Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Az 1940—41. évek ismét rendkívüli belvízjárást hoztak. 1956. évben március 1—április 9-ig tartott a belvízvédekezés. A hirtelen olvadások miatt kb. 29 000 ha került víz alá. Közben a föld fagya kiengedett, a beszivárgás megindult, az elöntések 11 ha-ra csökkentek. Április első napjaira a nyílt elöntések megszűntek, a szivattyútelepek 7157 üzemórában 43 627 316 m 3 vizet emeltek át. 1958-ban 759 ha az elöntött terület, 109 ha szántó, 650 ha rét és legelő. A szántók elöntése 7 napig, a réteken a leghosszabb elöntés 17 napig tartott. A szivattyútelepek és mobil szivattyúk 9291 üzemórában 32 445 530 m3 vizet emeltek át. 1957. évben 779 ha az elöntött terület. A szivaty- tyútelepek 3699 üzemórában 24 287 000 m3 vizet emeltek át. 1959. évben az elöntött terület 824 ha, melyből kb. 600 ha szántó, 224 ha rét és legelő. A szántók leghosszabb elöntése 12 napig tartott, később ismét két napig, majd újabb négy napig tartó elöntés következett. A szivattyútelepek 13 289 üzemó.-ban 66 514 564 m3 hord. szivattyúk 7 912 üzemó.-ban 3 919 560 m3 összesen: 21 001 üzemó.-ban 70 434 124 m3 belvizet szivattyúztak át a folyókba. Az 1956—59. évi adatok a teljes működési területre vonatkoznak. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A BELVIZGAZDALKODAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1.311 A belvizes területek rendezési fejlesztésének szükségessége A belvízrendszerek kiépítését tovább kell fejleszteni, hogy a rohamosan fejlődő népgazdaság részéről a mezőgazdasággal szemben támasztott igények kielégíthetők legyenek. A korszerű mezőgazdaság a terméseredmények fokozására törekszik, de a termelés biztonságát is megkívánja. A belvízi árterek meglévő adottságai mellett viszont a belvízrendezés további, jelentékeny fejlesztése nélkül a termelési biztonság nem kielégítő. Pl. 1959. évben a Fertődi Kísérleti Gazdaság területén a július havi nagy csapadékok miatt súlyos belvízkárok keletkeztek olyan területeken, melyek csatornahálózata sűrűbb az átlagnál. Bebizonyosodott, hogy még több csatornára, intenzívebb karbantartásra, megfelelő helyeken szivattyúállásokra volna szükség a vízkárok elhárítására. Általában ugyanez a helyzet belvízárterünk majdnem minden öblözetben, főleg a mélyebben fekvő Rábca—Hanság öblözetekben, valamint a fakadó- vizes jellegű Szigetközben. A súlyos belvízkárok elhárítása mellett a termőtalaj szerkezetének további romlását, kilúgozódását, a jó szénát termő rétek elsavanyodását, csak további belvízrendezéssel tudjuk elérni. A jó belvíz- rendezés azonban nemcsak a károk elhárítását eredményezi, hanem többlet-termést, többlet jövedelmet is jelent. Pl. belvízrendezés végrehajtásával a lébényi Hány, de a nagy Hanság többezer holdján is lehetséges lesz a jelenlegi extenzív rétművelésről áttérni az öntözéses szántógazdálkodásra. A többlet jövedelem így ha-ként legalább 3000 Ft-ra lesz tehető. A fejlett mezőgazdaság a több és biztosabb termelést öntözéssel kívánja biztosítani. Az öntözés azonban csak ott lehet eredményes, ahol előzőleg már megtörtént az öntözésbe vont területek belvíz- rendezése. Az elöntések okozta károk csökkentésére, lehetőleg teljes kiküszöbölésére a csatornahálózat oly- mérvű fejlesztése szükséges, hogy a területről a káros vizeket megfelelő rövid idő alatt lehessen elvezetni. Ennek elérésére a csatornahálózatunkat majdnem minden öblözetben sűrítenünk és bővítenünk kell. A jól méretezett csatorna azonban még nem mindenütt biztosítja a káros vizek elvezetését. Egyes öblözetekben a befogadók szintje károsan magasra, a megengedett legmagasabb belvízszín fölé is kerülhet. Ilyenkor a gépi átemelést kell fokozni. Jelen tervezetben több öblözetben, főleg a Hanság öblözetben terveztünk szivattyúállásokat és szivaty- tyútelepeket a nyílt levezetési lehetőség hiánya, vagy elégtelen biztonsága következtében. A depóniák általában akadályozzák a csatornák mentén keletkezett vizek lefolyását a csatornákba. A depóniákat ezért el kell teríteni. Ha a depónia megtartására valamely okból mégis szükség van, úgy a terep legmélyebb pontjain gondoskodni kell a depónia megszakításáról és a vizeknek a csatornába bocsátásáról. A depónia megszakítása lehet nyílt, de zárható betoncsövekkel is készíthető. 1.312 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége Észak-Dunántúl belvízi árterén tározók nincsenek, ilyenek nem is tervezhetők. Belvízhasznosításra maguk a belvízvédelmi művek szolgálnak. Ezeknek a műveknek fejlesztése és vízhasznosítás céljaira minél jobb kihasználása egyúttal a belvízgazdálkodás, ezen belül a belvízhasznosítás fejlesztését is szolgálja. A belvízcsatornák vize, felszíni öntözésre szivaty- tyúkkal mindenütt kivehető, néhány öblözetben azonban a belvízi művek altalajnedvesítő öntözést is biztosíthatnak. Ezen a téren fejlesztési lehetőségek vannak, sőt a fejlesztés szükségessége is fennáll. A szigetközi alsó öblözetben a Szavai-főcsatorna, Szarkaági duzzasztójának átépítése és a Révfalui főcsatorna megépítése nemcsak a belvíznek a Révfalui szivattyútelepre terelését szolgálja, de az eddiginél jobb feltöltési lehetőséget is biztosít a Vámosi halastó részére, melynek lehalászásakor a Révfalui szivattyútelep is igénybevehető. A Rábca-balparti öblözetében, a Lébényi hányban, a belvízrendezés során a főcsatornákon vízvisszatartásra alkalmas zsilipeket kell tervezni, miáltal altalajnedvesítő öntözés biztosítható. 134
