Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
elő, tehát a várható teljesítmény is állandó lesz. Így a Kvassay Vízerőmű kihasználási óraszáma lesz az országban a legnagyobb. A vízerőmű évi energiatermelése így többszöröse lesz a jelenlegi értéknek. Az erőmű oktatási, bemutató és kísérleti célokat is szolgál a fővárosi elhelyezése miatt. Ezért az alapvető műszaki igényeken túlmenően szerelték fel gépészeti és villamos berendezésekkel. A vízerőmű beruházási költsége összesen 56,6 millió Ft. Ezt a magas összeget a bemutató — oktatási — és kísérleti jelleg indokolja, másrészt a gépegységeknek olyan megválasztása, hogy azok szivattyúüzemre is alkalmasak legyenek. AZsó torkolati művek az 1956-os jeges árvíz alkalmával tönkrementek. Üjjáépítésükkel kapcsolatban számos változat merült fel. A Vízügyi Tervező Iroda tanulmánytervben a mű elhelyezésére — mivel megállapítása szerint a régi művek környezete az új művek elhelyezésére nem alkalmas — egyik lehetőségiként a. Maikádi-lecsapolócsatoma vonalát, másik helyként a Tasisi-holtágat vizsgálta meg. Felmerült a különálló vízkiereszitő zsilip és vízerőmű építésének gondolata is. A Tassi-holtágban elhelyezett új, egybeépített műtárgy a régi műtárgytól 200 m-re nyugatra települne, közös elő- és utócsatomával. A vízkieresztő zsilip 2x4,5 m nyílását a küszöb mögé süllyeszthető acéltáblák zárnák el. A jobbpartra tervezett vízerőtelepbe 2 db Kaplan turbinát terveztek egyenként 25 m3/s víznyeléssel. Eséshatárok 0— 5,0 m. Kiépítési teljesítmény 1,6 MW volna. A termelhető évi energia 6,9 millió kWó. E változatot elvetették, mint nem gazdaságos megoldást és helyette a vízkieresztést a hajózsilip átalakításával oldják meg. A tassi hajózsilipet billenő-táblás vízkieresztő művé alakítják át. Ezenkívül a jelenlegi vízkieresztő mű helyén a Soroksári I. számú belvízcsatornába 10—15 m3/s vizleeresztési lehetőséget és egy szivattyúállásos elzárás építését tervezik. A Soroksári Dunaág további fejlesztése összefügg a Duna—Tisza Csatorna, kérdésével,, ezért ismertetése ott található. 2.213 A Sió csatornázása A Sió kialakítása többfeladatú nagycsatomává, magába foglalja a torkolati vízlépcsőn kívül négy közbenső csatorna-vízlépcső létesítését (kettős üzemű szivattyú-turbina teleppel), valamint a Siófoki Vízlépcső kiegészítését szivattyú-turbinateleppel. (lásd 2. ábrát) A létesítménycsoport célja az árvízvédelmi biztonság növelése a dunai árvizek kizárása útján, a Sió és Balaton-menti öntözésiek vízellátása, továbbá a Balaton vízpótlása a Dunából* felszivattyúzott maximum 25 m3/s vízzel, állandó víziút megteremtése a Duna és a Balaton között, végül vízienergiatermelés a vízfeleslegekkel, ami járulékosan kb. 5 MW beépített teljesítményt és 16 millió kWó évi átlagos energiamennyiséget jelent. * 1864. évben készült tanulmányok felhívják a figyelmet, hogy meg kell fontolni, a fenol szennyezések miatt a Duna vizének a felszivattyúzását. Állásfoglalás még nem történt. A vízlépcsők helye és szelvénye: Siófok 0 km Jut 11,8 km Ozora 39,0 km Sárszentlőrinc 65,0 km Sióagárd 96,0 km Torkolat 120,0 km Minden vízlépcsőnél duzzasztómű, hajózsilip, vízerőtelep és kezelőépületek épülnek. A vízerőtelepeket, amelyek szivattyútelepek is, két vízszintes tengelyű csőturbinával tervezik. A vízerőtelep turbinaüzemben a torkolati vízlépcsőnél — amely egy- - ben árvízkapu is — 2x20 m3/s, a többi vízlépcsőnél 2x15 m3/s emésztőképességű; szivattyúüzemben történő működtetés esetén szállítóképessége 20%-al kisebb, 32, illetve 24 m3/s. A folyócsatomázás jelentősége és következménye: A kissugarú ívek átépítése, a depóniák rendezése az árvizek alacsonyabb szintű levonulását eredményezi. A torkolati vízlépcső árvízkapuként működik és így mentesíti a Sió völgyét a Duna árvízétől. Ez a körülmény döntő jelentőségű a torkolati vízlépcső közeljövőben előirányzott megépítése szempontjából. A mederbővítések mértékének megállapításához további részletes felmérést kell végezni, mert az, eddigi tervekben szereplő értékektől pl. mintegy 10 m3/s-al való eltérés már a hídátépítés elmaradását jelentheti, ami számottevő költségcsökkenést okoz. A Sió csatornázásának nagy jelentősége az, hogy állandó hajózási lehetőséget teremt a Balaton és a Duna között. Az előirányzott mederbővítések elkészülte és a torkolati vízlépcső megépítése után a legalsó szakasz hajózása függetleníthető lesz a Duna vízellátásától, a közbenső vízlépcsők megépítése után pedig a balatoni vízeresztéstől is. Mintegy 50 —80 ezer m3 vízfelhasználással végrehajtható lesz az egyszeri végighajózás, szemben a jelenlegi 15— 40 millió m3 vízszükséglettel. Az így felszabaduló vízmennyiség javítja a Balaton és környéke vízkészletgazdálkodását. A kettős működésű vízgépeken keresztül a Dunából megoldható a Balaton vízpótlása és 20 cm-re csökkenthető lesz a vízszintjének ingadozása. Ennek kihatása jelentős a Balaton átfogó vízgazdálkodására. Biztosítható a balatoni víziutak állandó mélysége. A strandok meder területének egyenletes kiképzése a kívánalmaknak megfelelően kialakítható. A parti épületek mentesülnek a magas víz- állás-okoztak káros hatásoktól. A halászat ivadék- nevelői nem kerülnek szárazra. A Balaton-kömyéki közművesítése állandó teljesítményre méretezett szivattyútelepekkel megoldható. Az öntözés nagymérvű kiterjesztése biztosítható mind a Balaton mellett, mind a Sió teljes hosszában, mert a szükséges öntözővíz a Dunából pótolható. A vízeröhasznosítási szempontok csak másodran- gúak, a vízszintszabályozás, az árvízmentesítés és a balatoni vízpótlás mellett. A vízerőművekkel kb. évi 16 millió kWó energia termelhető. A Sió csatornázása szükségessé teszi a hordalék- mennyiség csökkentése érdekében a Sió menti víz755
