Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Öntözöm szikesedèsi hányadosa

leImagyarázat:.------ítC03--------dC03 SOt,--------HC03CIS0Í ------ÖC03 ——HC03S0Íi ---------kC03 ClSO^

24

. ábra. Az öntözővíz sókoncentrációja és Na %-a nem szikes és szikes talaj esetén

Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók:

I. Elsődleges, legnagyobbfokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően biztosítani kell.

II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- kek fűződnék hozzájuk.

III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízterüeltek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- nyezések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását.

A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése:

Duna (lásd 26/a számú táblázat), összes keménysége 10—15 nk° között van, oldott sókoncentrációja alacsony. A dorogi fenol hatására a Kenyérmezei patak betorkollása alatti szakaszon Visegrádiig fenol-szennyeződés mutatható ki. Ipari célra alkalmas, öntözés céljára alkalmas.

Bakteriológiai szempontból aránylag tisztán érkezik az országba. Esztergomig ugyanezt a képet mutatja, vize csak kissé szennyezett (II. o.) Ezen a szakaszon megfelelő kezelés után még ivó- és élelmiszeripori vízellátás céljaira is felhasználható. Fürdőzésre és vízisportra is alkalmas. Győr alatt már szennyezett (III. o.), tehát sem ivó- és sem élelmiszeripari vízellátás céljára nem alkalmas, és főleg fürdés és vízisportokra nem.

Mosoni-Dunaág. Keménysége Győrig közepes, Győr alatt eléri a 25 nk°-ot is. összes oldott sótartalma alacsony, ezért ipari vízfelhasználás céljára — élelmiszeripar kivételével — alkalmas. Öntözésre alkalmas.

Bakteriológiai szempontból minősége teljesen megegyezik a Nagy Duna minőségével.

Fertő t ó. O2 fogyasztása 40—65 mg/'l, BOI5

értéke pedig 1,3—5 mg/1 között változik. Magas oxigénfogyasztása egyedül a tóban levő nagytömegű — túlnyomóan növényi eredetű — elhalt szervesanyag következménye. Összes oldott sótartalma 1400—1900 mg/1, Na százaléka 50—60 között változik. Összes keménysége 24—26 nk°. öntözésre nem alkalmas.

Bakteriológiai szempontból a tó vize tiszta (I. o.). Ivó és élelmiszeripari vízellátás céljára aránylag egyszerű kezelés után felhasználható. Fürdés és vízisportra alkalmas.

Lajta. Ipari vízellátás céljára megfelelő. Bakteriológiai szempontból vize végig kissé szennyezett (II. o.) Ivó és élelmiszeripari vízellátás céljára megfelelő kezelés és fertőtlenítés után felhasználható, fürdőzés és vízi sportokra alkalmas.

Rábca. Összes oldott sótartalma 300 mg/1 alatt, összes keménysége 15 nk° alatt van, így ipari és mezőgazdasági hasznosításra alkalmas.

Bakteriológiai szempontból vize tiszta (I. o.), ivó és élelmiszeripari vízellátás céljára aránylag egyszerű kezelés után felhasználható. Fürdésre és vízisportokra is alkalmas.

Hanság-Főcsatorna. Magas Na százaléka és magas oldott sótartalma, valamint egyéb szeny- nyeződése miatt sem ipari, sem öntözés céljára nem alkalmas.

Bakteriológiai szempontból vize szennyezett (III. o.), felhasználása ivóvíz céljára nem alkalmas. Fürdés és vízisport céljára már aggályos lehet.

I k v a. Összes keménysége 24—26 nk°, összes oldott sótartalma 600—700 mg/1, azonban kalciumsóban dús, így öntözés céljára alkalmas. Ipari célra a Petőházai Cukorgyár alatt nem alkalmas.

Bakteriológiai szempontból kissé szennyezett (II. o.), Sopron alatti szakasz IV. o., szennyvíz jel98