Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

Vízhozam és hordalék-vizsgálatok a Kardos-éren és Ikván, VITUKI 1961. A Hanság vízrendezésével kapcsolatos laborató­riumi vizsgálatok. VITUKI 1961. Összefoglaló jelentés a Hanság hidrológiai vizs­gálatáról. Fertő víztartalma, feltöltési kérdései. A felsoroltakon kívül az Északdunántúli VlZIG dolgozóinak vonatkozó tanulmányait, észleléseit, feljegyzéseit, tapasztalatait is felhasználtuk a meg­oldások kimunkálása során. A Szigetközi belvízrendszerre kevesebb tanul­mány készült, ezek: Szigetköz belvízlevezetésének leírása az addig végzett altalaj-kutatások ismertetésével. Szigetközi Árment. Társulat, 1932. Jelentés a szigetközi belvizek keletkezéseinek ta­lajtani adottságairól, Galli László 1948. Tanulmány Szigetköz fajlagos lefolyó vízmennyi­ségeinek megállapításához. Győri Vízg. Körzet, 1950. Szigetközi fajlagos lefolyó vízmennyiségek vizs­gálata, Vízrajzi Intézet, 1951. A Mosoni-Duna jp. belvízrendszerre tanulmány nem készült. A belvízrendszerek fejlesztésének kimunkálásá­hoz elsősorban saját tervtár és adattár anyaga nyert felhasználást, továbbá a Vízügyi Közlemények, Hid­rológiai Közlöny és egyéb szakfolyóiratok idevágó anyaga, a VITUKI kutatásokat tartalmazó kiadvá­nyok, Vízrajzi Évkönyv, Magyarország vízkészlete mennyiségi számbavétel, stb. A fejlesztési javaslatok részben kész terveken alapulnak. A fent felsorolt anyag volt alapja a kerettervi fejlesztési javaslatoknak, kiegészítve a helyi isme­retekkel, tapasztalatokkal és korszerű megoldási törekvésekkel. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A belvizes területek rendezését és a belvíz­hasznosításokat a gazdaságosság szem előtt tartá­sával kell előirányozni. — Az egységet alkotó terület belvízrendezését és belvízhasznosítását összefüggő elképzelések alapján kell megtervezni. — A tervezésnél a fő célkitűzéseket, valamint egyéb népgazdasági, vízgazdálkodási ágazatokkal való összefüggéseket szem előtt kell tartani, azok­kal való összhangot biztosítani kell. — Biztosítani kell, hogy a téli, koratavaszi bel­vizeket 26—28 nap helyett 13—14 nap alatt lehes­sen elvezetni. — Biztosítani kell, hogy a nyári bevizeket a bel­vízhálózat, a művelési ág víztűrésének megfelelően 1—2 nap alatt képes legyen elvezetni. A fajlagos le­vezetendő vízmennyiség értékeinek meghatározása ennek megfelelően történt. — A csatornahálózat tervezésénél a 10 éves, a műtárgyaknál a 25 éves gyakoriságú csapadékot kell a méretezés alapjául venni. — Az I. kategóriájú csatornák munka- és költ­ségadatait vázlatterv, a II. és III. kategóriájú csa­tornák költségeit normatívák alapján kell megha­tározni. — A belvízvédekezést szervezetileg és technikai­lag magas színvonalon kell megtervezni. — A belvízrendszerek, belvízöblözetek távlati fejlesztését lehetőleg olymódon kell előirányozni, hogy az előálló kultúra változások (pl. tározásra alkalmas rét-legelő terület csökkentése) a belvízvé­dekezés során figyelembe vehetők legyenek. — Biztosítani kell, hogy a hírközlés, közlekedés, szállítás gyors, a szervezeti felépítés pedig olyan legyen, hogy a belvizek a legkisebb kártétel nélkül legyenek elvezethetek. — A károsan magas talajvízszintet mesterséges beavatkozással le kell szállítani, azonban ügyelni kell arra, hogy a szükségesnél mélyebbre ne sül­lyedhessen. Arra kell törekedni, hogy a talajvíz­szint legkedvezőbb állandó szinten maradjon. Me­zőgazdasági célú talajvízszint szabályozásoknál ke­rülni kell az energiaigényes megoldásokat, s az csak rendkívül indokolt esetben irányozható elő. — Meg kell különböztetni mezőgazdasági és egyéb célú talajvízszint szabályozásokat. — A IV. fejezetben csupán a belvízrendszerek­ben előforduló talajvízszint szabályozásokat kell részletesen tárgyalni, azonban itt kell az V. és VI. fejezetben előirányzott talajvízszint-szabályozási munkákat is összesíteni. — A talajvízszint-szabályozásoknál meg kell kü­lönböztetni a nyílt árokhálózattal tervezett le­csapódást és az alagcsövezést. 2.2 A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés Keretterve 2.21 A BELViZGAZDÄLKODÄS KERETTERVE A belvízgazdálkodás fejlesztésénél a belvízren­dezés és belvízhasznosítás kérdéseit együtt kell vizsgálni. A belvízrendezés és hasznosítás elvileg minden bélvízrendszerben, illetve öblözetben összekapcsol­ható, mert pl. a belvízcsatornák vizét mindenütt ki lehet emelni öntözési célokra. Számos belvíz- csatornának halászati szempontból is szerepe van. A belvizek jelentősebb hasznosítása mégis azokban az öblözetekben lehetséges, ahol a belvízvédelmi művek, csatornák, műtárgyak felhasználósával al­talaj nedvesítő öntözés végezhető. Ilyen a Mosoni- Duna jp. öblözet, ahol a Rétárok Márialiget kör­nyékére öntözővizet szállít Burgenlandból a Kis- Lajtából, a Hanság—Rábca belvízrendszerben a Ráb­ca bp. öblözet, ahcd a lébényi hány belvízcsatorna hálózata a Mosoni-Dunából kivett öntözővizet szál­lítja, illetve zsilipéivel altalajnedvesítő öntözést végez, ugyanígy a Hanság öblözetben a Hanság- csatoma és Rábca duzzasztói töltik meg a csator­nahálózatot, nedvesítve az altalajt. A Keszegér öb­lözetben halastavakat tölt fel a főcsatorna, a Kapu­vár—bősárkányi, és Repce öblözet belvízcsatorna- hálózata öntözővizet is szállít. A Fertő tó nádgaz­daság szempontjából fontos feltöltéséhez is belvíz- csatornák vezetik a vizet. 166

Next

/
Thumbnails
Contents