Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
rületre kiterjedően, általában Mosonszentjános és a Hanság-főcsatoma közötti területen, valamint attól nyugatra, a főcsatorna völgyében várható magas, a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum. A területegység domb- és hegyvidéki jellegű területeire a változatos talajviszonyok miatt talajvíz- állás-előrejelzés nem készül, és nem is készíthető. A talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, így a talajvízállás előrejelzése más időpontra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igények hiányában ezekre még nem került sor. 3.427 A talajvíz vegyi összetétele A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az 02-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott 02-tartalma elenyészően csekély (lásd II. fej. 2.361). A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VlZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: Kategória nk° I 0—15 II 15—25 III 25—45 IV 45— SS? Szulf áttartalom : Kategória mg/1 I 0— 60 SO3 vagy 0— 72 SO4 II 60— 300 SO3 vagy 72— 360 SO4 III 300—1000 SO3 vagy 360—1200 SO4 IV 1000—2000 SO3 vagy 1200—2400 SO4 V 2000— SO3 vagy 2400— S04 használhatóság minden esetben alkalmas minden esetben alkalmas csak esetenként alkalmas mindenre alkalmatlan használhatóság minden esetiben alkalmas minden esetben alkalmas csak esetenként alkalmas mindenre alkalmatlan mindenre alkalmatlan Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium—magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kálium—magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/1 S03, vagy 3 600 mg/1 SO., és pH értéke nem kisebb mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* A vizek túlnyomórészt lúgos pH-jú, hidrokarbo- nátos, kalcium—magnézium típusúak. Keménység szempontjából ezen a területen találjuk az ország legnagyobb összefüggő területén a 15 nk° alatti vizet. 45 nk°-nál magasabb érték csak egyes elszórt foltokban található. Szulfát-tartalom szempontjából uralkodó jellegű a 0—60 mg/1 SO3 tartalmú víz. A Hanság területén vizsgált 60 db ásott kútnak kb. 50%-a alacsony sókoncentrádojú (50 mg/1 alatti) vizet tartalmaz. A magasabb sókoncentrációt az anionok közül főleg a szulfát és klorid, a kationok közül a kalcium és nátrium eredményezik. Alacsony összes sótartalmú vizeket találunk Várbalogtól délre, valamint Edvétől keletre Szany és nyugatra Lövő községig bezárólag, Mosonmagyaróvár—Kunsziget közötti területen, Mérges—Győr ~ szemere vonalában, valamint a Rábcakapi és Bezi községek fölötti területen. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 „Talajvíz” c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk az 1. számú Észak-Dunántúli Vízgazdálkodási Keretterv talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. A talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, ezért a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. „Területi Vízmérleg” c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a TVK-egységünk egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint minőségi aszályokba is soroljuk. 3.43 KARSZTVÍZ 2.431 Általános ismertetés Karsztvíznek nevezzük azt a vizet, amely földalatti útjának túlnyomó részét karsztosodó kőzetekben teszi meg, vagy ilyenekben tárolódik. Karsztvizet találunk a karszthegységek felszíne és az erózióbázis közötti részében (leszálló karsztvíz övezete), ahol a víz természetes hatások alatt áram* Magyarország első vizadó rétegének keménységét és SíZulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel. Felszín alatti vizek (Első vízadó réteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. 111
