Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
A felemelt öntözővizet a 45 és. 85 cskm közötti szakaszon hasznosítják. A II. ütem célja, hogy 50 m3/s-ot vezessen a sári—dabasi 10 m3/s-s vízkivételig. Továbbmenve szállítson 40 m3/sr-t és a 45 cskm-nél épülő kibővített szivattyúteleppel emelje fel ezt a 40 m3/s-t a Duna—Tisza közi hátságra, ahol 10 m3/s fogy el és a 30 m3/s a Tisza felőli öntözések ellátására marad. A csatorna hossza, magassági és vízszintes vonal- vezetése nem változik az I. ütemhez képest. A megnövekedett vízszállítást a keresztszelvény növelésével biztosítják. A II. ütemben már a Soroksári Dunaág meder- bővítése is szükséges. A III. ütemnek a II. ütem feladatainak az ellátásán kívül további célja az, hogy 1000 t-s uszályok számára egynyomú hajóutat biztosítson. A III. ütemben elkészülő csatorna a II. ütem végétől keleti irányba fordul és a 122,7 cskm-nél tervezett vízlépcső és hajózsilip közbeiktatásával a 88,0 m Orsz. szintű Alpári-tározóhoz kapcsolódik, majd a kikotrott Tisza-ágon át egy újabb hajózsilipen keresztül torkollik a Tiszába,. A vízszállítása 50 m3/s marad, ezért a keresztszelvények a már II. ütemben megépült szakaszon nem változnak. A III. ütemben 3 db hajózsilip (12x85) hasznos mérettel), a 122,7 cskm-nél vízerőmű épül 21.28 m eséssel, 120 m3/s kiépítési vízhozammal és 21 MW teljesítménnyel. A vízerőmű napi üzeme 6 óra, tehát csúcsigény kielégítésére szolgál. 2,0 millió m3 hasznos térfogatú víztározót terveznek Nyárlőrincnél a 30 m3/s vízhozam 18 órás tározására. A vízerőmű egyik gépegysége reverzibilis lesz, hogy az öntözési igényen kívül a csúcsenergiatermeléshez szükséges vizet az Alpári-tározóból a Nyárlőrinci-tározóba emelje. A III. ütemben a Soroksári Dunaág vízhozamát 107 m3/s-ra kell növelni. A Kvassay zsilipnél vízbeeresztést is lehetővé tevő új hajózsilipet kell ebből a célból megépíteni és a Soroksári Dunaág medrét is bővíteni kell. A IV. ütem feladata 200 m3/s öntözővíz biztosítása a Duna—Tisza közén és a Tisza völgyében, kétjáratú hajóút létrehozása a Duna és a Tisza között és 113 MW csúcsenergia termelése. A 200 m3/s vízmennyiségnek megfelelően módosul a III. ütemben kialakított hossz-szelvény és keresztszelvény. A vízszintes vonalvezetés változatlan marad. A 45,0 cskm-ben lévő szivattyútelep kapacitását, a Nyárlőrinci-tározó hasznos térfogar tát meg kell növelni. A vízerőművet a 112,7 csknv- nél további 520 m3/s víznyelésű gépcsoport beépítésével 640 m3/s-ra kell kiépíteni. A Soroksári Dunaág a IV. ütem igényeinek mge- felelően nem bővíthető. Ezért egy 150 m3/s kapacitású átmetszés készül a Csepel-szigeten kérésziül Szigetszentmiklós felé. Az átmetszés a Duna 1634 km-től indul az Adonyi Vízlépcső 101,00 m Orsz. duzzasztási szintjéről és a sziget feletti oldala felé halad. A vízkivételnél árvízkapu készül. Az átvágás végén a csatorna a vizet leejti a 97,20 m Orsz. szintre, ami 4,4 MW-s energiatermelésre ad módot. Az alvízi oldalon a csatorna 60 m fenékszélességgel és, 3,1 m, mélységgel vezeti a vizet a Soroksári Dunaágba. A Duna—Tisza teljes beruházási költsége (I—IV. ütem) 4 345 millió Ft, melyből a Soroksári Duna- ággal kapcsolatos munkák és az átvágás megépítésére 354 millió Ft jut. 767
