Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők a) Árvízvédelem Az elmúlt években folytatott és főleg a szigetközi helyzetre vonatkozó árvízvédelmi kutatások tovább folytatandók. A buzgárveszély és a fedőréteg felszakadásának veszélye tovább vizsgálandó és kísérleti szakaszok kialakításával állapítandók meg azok az eljárások, amelyekkel e veszélyek a leggazdaságosabban megszüntethetők. Kísérleteket kell folytatni a különböző töltésszigetelési eljárásokra vonatkozólag, pl. a betonittal, a különböző aszfaltos és kátrányos emulziókkal, valamint a különböző olcsóbb burkolatokkal. A területen az árvízvédekezés és belvízvédekezés rendszerint egybeesik. Emiatt az árvédekezés és belvízvédekezés szervezetét mind területi, mind személyi vonalon felül kell vizsgálni. A töltésépítési, töltéserősítési munkák eszköze a területen ma is a szképer, dózer, kotró, dömper, gréder, stb. Mind a töltéserősítési munkáknál, mind az altalaj vízáteresztő voltából származó veszélyek kiküszöbölését célzó munkáknál széles körben bevezetendő lesz a hidromechanizáció. A külföldön már jól bevált és számos helyen alkalmazott hidro- mechanizációs eljárás e célra kiválóan alkalmasnak látszik. A legközelebbi jövő feladata egy olyan hid- romechanizációs építési technológia és felszerelés megállapítása, amellyel e speciális munkálatok az előirányzottnál lényegesen gazdaságosabban végrehajthatók. A töltésépítési, illetőleg erősítési munkák gépesítése mellett fokozatosan át kell térni a fenntartási munkák gépesítésére, a töltéskorona karbantartásoknál a Bede-féle, vagy ahhoz hasonló töltésdomborító ekék alkalmazására. Fokozottab gond fordítandó a vegyszeres gyomirtás széleskörű alkalmazására is. Szükséges lenne egy olyan szerkezet, amellyel a töltésekben lévő féregjáratokat megbízható módon el lehet tömni. Általában új módszereket kell kikísérletezni és új eszközöket szerkeszteni a védekezési munkák korszerűsítésére. Nemcsak az elméleti és gyakorlati kutatások, hanem az eljárások korszerűsítésével is az árvízmentesítés és az árvízvédelem színvonalát folyamatosan tovább kell emelni. b) A folyók és tavak továbbfejlesztése érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1. A szabályozási munkák végrehajtásánál jelenleg alkalmazott építési technológia megváltoztatása különös tekintettel a tömeges kőbeépítés gépesítésére. 2. Vizsgálni kell a mederkotrásból (alvízi mederkotrás) kikerülő nagymennyiségű kavicsanyag elhelyezésének lehetőségét, figyelembe véve azt a szempontot is, hogy a kikotort anyag lehetőleg a hullámtéren kívül kerüljön. 3. Tökéletesíteni, ill. gazdaságosabbá kellene tenni a művek mögé elevált kavics elterítésének technológiáját. 4. Szükséges a mederviszonyok állandó vizsgálata abból a célból, hogy a változásoknak megfelelően a szabályozási beavatkozások helye, ideje, mértéke és módja pontosan meghatározható legyen. Célszerű az ilyen vonatkozású eddigi tanulmányok (VIZITERV 10.) folytatása. 5. Folytatni kell az egységes főmeder kialakítása, a mederemelkedés megszüntetése (csökkentése) érdekében eddig elvégzett, ill. elkészült modellkísérleteket, ill. felvételezéseket és tervezéseket. 6. Továbbra is vizsgálni kell a hullámtéri növényzet árvíz- és jéglevonulásra gyakorolt hatását, hogy ennek alapján a tervezett beruházás (nagyvízszabályozás) szükségessége mérlegelhető legyen. 7. Végre kell hajtani a folyócsatomázás megvalósításával összefüggésben mindazokat a szabályozási teendőket, amiket a felső-dunai üzemvíz-csatornás és a Nagymarosi Vízerőmű alapdokumentációja a továbbfejlesztés érdekében javasol. 8. A Rába szabályozásával kapcsolatban időszakonként meg kell ismételni a partéi- és mederfelvételezést, hogy ennek alapján a jelenleg készülő általános szabályozási terv és a tervezett szabályozási munkák módosíthatók legyenek. 9. Meg kellene vizsgálni, hogy a Rába alsó, Árpás—Győr közötti szakaszának feltöltődése olyan mértékű-e, hogy kotrási beavatkozás lenne szükséges. 156
