Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

5. pont), így a fejlesztési tervek elkészítésénél a 6— 7. pont alatti tanulmányok tekinthetők alapdokumentációnak.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása távlati terveinek elkészítésénél követett fejlesztési alapelvek a következők:

— A fővonalak védőműveit 1%-os előfordulási valószínűségű árvízszint figyelembevételével kell kiépíteni és a védművek méreteinek meghatározásánál tekintettel kell lenni a védendő terület értékére.

— A szóbaj öhető variánsok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmazni kell a gazdaságosság elvét.

— A már ármentesített területek védőműveinek fejlesztése a töltések (árvízvédelmi falak) méreteinek a szükséges mértékben való növeléséből, vízzáróképességük és altalajviszonyaik megjavításából, esetleg rövidebb szakaszok áthelyezéséből áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot.

— A meglévő nyárigátak, körgátak és egyéb véd- töltések megerősítésénél, valamint újak létesítésénél úgy kell eljárni, hogy vonalvezetésüket folyószabályozási elvek alapján, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével kell megállapítani.

— Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kell emelni.

— A védekezést végző személyek részére a lehető legjobb munkakörülményeket és legnagyobb biztonságot kell megteremteni.

— A már töltésezett folyóknál a nagyvízi szabályozás szükségessége ott merül fel, ahol a meglévő töltések vonalazása akadályozza az árvíz és a jég szabad levonulását. Itt a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő Vonalazással történő áthelyezése szükséges, a gazdaságosság figyelembevételével.

— A mederszabályozási műveket ott kell betervezni, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását józható folyókon pedig a fentieken kívül még a ha- jóutat is — ill. a meder változása veszélyezteti az ármentesítési műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy a meder káros elfajulása állhat elő. Természetszerűleg figyelembe kell venni azt, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is.

— Ahol befejeződött a középvízi szabályozás, de ez kisvízeknél nem biztosítja a megfelelő hajóutat, ezt kiegészítő kisvízi szabályozással kell előállítani.

— A szabályozási művek tervezésénél figyelembe kell venni az építési anyagok beszerzésének lehetőségét.

— A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni kell az élő növényzettel való meddőrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállástar- tóssági görbék alapján kell elbírálni.

— A mederszabályozási művek magassági adatainak megállapítását szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállástartóssági görbéi alapján kell elvégezni.

— A mederszabályozás tervezésénél figyelembe kell venni a tervezett folyócsatornázásokat is.

— A csatornázott folyók szabályozási műveinek építési időpontját a gazdaságosság figyelembevételével, a vízlépcső üzembehelyezési időpontjával kell összeegyeztetni.

A vízlépcső üzembehelyezéséig szükséges lehet bizonyos átmeneti időszakra ideiglenes szabályozási munkák beállítása.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARMENTESÍTÉSBEN ÉS AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN

A területen lévő fővédvonalak beruházási, felújítási, fenntartási és védekezési munkáit az OFV, illetőleg a Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság látják el. Saját szervezettel védekeznek és látják el a felsorolt fenti munkákat Győr és Esztergom városok. A nyárigátakkal és körgátakkal kapcsolatos beruházási, felújítási és fenntartási tevékenységet, valamint a védekezést Győr-Sopron és Komárom megyék tanácsának építési és közlekedési osztályain e célra alakult szervezet látja el. Szakmai vonalon úgy a tervezésnél, mint a kivitelezésnél, valamint az árvízvédekezésnél, ha azt igénylik, a VÍZIG segítséget nyújt.

Győr és Esztergom városok a VÍZIG közvetlen felügyelete alatt saját szervezettel védekeznek és védelmi műveikkel kapcsolatos beruházási, felújítási és fentartási munkálatokat saját költségvetésük terhére, saját szervezetükkel kötelesek elvégezni. Ugyancsak kötelesek a védekezéshez előírt és szigorúan készenlétben tartandó árvízvédelmi anyagokat e célra biztosított raktárban tartani és a védekezési munkálatokat saját szervezettel végrehajtani.

A Dunának — mint nemzetközi víziútnak — szabályozása államok közötti egyezmények, megállapodások alapján történik. (KGST-határozatok, Duna- bizottsági Ajánlások.) A közös érdekű magyar— csehszlovák Duna-szakaszon a Közös Műszaki Bizottság határozatai érvényesülnek a Bizottságban résztvevő OVF, É. D. VÍZIG és KPM, ill. az illetékes csehszlovák szervek kiküldöttein keresztül. A szabályozási munkák végrehajtásáról, a szükséges költségek biztosításáról ennek megfelelően az OVF gondoskodik az É. D. VÍZIG és a FOKA útján. Más allami szervnek a Duna szabályozásában szerepe nincs. A Mosoni-Dunaág hajózásra alkalmas szakaszának szabályozásánál az OVF-nek, ill. az É. D. VIZIG-nek és a FOKA Vállalatnak van szerepe. A kishajózásra alkalmas, győrrévfalui vashíd feletti, ül. a város belsőségében lévő szakaszon a városrendészet, vízisport és üdülők érdekében a Győri Városi Tanács gondoskodik a szabályozási munkák elvégzéséről az É. D. VÍZIG és a FOKA Vállalat útján.

A rábai folyószabályozás végrehajtásában hathatós szerepe csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság138