Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

hatállyal — az 1060/1953. (IX. 30.) Mt. h. hozott létre. Ez állapította meg, akkor még bizonyos mértékig más tárcákkal megosztva, vízügyi feladatait is. Ezt a feladatkört kibővítette később a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó létesítmények vízellátása és szennyvízelvezetése megoldásának összehangolására vonatkozó hatáskörrel az 1.003/1955. (I. 9.) Korm. h., a vízellátási és csatornázási, valamint a helyi vízkárelhárítási főhatósági jogkörbe tartozó feladatokkal az 1.011/1957. (I. 22.) Korm. h., a fürdőügyi és hévízhasznosítási főhatósági feladatokkal a 10.219/1961. G. B. határozat, a vízépítőipari tevékenységre vonatkozó jogkörrel a 2.011/1956. (I. 12.) Mt. h. és a Beruházási Kódex, a nemzetközi vízügyek intézésére vonatkozó felhatalmazással a 2.060/1958. (VII. 8.) Korm. h. stb.

E jogszabályok alapján az OVF jogköre ma az alábbiakban foglalható össze:

— az ország felszíni és felszín alatti vízkészlete kutatásának, feltárásának és nyilvántartásának irányítása, valamint az egyes népgazdasági ágak közötti tervszerű felosztása;

— az egyes népgazdasági ágak területén folyó vízgazdálkodási tevékenység általános irányelveinek megállapítása és ezek végrehajtásának ellenőrzése;

— a víztakarékosság biztosítására irányuló rendelkezések kidolgozása és betartásuk ellenőrzése;

— a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződés elleni védelme érdekében szükséges szabályok kidolgozása, ezek végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

— a vízgazdálkodás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos irányelvek megállapítása, és végrehajtásuk érdekében az illetékes szervek te- vékenységének összehangolása, ennék keretében a vízgazdálkodás Kerettervének, a távlati és éves terveknek a kidolgozása és összehangolása;

— a vízimlunkákkal, vízilétesítményekikel és művekkel kapcsolatos műszaki tervezés, építés, fenntartás és üzemeltetés szabályainak kidolgozása, a tevékenység szakirányítása, ellenőrzése és összehangolása ;

— az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás irányítása;

— a vízügyi tudományos tevékenység irányítása;

— a nemzetközi vízügyi feladatok ellátása;

— vízügyi államigazgatási ügyekben a másodfokú hatósági jogkör gyakorlása;

— a vízügyi árhatósági jogkör gyakorlása;

— a vízügyi szakoktatás irányítása.

Az OVF a saját, főhatósági feladatain, valamint az alárendelt vízügyi szervek felett gyakorolt felügyeleten túlmenően, ellátja a vízgazdálkodási feladatokat végző egyéb, nem vízügyi szervek szak- felügyeletét, s koordinációs tevékenységet végez az egyes tárcák vízgazdálkodási ténykedését illetően.

Az OVF vezetője egyben az árvíz- és belvízvédelmi kormánybiztos is, s mint ilyen a védekezés legfőbb irányítója a kormánybizottság megalakításáig.

A vízgazdálkodás nagyobb jelentőségű műszaki és elvi kérdéseinek megvitatásában az OVF vezetőjének tanácsadó szerve a Vízügyi Műszaki Tudományos Tanács (2.179/1954. és 2.241/1954. Mt. h., valamint a 27/1963. OVF számú utasítás).

A vízügyi igazgatóságok

A vízgazdálkodás operatív szakigazgatási, valamint a termelési feladatainak jelentős részét is ellátó területi államigazgatási szervei a vízügyi igazgatóságok, amelyek feladatkörét — lényegében mint az OVF főhatósági feladatainak területi megfelelőit — ugyancsak az 1.060/1953. (IX. 30.) Mt. h. állapította meg. Ugyanez a jogszabály létesített 11 igazgatóságot, míg a tizenkettediket az 1.109/ 1954. (XII. 31.) Mt. h. hívta létre.

A vízügyi igazgatóságok feladatai: a) szakhivatal természetűek, (pl. védekezés a vizek kártételei ellen, vízügyi szakvélemények adása és a vízügyi érdekek védelme más hatóságok előtt, közreműködés a tanácsok vízgazdálkodási munkájában, területi vízgazdálkodási tervezés, vízügyi laboratóriumok működése, gát- és csatornaőri szolgálat, vízminőség védelme, stb.); b) az elsőfokú vízügyi hatósági teendők ellátása; c) irányító tevékenység (a vízgazdálkodási társulatok felügyelete, a szakaszmérnökségek irányítása; és d) termelési feladatok (vízügyi műszaki tervezés, építés, üzemelés, beruházási feladatok).

Az igazgatóságok az OVF-nak közvetlenül alárendelt szervek; területi részlegeik a szakaszmérnökségek és építésvezetőségek. A tanácsokkal alá és fölérendeltségi, viszonyban nem állanak, hanem a tanácstörvény szerinti beszámolási kötelezettséggel tartoznak; a vízügyi feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szervekkel mellérendeltségi kapcsolatban vannak, és közreműködnek abban, hogy azok vízgazdálkodási ténykedése beleilleszkedjék a tervszerű vízgazdálkodás rendjébe.

Működési területüket a 31/1964. (V. É. 13.) OVF utasítás, illetőleg folyamszabályozási és árvízvédelmi tekintetben a 18/1964. (V. É. 6.) OVF utasítás állapítja meg. A vízügyi igazgatóságok működési területe — a feladatok sajátossága miatt — nem is eshetik egybe az államigazgatási határokkal, bár — a lehetőségekhez képest — azokhoz is igyekszik közeledni.

A vízügyi igazgatóságok elnevezése és székhelye (33/1959. (V. É. 16.) OVF utasítás) a következő:

Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr,

Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely,

Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár,

Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs.

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest, Alsódunavölgyi Vízügyi igazgatóság, Baja,

Felsőtiszavidéki Vízügy Igazgatóság, Nyíregyháza,

Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok,

Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged,

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc,

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen,

846