Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
a.22 FOLYÖK ËS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE Nagyvízi szabályozás A Duna, Mosoni-Dunaág és Rába meglévő töltésein — az árvíz és jéglevonulás zavartalanabb biztosítása érdekében — a vonalvezetés megváltoztatását nem tervezzük. A felső-dunai hullámtér növényzetének az árvíz lefolyására gyakorolt hatását vizsgálva a KMB XIV. ülésszaka úgy határozott, hogy a „főmeder mindkét oldalán rendezni kell a hullámtér növényzettel való borítottságát”. Ennek értelmében a KMB XVIII. ülésszak határozata alapján mindkét Fél erdőgazdasági szervei elkészítették a Duna 1837— 1810 imk-ek közötti szakasza hullámtereinek rendezési tervét. A terv a fenti fkm-ek között a középvízi meder mindkét partján 300—300 m szélességben az erdősáv aljnövényzettől való megtisztítását foglalja magában. A tervek költségvetése egymástól lényegesen eltér, mert a csehszlovák Fél kézi kitermeléssel, a magyar Fél pedig vegyszeres gyomirtással irányozta elő az aljnövényzet eltávolítását. Ez az utóbbi eljárás lényegesen olcsóbb, de eredményességének megállapítása még további kísérletezést igényel. A kísérleteket a magyar oldalon 1961-ben is folytatják. Jelenleg a hullámtéren az árvizek és a jég zavartalan levezetésének elősegítésére, továbbá az ezen a helyen történő erdő és mezőgazdasági termelés szabályozására általános jogszabály készül. Ennek alapján fog elkészülni a szabadon hagyandó sáv szélességének és vonalazá- sának terve. Az erdészet által készített előzetes tervnek tekinthető rendezés becsült költsége mechanikus és vegyszeres gyomirtást feltételezve az első évben 8 100 ezer Ft, a 2. évben ennek kétharmada, a 3-ik évben egyharmada és a 4, 5, 6-ik évben egyhatoda. Magyar részről összesen 810 ha-on, kb. 6 éven keresztül kellene a tisztítást végezni. (A csehszlovákok kb. 10 évre becsülik a saját oldaluk kitisztítását.) A nagykiterjedésű hullámterek rendezésének kettős célja van. Az egyik elérendő cél az árvízi főmeder jobb kialakítása — az árvizek és a jég levonulásának kedvezőbbé tétele érdekében — a másik cél pedig az értékes területek jobb mezőgazda- sági és erdészeti hasznosítása. Mindezek érdekében a már említett aljnövényzet irtáson felül szükséges egyes erdőrészeknek eltávolítása és azoknak alkalmas helyen való újratelepítése; a hullámtéri mezőgazdasági művelés szabályozása; egyes helyeken feliszapoltatás, máshol esetleg kisebb terelőtöltés-rendszerek létrehozása. A felsorolt munkákra az OVF 20 éves fejlesztési terve összesen 56 millió Ft- ot irányzott elő. Ezt az összeget állítjuk be a TVK- ba is. A jég kártétel nélküli levezetésének biztosítására a jégmegfigyelő és jelentő szolgálat megszervezésén és működésén túlmenően szükséges a vízlépcsők duzzasztó teréből történő jéglebocsátás szabályozása, az alatta lévő szakasz jéghelyzetének figyelembevételével (javaslat a Duna 1880—1790 fkm közötti magyar—csehszlovák és osztrák közös érdekű szakasz jégviszonyainak megtárgyalására, KMB. XX. jkv.), továbbá a jégtörőhajók alkalmazása a jégbeállás késleltetése, a jég felhalmozódásának csökkentése és jégrombolás céljából. A szükséges jégtörőhajók építési költsége a XV. fejezetben szerepel. Meder szabályozás A Duna országhatár—Szob (1850—1708 fkm.) közötti szakaszának jelenlegi állapota — meder-, gázló- és jégviszonyai — nem biztosítják teljes mértékben a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, de a zavartalan hajózást sem. Az eddig elvégzett szabályozási munkákkal nem sikerült megszüntetni a hordaléklerakódást és me- derfeltöltődést, a jégtorlaszok képződésének lehetőségét és a csekély vízmélységű gázlók kialakulását. Ezek megszüntetése ill. csökkentése érdekében is folyamszabályozási munkákat tervezünk be arra az időre, amíg más beavatkozás (folyócsatornázás) hatásaként a jelenlegi meder és egyéb viszonyok meg nem változnak. A szabályozási, továbbá hajózási és egyéb szempontokból is külön kell választanunk a Duna országhatár—Gönyü (1850—1791 fkm.) és Gönyü— Szob (1791—1708 fkm) közötti szakaszának tárgyalását. A Gönyü alatti szakaszon ugyanis megváltoznak a meder hidraulikai és morfológiai jellemzői és ennek megfelelően a hordalék-, jég-, gázló és hajózási viszonyok is. A két szakaszon a hajózás követelményei is különbözők. A Dunabizottság Ajánlása szerint a Dévény—Braila közötti szakaszon a hajóút minimális méretei a következők: az I. ütemben 25 dm, az első időszakban — 1960—1965 — min. 20 dm mélység, a II. ütemben 35 dm mélység és 150 ill. 180 m szélesség. A magyar és csehszlovák illetékes szervek célkitűzése Dévény.—Gönyü közötti szakaszon 23 dm (20 dm helyett) a Gönyü—Szob közötti szakaszon pedig 25 dm vízmélység biztosítása. (Bővebben lásd XI. fej. 2.1203. alatt.) A Duna országhatár—Gönyü közötti szakaszának szabályozásánál irányelv az egységes főmeder kialakítása (KMB határozat, részletesen lásd XVIII— XXIII. jegyzőkönyveket.) Ennek célja az, hogy megakadályozza a közepes és ennél nagyobb vízhozamok egy részének a mellékágakba és hullámtérre való kiömlését. Fenti cél elérése érdekében a Magyar—Csehszlovák KMB határozatai alapján egyes szakaszokon a mederkotrásból kikerülő anyagból partkiegyenlítő kavicstöltéseket építünk jelenleg is és kell a jövőben is építeni mindkét oldalon. Célszerű a kavics-háttöltések építését — a kikotort kavics eleválását és elegyengetését — úgy folytatni, hogy azok mindkét odalon a partokat kiegyenlítve egy összefüggő vonalat alkossanak és a terepszinttel közös azonos vízállásokig a víz ne tudja megkerülni a kavicstöltéseket. Az egységes főmeder kialakításának további szabályozási módja a mellékágrendszerek fokozatos elzárása annak érdekében, hogy egyrészt a vezetőművek közelében lévő, az árvizek levezetéséből kikapcsolható mellékágak feltöltődését elősegítsék, másrészt, hogy ezzel megakadályozzák a vezetőművek 19 1 TVK 145
