Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
megerősítését és a hullámverés elleni fokottabb védelmét követeli meg. A belvíz szempontjából a vízerőmű hatása kedvezőtlen. A szivárgó vizek növelik a beemelendő vízmennyiséget, ezért új szivattyútelepeket kell építeni. A duzzasztott vízszint miatt a szivattyú- telepek emelési magassága és üzemideje megnő. A gravitációs öníözőuízkivétel lehetőséget ad a bögementi öntözött területek növelésére. Az adonyi bögéből a Duna—Tisza Csatornán keresztül nagy távlatban 200 m3/s öntözővíz biztosítható. A vízerőmű kedvező helyzetet teremt Budapest ivó- és ipari vízellátásában, mert a vízkivételi művek teljesítőképessége lényegesen megnő. Ugyanakkor azonban egyes vízellátó berendezéseket át kell építeni. A szennyvizek bevezetése a duzzasztás után kedvezőtlenebb lesz. Az Adonyi Vízerőmű beruházásának költségei: vízlépcső 2178 millió Ft védelmi létesítmények 622 millió Ft alvízi kotrás 260 millió Ft összesen: 3060 millió Ft A Fajszi Vízerőmű A vízlépcső helyének kiválasztását elsősorban a vízenergiatermelés érdekei határozták meg. Az 1510.5 fkm-nél elhelyezett vízerőmű a Nagymarosi és az Adonvi Vízerőműhöz hasonló esésű ezért a vasszerkezeti és a géni berendezései az előzőkével azonosak lehetnek. A hely pontos kiválasztásánál a kedvező hullámtéri viszonyok is döntőek voltak. A vízerőmű a csatlakozó parti művekkel a balparti öblözetben, a duzzasztómű a mederben, a kettős hajózsilip a jobbparton épül. A duzzasztómű 17 db 24,0 m széles, 9,75 m magas elzáró szerkezettel készül. A balpart felöli pillér az erőművel, a jobbnarti a hajózsilippel alkot egy tömböt. A duzzasztómű homokos kavicsrétegre épül. Az erőtelep 12 egvséges. Egy-egy turbina víznyelése 250 m3/s. Az ehhez tartozó névleges esés 4.20 m. A legnagvobb esés 8.70 m. A beépített teljesítmény 100 MW, az évi átlagos energiatermelés 650 millió kWó. A jobbparti hajózsilip kettős hajóvonatzsilip, 34x 310 m méretű. A vízerőmű alv izében az 1452—1520 fkm közötti szakaszon mederkotrás fogja biztosítani a tervezett esést, és az előírt hajózási mélységet. A Fajszi Vízerőmű jól illik a Duna vízhasznosítási tervébe, csatlakozik az Adonyi Vízerőműhöz s annak elkészülte után kiegyenlítő víztározóként is üzemelhet s így az Adonyi Vízerőmű csúcsenergiatermelésre is alkalmazható. A víziközlekedés távlati fejlesztési igénye a 3,5 m hajózási mélység, amely a vízlépcsőzéssel az érintett folyamszakasz teljes hosszán biztosított lesz. A nagyszélességű hajóút lehetővé teszi a kanyarok levágását, ezáltal az útvonal megrövidítését. A hajózsilipek küszöbszintje feletti előírt mélység 4,5 m. Az árvízvédelmi töltések magasítására nincs szükség, mert a duzzasztási szint alacsonyabb a legnagyobb árvízszintnél (93,30 m Orsz.). A töltések hullámverés elleni védelméről kell csupán gondoskodni. A mentett oldalon a töltésrézsű állékonyságát támasztópadkák biztosítják. A vízerőmű megépülése után a duzzasztott víz a hullámtér lágyrészén mezőgazdasági területeket önt el. A böge felső szakaszán a folyószabályozási munkákat és a partbiztosításokat továbbra is végezni kell. A Duna vizének magas szintje miaitt csökken a belvíz gravitációs vízbevezetési lehetősége és a szivattyúzandó víz a szivárgó rendszer vízmennyiségével növekedni fog. Mind a két hatás a Duna partján lévő belvízszivattyútelepek kapacitásának növelését teszi szükségessé. Az öntözés számára az emelt vízszint megköny- nyíti a gravitációs vízkivételt. A duzzasztás miatt a szennyvizek jelentős részét átemeléssel kell a Dunába bevinni. A Fajszi Vízerőmű költségei: vízlépcső 2524 millió Ft védelmi létesítmények 430 millió Ft alvízi kotrás 50 millió Ft összesen: 3004 millió Ft 2.212 A Soroksári Dunaág torkolati művei A Soroksári Dunaágon a vízgazdálkodási nagy- létesitménvek kiépítése még nem fejeződött be. A meglévő műveket az 1.2 pont ismerteti. Ebben a részben az 1960. év után szükséges kiegészítő munkákat tárgyaljuk. A megkezdett művek kiegészítéseként a Soroksári Dunaágon 1960 óta elkészült a Kvassay Vízerőtelep a Dunaág táplálására és járulékos energiatermelés céljára, valamint a tassi hajózsilip átalakítása vízlebocsátás céljára, minthogy a Tassi Vízerőmű helyreállítása egyelőre nem gazdaságos. További fejlesztés lesz időszerű a Duna —Tisza Csatornával kapcsolatban. Ennek része nagyteljesítményű hajóvonat-zsilin és új tápláló ág kialakítása a felső torkolat közelében. A Kvassay Vízerőművet a tönkrement Tassi Vízerőmű erőműpárjaként tervezték és építését 1956- ban kezdték meg. A gépegységek beépítéséhez 1960-ban még nem kezdtek hozzá, ezért azt az új, megvalósuló vízerőművek közé kellett sorolnunk. A vízerőmű főcélja a Duna-ág vízpótlása és az energiatermelés. A Duna alacsony vízállásainál ugyanis a mű szivattyúként működik és mintegy 15—20 m3/s vízmennyiséget szállít a Soroksári Du- naágba. Az 1962. év végére elkészült vízerőtelepben két db Kaplan turbina működik, összesen 70 m3/s vízemésztéssel. Az esés 0—7,25 m között változik, átlagosan 2,0 m. Szerkesztési esés 4,6 m. A maximális teljesítmény 1,6 MW, átlagos évi középteljesít- mény 556 kW. Évi legnagyobb energiatermelés 8,2 millió kWó, átlagosan 4,9 millió kWó. Szivattyúüzem szükséges évente legfeljebb 185 napig, átlagban 70 napig. Az Adonyi Vízerőmű üzembehelyezése után az állandó adonyi duzzasztási és a Duna-ág rögzített víszintje szinte állandóan közel azonos esést állít 754
