Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
kVI, FEJEZET Á vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. BEVEZETÉS Magyarország egész területe a Duna folyam vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyó középső, 1434—1851 fkm-ek közötti szakaszán, a Vaskapu és a Dévényi- kapu néven ismert tektonikus küszöbök között elterülő, az Alpok keleti nyúlványai és a Kárpátok által határolt, nagykiterjedésű, mélyfekvésű medence belsejében, annak feltöltődő sík területén helyezkedik el. Ez a helyzet egyértelműen meghatározza a terület természetes vízgazdálkodását. Az 1. ábrán láthatóan az ország határa sehol- sem éri el sem a Duna gyűjtőterületének, sem a Kárpát^medence részvízgyűjtőjének határát. Így nyilvánvaló, hogy az ország vízgazdálkodása a dunai vízgyűjtő természetes vízgazdálkodásának és kizárólag annak függvénye. A vízgyűjtőterületnek hazánkat körülölelő magasabb részéről a vizek természetes lefolyása rajtunk keresztül vezet. Ennek következményeit, jó és rossz hatásukban viselnünk kell. 2. vízgazdálkodásunk általános nemzetközi kérdései 2.1 A nemzetközi kapcsolódások 2.11 ARVÍZMENTESÍTÉS A vízgyűjtőterület nagyesésű perem területeiről határainkon át területünkre leszaladó árhullámok a feltöltődő magyar Alföldön lelassulva hatalmas területeket veszélyeztetnek. Az ország 8,1 millió ha művelhető területéből 2,3 millió ha síkvidéki ártér, melyen az ország lakosságának közel 46%-a él és melyen több mint 1700 fontos ipartelep, számtalan nagy város, 2900 km vasútvonal és 4500 km műút biztonságáról 3960 km hosszú fő árvíz- védelmi töltésrendszer gondoskodik. 2.12 VÍZRENDEZÉS Nemcsak a nagyobb vízfolyások árvizei ellen kell azonban rendszeresen védekeznünk, hanem a síkvidéki területek belvizeinek levezetése is hasonló gondot okoz. A belvízrendezést igénylő terület hazánkban meghaladja a 4 millió ha-t. Az ország határának mindössze 13%-a, a Drávától a Marosig terjedő szakasz olyan, ahol a térszínesés nem az ország belseje felé mutat. A határ nagyobb, 87%-os hosszában az elvezetésre váró felszíni vizek a határon túlról is mind országunk felé törekszenek. 2.13 FOLYÓSZABÁLYOZÁS Folyószabályozási szempontból nemzetközi kapcsolataink részben kötelezettségeket rónak ránk, részben mi támasztunk igényeket a szomszédos országokkal szemben. A vízgazdálkodásnak ebben az ágazatában elsősorban a nemzetközi forgalmat lebonyolító Duna jelentős. A Dunabizottság ajánlása meghatározott mértékű hajózási mélységet kíván biztosítani folyószabályozási eszközökkel a magyar Duna-szakaszon. Ezt a munkát Rajka és Szob között, — ahol a folyó határt alkot Magyarország és Csehszlovákia között, — a csehszlovák vízügyi szervekkel közösen végezzük. Hasonló kötelezettség terheli a többi dunamenti államot is, amelynek célja többek között a magyar hajózás biztosítása is. Legfontosabb számunkra az alattunk húzódó jugoszláv Duna-szakaszon végzett folyószabályozási munka, mert a Mohács és a Dráva-torok között végrehajtott rendezés nemcsak a hajózóutat biztosítja hajóink számára, hanem a jég levonulását is. A szabályozási munkák elmaradása a meder elfajulását és a jeges árvizek veszélyének fokozódását jelentené a magyar Dunavölgy déli szakaszán. Más határtmetsző vágj' határt alkotó v/zfolyá- sunkon a hajózás nem jelentős. Így a folyószabályozási kötelezettségünk és igényünk az alattunk fekvő folyószakaszok mentén elsősorban a jég és az árvíz levonulásának gyorsítását, a mederelfajulás meggátlását szolgálja. 2.14 vízhasznosítás Nem kevésbé fontosak népgazdaságunk részére a vízgazdálkodásnak a vizet hasznosító ágaztai, ezért a következőkben az ezekkel kapcsolatosan felmerülő nemzetközi kérdéseket ismertetjük. 100 OVK 793
