Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

szelvényei. (Ihrig Dénes és Vargay József, 1961.)

36. Az árvízvédelmi gátak alatti szivárgás. (Ihrig Dénes és Ubell Károly, 1958.)

37. Az árvédelmi gátak szivárgó nyomásvonalai. (Major Pál, 1961.)

38. Szakvélemény a töltés alatti szivárgással kapcsolatban végzett kisminta kísérletről. (Varrók Endre, 1957.)

39. Kísérletek az árvédelmi gátak alatti nyomásvonal meghatározására. (Varrók Endre, 1958.)

40. Az árvédelmi töltés alatt a vízvezető homokrétegben várható vízmozgásról szakvélemény. (Varrók Endre, 1958.)

41. A nyomásvonalak időbeni változása különböző hevességű árhullámok lefolyása és különböző talajvízállások esetén. (Varrók Endre, 1960.)

42. Buzgárképződés és talajtörés. (Lampl Hugó, 1959.)

43. Szakvélemény a nyomáscsökkentő kút és szádfal hatásáról kisebb vastagságú vízvezető réteg esetében. (Varrók Endre, 1957.)

44. Szakvélemény a mentett oldalon levő szivárgó és kút nyomáscsökkentő hatásáról. (Varrók Endre, 1957.)

45. A mentett oldali padka hatásának részletes vizsgálata. (Varrók Endre, 1959.)

46. (Az 1956. évi jeges árvíz Magyarországon. (Ihrig Dénes, 1957.)

47. Javaslat a szigetközi árvízvédelmi vonalak megerősítésének általános tervezéséhez. (Ihrig Dénes, 1957.)

48. Árvízvédelmi kutatások 1957—1959. Összefoglalás. (VITUKI 1960.)

49. A Gönyü—rajkai Duna-szakaszra végzett vizsgálatok. (VITUKI kismintakísérlet-)

50. Az Északdunántúli VÍZIG árvízvédelmi nyilvántartásai. (1961.)

51. Az Északdunántúli VÍZIG lokalizációs terve. (1960.)

52. Az Északdunántúli VÍZIG árvízvédelmi fejlesztési terve. (1958.)

53. Az Északdunántúli VÍZIG árvízvédelmi készültségi kimutatásai és tervei. (1961.)

54. Az Északdunántúli VÍZIG véderdő-fejlesztési terve. (1959.)

55. A folyók hullámtereinek rendezése. (OB előterjesztés, OVF 1962.)

Az 1., 2., 18., 19., 20. és 21. pontok alatti tanulmányok a Felső-Duna mértékadó árvízszineinek megállapítására vonatkoznak. Az utóbbi években beható tanulmányokat folytattak a mértékadó árvízszint megállapítására s e tanulmányok a tervezésnél feltétlenül figyelembe veendők. A 4., 35., 36.,

37., 38., 39., 40., 41. és 42. pontokban felsorolt tanulmányok a szigetközi védvonalak tervezésénél nélkülözhetetlenek, mert a tervező részére az altalajviszonyokra, a fedőréteg vastagságára és minőségére, a szivárgó réteg elhelyezkedésére és szemszerkezetére, a buzgáros, fakadóvizes területek és általában a töltés környezetének szivárgási hatások szempontjából való feltárásainak adataira adnak részletes anyagot.

Az 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 51., 52.,

53., 54., 55. pontok alatt feltüntetett adatgyűjtemények és tanulmányok fontos statisztikai adatokat tartalmaznak.

Az észak-dunántúli terület árvízvédelmi felkészültségének emelése, az árvízvédelem biztonságának fokozása érdekében a jövőben teendő intézkedéseknél, tervezéseknél s kivitelezéseknél feltétlenül felhasználandók a felsorolt tanulmányok, sőt a kutatások továbbfolytatására van szükség.

Folyók és tavak szabályozása:

A Duna szabályozásával és építési technológiájával foglalkozó jelentősebb tanulmányok, tervek, kísérletek és kutatások a következők:

1. Tory K.: A Duna és szabályozása. 1952. Akadémia Könyvkiadó.

2. Tory K. : Mederfeltöltődés a Felső-Duna Süly— Medve közötti szakaszán. Tanulmány. Győri F. H.

1949.

3. Tőry—Petényi: Folyamszabályozás általában. Tervezési irányelvek. Kézirat.

4. Dr. Horváth S.: A Felső-Duna hajózási és szabályozási kérdései. Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés 1949.

5. Petényi—Ruzicka: A felállítandó Felsődunai Folyami Igazgatóság 1950. Kézirat.

6. Dr. Károlyi: Oroszvár—Gönyü Duna-szakasz

szabályozása. Tanulmány. Győri F. H. 1949.

7. Dr. Károlyi: Tanulmány és tervezet a Duna 1817—10 fkm. közötti szakasz rendezésére. Tanulmány. Győri F. H. 1954.

8. Dr. Károlyi: Kavicslerakódás mértéke a Felső- Dunán V. K. 1957/3.

Fenti tanulmányok és tervek ismertetik az elmúlt évek mederváltozásait, az elvégzett szabályozási tevékenységet, az alkalmazott szabályozási módszereket és az elért eredmények alapján javaslatot adnak általánosságban, — egyes szakaszokra részletesen is — a szabályozási munkák továbbfolytatására vonatkozóan. A fejlesztési tervek készítésénél ezeket a javaslatokat, előirányzatokat figyelembe vettük.

9. Az Északdunántúli VÍZIG tervtárában lévő, ill. készülő szabályozási tervek. Ezek közül elsősorban a mellékágelzárások most készülő tervét vettük alapul, amely a kialakult szabályozási irányelveknek megfelelően a mellékágak kikapcsolásával a víz főmederben történő koncentrálását tűzte ki célul.

10. VIZITERV: Felső-dunai meder-, vízszin-, gázlóváltozások. Műszaki tanulmány I—II—III. 1960.

A háromrészes tanulmány célkitűzései a következők:

a) a korábbi hasonló tárgyú tanulmányok folytatása és az eredmények összehasonlítása,

b) értékelni az utóbbi évek (1954—1959) szabályozási munkáinak, főleg az intenzív kotrásnak a hatását,

c) a vizsgálat kiterjesztése a Medve—Gönyü közötti szakaszra is.

A tanulmány értékeléseként megállapítható, hogy célkitűzéseit teljes mértékben elérte és megalapozott javaslataival irányt mutat a további tervezésekhez.

11. VIZITERV: A Duna komplex hasznosítása. Alapdokumentáció.

136