Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
gáig a 88 m Orsz. sziritű — ún. Alpári-tározó létesül, melyet a Tisza mentén, töltés, a szemközti oldalon pedig magas part határol. A tározót kettős működésű szivattyútelep tölti, amely a tározó ürítésekor energiát is termelhet. A Duna—Tisza Csatorna létesítése után a tározó átvezetett Duna-vízzel is tölthető lesz. Ez esetben gazdaságos lehet a III. Tiszai Vízlépcső elvizébe dolgozó erőtelepet is kiépíteni. Az Alpári-tározóban 131 millió m3 víz tározására lesz lehetőség. A mederben még további 40 millió m3 tároz- ható, a III. Tiszai Vízlépcsőnél így összesen 171 millió m3 tározására lesz lehetőség. A III. Tiszai Vízlépcső kapcsolata a vízgazdálkodási ágazatokkal. A III. Tiszai Vízlépcső az első fejlesztési időszakban 168 000 ha terület öntözését teszi lehetővé, ami távlati fejlesztés után további 115 000 ha-ral bővül. A fenti adatok magukban foglalják azokat a Körösvölgyi öntözött területeket is, amelyeknek vízellátását a Tisza—Körös-csatorna fogja biztosítani. A vízlépcső duzzasztó hatása Csongrádtól — Kisköréig biztosítja a 2,5 m-es hajózási mélységet a 300-napos hajózási idény teljes időtartamára. A Tisza teljes csatornázása, valamint a Tisza—Körös—Keleti-főcsatorna zárt vízi út létrejötte után a hajózás várhatóan fel fog lendülni. A vízerőtelep elérhető maximális teljesítménye 82,0 m Orsz. duzzasztása esetén 13,5 MW, 83,50 m Orsz. szintű duzzasztás esetén pedig 18 MW. Az átlagos évi energiatermelés 80 millió kWó-ra tehető. A vízerőtelep csúcsüzemként is működhet. Ha megépül a Duna—Tisza Csatorna, gazdaságos lehet a Tisza III. vízlépcső alvizébe dolgozó és csúcsenergiát szolgáltató további vízerőtelep megépítése. A duzzasztás miatt nem szükséges az árvízvédelmi töltések emelése. A szakadópartok már korábban tervbevett megkötését viszont a duzzasztás kezdete előtt kell végrehajtani. A belvízvédelmi üzemi költségek megemelkednek és a Tiszába történő gravitációs belvízbevezetési lehetőségek is romlanak. A vízlépcső kedvező vízkivételi lehetőséget nyújt a böge mentén jelentkező ipari és ivóvízigények, kielégítésére. A szennyvizek egy része csak átemeléssel juttatható a Tiszába. A tározók partjain üdülőhelyek és vízisporttele- pek létesülhetnék. A Tisza III. vízlépcső költségei: duzzasztómű 324 millió Ft erőmű 390 millió Ft hajózsilip 100 millió Ft Alpári nyílttéri tározó 194 millió Ft bögevédelem 46 millió Ft Összesen: 1054 millió Ft A IV. Tiszai Vízlépcső A vízlépcső helyét a részletesebb előmunkálatok hiányában a Tisza-csatomázás terveiben kidolgozott duzzasztásd görbék határozták meg a Záhony- közeli 618. fkm szelvényében. A vízlépcső duzzasz- tási szintje 103,0 m Orsz. A duzzasztóművet 4 db, 26 m széles szabad nyílással, a hajózsilipet 12x85 m-es zsilipkamrával, az erőtelepet 4 db. egyenként 100 m3/s vízmennyiséget hasznosító gépegységgel tervezték. Tekintettel a folyómeder változékony helyszínrajzi alapjára, feltétlenül szükséges a végleges hely körültekintő megválasztása. A IV. Tiszai Vízlépcső kapcsolatát a vízgazdálkodási ágakkal az V. Tiszai Vízlépcső ismertetésével együtt tárgyaljuk. Az V. Tiszai Vízlépcső A vízlépcső helyének a kiválasztásánál egyik főszempont volt, hogy a vízlépcső duzzasztása a Szamoson is érvényesüljön. A IV. Tiszai-nál már említett duzzasztási görbék a vízlépcső helyét 696 fkm- ben Vásárosnamény közelében határozták meg. A vízlépcső duzzasztási szintje 110,0 m Orsz. A vízlépcső műszaki adatai azonosak a IV. Tiszai vízlépcső adataival. A IV. Tiszai és az V. Tiszai Vízlépcsők kapcsolata a vízgazdálkodási ágazatokkal: A két vízlépcső által érintett Tisza-szakaszon öntözőrendszert nem terveznek, csak rendszeren kívüli öntözések lesznek. Az öntözések fejlesztésének lehetőségét a vízlépcsők azon kívül, hogy az öntözések vízkivételei számára állandóan magas vízszintet biztosítsanak, elsősorban azzal szolgálják, hogy bögéikban (IV. Tiszai: 80 millió m3 és V. Tiszai 60 millió m3) az alsó szakaszok részére öntözővizet tárolnak. Az eddigi közelítő vizsgálatok alapján a víz- erőhasznosítási adatok a következők: beépített átlagos évi teljesítmény energia MW kWó IV. Tiszai Vízlépcső 20 114 V. Tiszai Vízlépcső 18 91 Mindkét erőtelep energiacsúcsok szolgáltatására alkalmas. A két lépcső együtt a hajózási vízmélységet Záhonytól csaknem az országhatárig biztosítja a 300 napos hajózási idény teljes tartamára, A Tisza felső szakaszán nincs számottevő hajózás, de távlatban kívánatos a hajóút biztosítása főként a IV. Tiszai Vízlépcső bőgőjében. A komorói kikötő és átrakó állomás közeli megépítésével megnő a Tisza felső szakaszán a hajózás jelentősége. A Tisza érintett szakaszán a nagyvízi szabályozás már megtörtént. A duzzasztás következtében a kisvízi szabályozás teljesen, a középvízi mederszabályozás részben szükségtelenné válik. A belvizek mennyiségének emelkedése, a szivattyúk üzemidejének és emelési magasságának növekedése várható mindkét bögében. A IV. Tiszai és az V. Tiszai Vízlépcsők beruházási költségeit becsléssel állaptíották meg a II. Tiszai Vízlépcső korábbi adatai alapján, mert a műtárgyakról részletesebb terv nem készült. A vízlépcsők költsége: IV. Tiszai Vízlépcső 670 millió Ft V. Tiszai Vízlépcső 700 millió Ft 760
