 2.33 A TALAJVÍZSZINT-SZABALYOZAS SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A talajvízszánt-süllyesztés megvalósításához a dunántúli fejlett állattenyésztő vidéken komoly népgazdasági érdek fűződik. A sorrendiség az egyes területek mezőgazdasági igényei alapján a következő lenne: I. tervidőszak 1965-ig Marcal völgye 2,43 kimutatás 11—16 sorsz. Vasmegyei terület 2,43 kimutatás 2— 7 sorsz. II. tervidőszak 1965—70. Vasmegyei terület 2,43 kimutatás 7—10 sorsz. Marcal völgye 2,43 kimutatás 14—16 sorsz. III. tervidőszak 1970—75. Rába a Marcal tork. alatt 2,43 kimutatás Altal-ér völgye 2,43 kimutatás Guhai Bakonyér 2,43 kimutatás IV. tervidőszak 1975—80. Concó—Feketevízér völgye 2,43 kimutatás Mosoni-Duna a Rába és Nagy-Duna között 2,43 kimutatás Duna Unyi pataktól 1—6. TVK-határig 17 sorsz. 21 sorsz. 19 sorsz. 20 sorsz. 18 sorsz. 25 sorsz. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A belvízgazdálkodás szorosan összefügg a szocia­lista nagyüzemű mezőgazdaság fejlődésével, a ter­méseredmények növekedésével, a talaj minőségi ja­vulásával. A belvízrendezés elhárítja a terméskáro­kat, ezzel növeli a terméshozamot. A káros vizektől megszabadult talaj kdlúgozódása megszűnik, szem­szerkezete javul, ez további terméstöbbletet jelent. Az elsavanyodott, vizes rétek szép termése a ren­dezés után nemcsak mennyiségben emelkedik, mi­nősége is értékesebb lesz. Legjelentősebb azonban, hogy a belvízrendezés lehetővé teszi a legjövedel­mezőbb öntözéses gazdálkodás bevezetését. Fő­leg ez utóbbi szempont jelentős a terv menyiségi, költségeket és várható hozamokat vizsgáló értéke­lésénél, mert a belvízgazdálkodás beruházásai nem csupán az elhárított károkkal amortizálódnak, ha­nem ezek adják az alapot további jövedelmező be­ruházásokhoz A TVK értékelésénél ezeket a szem­pontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jelen terv rögzíti a belvízgazdálkodás mai helyzetét, kérdéseiről áttekintést ad, kijelöli a jövő feladatait, a fejlesztés irányát. A költségek jelzik, milyen hitelekre számít a jö­vőben a belvízgazdálkodás. Itt figyelembe kell venni, hogy a helyi viszonyok és igények ismereté­ben csak reális, megalapozott beruházások kerültek a kerettervbe, mely azonban tovább fejleszthető a népgazdaság teherbíró-képességének arányában. A tervnek a múltat és a jelent tárgyaló része a meglévő helyzetet meglehetős megbízhatósággal rögzíti. A fejlesztés szükségessége általánosságban vizs­gálat tárgyát képezte. A tervezéshez rendelkezésre álló adatok megbízhatósága különböző volt. A lé­bényi Hánynál kész terveink vannak, a Nagy-Han- ság rendezéséhez is számos tanulmány, kísérlet, terv. A két legfontosabb öblözet tervezési alapja íg jónak mondható, ugyanígy a többi Rába- és Rába-mentá öblözeteknél. A Szigetközben bizony­talanabb a tervezés alapja, itt viszont a felső-dunai erőmű létesítése kedvezőbb állapotot teremt. A tervezések során a VlZITERV és VITUKI ada­tait egybevetettük saját tapasztalati adatainkkal. A költségelés átlagértékekkel történt, de állt ren­delkezésre több kész felvétel és terv is. Feltehető, hogy a költségeket a technológiák várható jövőbeni fejlődése csökkenti, ez pedig a beruházások terve­zett időtartamát is megrövidítheti. A vízügyi ter­vezések nem lehetnek helyesek a mezőgazdaság és más vonalak igényeinek felmérése nélkül, ezért a keretterv a helyi TVK-bizottságban az érdekeltek­kel megvitatás tárgyát képezte. Szükséges továbbá a keretterv további, a jelen­leginél részletesebb kidolgozása. 3.2 A fejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A TVK korábbi kiépítése, illetve a közeljövőben már kivitelre kerülő munkák jó megtervezése ér­dekében folytatni kell a VITUKI kutatásait és kí­sérleteit a hansági tálajvízmozgások, a duzzasz­tások hatása, az optimális csatornatávolságok, víz- mennyiségek megállapítása és vízminőséget ille­tően. A Fertő vízháztartása ismeretlen tagjainak megállapítására, párolgására, hitelesíteni kell a Fertő-széM zsilipet. A Fertő feltöltésének kérdésébe be kell vonni a nádgazdaság kutatóit. A feltöltés nem húzódhat át 176

Next

/
Thumbnails
Contents