Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
Hazánk mezőgazdaságilag művelhető területe nem növelhető számottevő mértékben, sőt a fokozódó iparosodás folytán inkább a mezőgazdaságilag hasznosított terület csökkenése várható. A mezőgazdasági termelvényekben jelentkező szükséglet az emelkedő életszínvonal és a növekvő exportigények miatt évről-évre fokozódik. Ennek az igénynek csak a termésátlagok növelésével, a termelés biztonságának fokozott kielégítésével tudunk eleget tenni. A termésátlagok növelésének az egyéb feltételek (szaktudás, gépesítés, tápanyag) biztosításán kívül az optimális talajnedvességi állapot megteremtése az. egyik legfontosabb előfeltétele. A természetes csapadékeloszlás — különösen a termelési idényben — nem kielégítő, 2—3 esős év után, amikor az árvízkárok elhárításáról, a vízfeleslegek lecsapolásáról kell gondoskodnunk, 7—8 olyan év következik, melyekben a tény észidőben a csapadék pótlását kell biztosítanunk. Ennek érdekében az 1970. évre öntözéseink területét a Duna völgyében a Tisza völgyében tervezzük fejleszteni. Az ezzel kapcsolatosan tusban: a Duna völgyében 93 m3/s a Tisza völgyében 159 m3/s Ez a mennyiség a Duna völgyében nehézség nélkül biztosíthatónak látszik, a Tisza völgyében azonban már jelentős nehézségeket okoz, melyekre a későbbiekben térünk ki. A vízhasznosítás egyéb igényei mennyiségi tekintetben a mezőgazdaság mellett kevésbé jelentősek, nem így azonban a vizek minősége tekintetében. 2.15 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A vizek szennyeződése a fokozódó iparosítás következtében a nagy városok környezetében és a fontosabb ipartelepek hatására több szakaszon túllépte a megengedhető határt, súlyos népgazdasági károsodást okoz, sőt hellyel-kőzzel már nemcsak a lakosság ivóvízellátását és egészségét, hanem az ipari felhasználást is akadályozza. Az országhatáron belüli szennyeződések ellen erélyes intézkedésekkel küzdünk és remény van arra. hogy a vizek elszennyeződésének folyamatát megállítjuk, sőt e téren számottevő javulást várunk az életbéléptetett rendszabályoktól. Ilyen intézkedéseink sikere azonban nagymértékben függ a vízgyűjtőterület magasabb vidékein elterülő országok vízgazdálkodásától, illetve a felszíni vízfolyásoknak a szennyeződések elleni védelmét ezeken a területeken biztosító intézkedésektől. 2.2 A természetes vízkészletek meghatározása és a vízkészletmegosztás szükségessége- A vízgazdálkodás nemzetközi rendezésének szükségességére rendkívül élesen mutat rá a vízgazdálkodás céljára rendelkezésre álló vízkészleteknek számbavétele is. A „II. Természeti adottságok, Országos Vízkészlet” c. fejezet 22. ábrája bemutatja a sok évi átlagok alapján számított mértékadó augusztusi 85%-os 'tartósságú vízhozam értékeket. Ebből láthatjuk, hogy a határon be-, illetve 'kilépő vízhozamok értéke a következőképpen alakul: belépő vízhozamok 1920 m3/s országon belül keletkezik 14 m3/s a minimumok nem egyidejű jelentkezése miatti korrekció 56 m3/s kilépő vízhozamok összesen: 1990m3/s azaz az országban rendelkezésre álló természetes vízhozam 96%-a idegen országokból — a határon át — érkezik hazánkba. Kézenfekvő következtetés, hogy az ország vízgazdálkodása a határon át belépő vizek nélkül nem biztosítható. A vízgazdálkodás szempontjából mértékadónak elfogadott augusztusi 85%-os tartósságú vízhozamok alapján készült vízmérlegeket a „XVII. Országos Vízmérleg” c. fejezet tartalmazza. A rendelkezésre álló vízhozamokat a Keretterv más fejezeteiben részletezett vízgazdálkodási fejlesztési tervekkel összevetve megállapítható, hogy a fejlesztési tervék vízigényeinek kielégítése a Tisza vízgyűjtőjén már 1970-ben is csak különleges rendszabályokkal, vízpótló rendszerek (tározók, átvezetések) kiépítésével oldható meg. Ez szükséges lenne még abba az esetben is, ha a határon a teljes természetes vízhozam belépésével számolhatnánk, holott ez a feltevés egyáltalán nem reális, hiszen a felsőbb fekvésű, határon túli országokban hasonló arányú fejlődéssel, illetve vízigény növekedéssel és ennek kielégítésére a természetes vízhozamok méltányos megosztásával kell számolnunk. A határon túli fejlesztés mértéke előttünk ismeretlen, így azt számításba venni nem tudjuk. A vízigények fedezésére, a természetes vízhozamok pótlására szükséges intézkedések egy részét az ország határán belül megtehetjük, ilyenek a síkvidéki és a medertározás, továbbá a dunai vízátvezetés. Ezekkel a Keretterv más fejezetei részletesen foglalkoznak, A természetes vízhozamok megosztása és biztosítása, valamint a hegyvidéki tározás kérdése a Duna vízgyűjtőjén fekvő országok egész sorát érintő átfogó vízgazdálkodási feladat, ami csak nemzetközi megállapodással, az igények és a lehetőségek egyeztetésével oldható meg. A természetes vízhozamok megosztása nemcsak a külföldről érkező kisvízkészletek meghatározott hányadának bővítése szempontjából fontos számunkra, hanem a több ország közös vállalkozásában létesítendő művek beruházási és üzemi költségeink az egyes országok között történő megosztása szempontjából is. 200 000 ha-ra 350 000 ha-ra fellépő vízigény augusz795
