Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
ve új töltések építését, a töltések átázás és hullámverés elleni védelmét követeli meg. A fenti munkák elvégzése fokozza az árvízvédelmi biztonságot az érintett szakaszon. A folyószabályozási munkákat a vízlépcsők megépítése zömében szükségtelenné teszi, így azok — kevés kivétellel — elmaradnak. A felsődunai víztározónál várható feltöltődés mértéke a folyami vízlépcsőknél megengedett átlagos érték alatt marad. A víztározó alatti Duna- szakaszon a hordalék csökken, különösen jelentős a nagymarosi duzzasztott térbe jutó hordalék csökkenése. A jégviszony mindkét vízlépcsőnél romlik, mert nő az állójeges időszak hossza. A dunai vízlépcsőkön a jégtorlaszok elkerülésének érdekében a jég- lebocsátás rendjét nemzetközileg szabályozni kell. A felsődunai v/ztározó mentén a talajvízszint emelkedni fog. Az átszivárgó vizeket szivárgóár okhálózat gyűjti össze és szabályozza azok szintjét. A kolmatáció hatására a szivárgó vízmennyiség előreláthatólag évek múlva csökkenni fog. A Nagymarosi Vízerőmű duzzasztó hatása miatt az árvízvédelmi töltések mentett oldalán összegyűlő vizeket a befogadó felé tartó vizekkel együtt részben a meglévő, részben pedig új bélvízcsatornáikkal és szivattyútelepekkel kell bevezetni a Dunába. A szivárgó víz felfogására, szabályozására és elvezetésére itt is a töltésekkel párhuzamos szivárgó csatorna-rendszer épül. A szivattyúzandó vízmennyiség a várható kolmatáció következtében idővel itt is csökkenni fog. A felsődunai felvízcsatoma szigetelt medrű szakaszán a Duna mindkét oldalán a talajvízszint lesüllyed a terepszint alá mintegy 4—5 m-rel. Az érintett területet a terméscsökkentés megakadé- lyozására öntözni kell. A nagymarosi duzzasztott vízszint elősegíti az öntözővíz gravitációs kivételét, ami lehetővé teszi a további területek bekapcsolását az öntözésbe. A felsődunai talajvízszint lesüllyedése miatt kiapadó kutak helyett közkutas ivóvízvezetékeket kell építeni. Komárom megyében a Duna jobb partján a meglévő vízellátási berendezéseket a duzzasztott vízszint miatt részben át kell építeni. A duzzasztott vízszint több helyen lehetetlenné teszi a szennyvizek, gravitációs bevezetését. Esztergom város csatornázása is átépítésre kerül. Szükséges lesz a szennyvizek fokozott tisztítása is. A Felsődusai Vízerőmű tározója, valamint a Nagymaros feletti duzzasztott víztér az állandósított vízszinével kedvező feltételeket teremt vízparti üdülők, fürdőhelyek és vízisporítelepek létesítésére. A telt meder a Duna-kanyar természeti szépségét jobban ki fogja emelni, ami a turista és idegenforgalom fellendülését vonhatja maga után. A tervezett nagylétesítmények hatását összefoglalva megállapítható, hogy azok elsősorban az energiatermelés érdekében létesülnek ugyan, de az érintett szakaszon a hajózás problémáját is véglegesen megoldják. Megépítésükkel növekszik az árvízvédelmi biztonság és az öntözés, az üdülés, valamint a vízi- sportok fejlesztési lehetősége. A vízerőműrendszer beruházási költségei: Felsődunai Vízerőmű 8564 millió Ft Nagymarosi Vízerőmű 4668 millió Ft Egyéb költségek 1614) millió Ft Vízerőműrendszer összesen: 13 232 millió Ft Ebből a Magyarországot terhelő költség 6859 millió Ft. A fejezet végén levő 2 melléklet csak a Magyarországot terhelő 6859 millió Ft-t és annak költségbontását tartalmazza. A 13 232 millió Ft 50%-a = 6616 millió Ft és a 6859 millió Ft között mutatkozó 243 millió Ft — a tisztán magyar érdekű, kapcsolódó beruházásokból származik. A fenti költségadatok az 1964. áprilisában összeállított beruházási programban szereplő értékek. Ezért az adatok eltérnek a Területi Vízgazdálkodási Kerettervben közöltektől. Az Adonyi Vízerőmű A Duna 1601,4 fkm szelvényében tervezett vízerőmű a Duna Nagymaros alatti, kizárólagosan magyar érdekű szakaszának első vízlépcsője. A vízlépcső helyét a folyamcsatornázási tervben úgy választották meg, hogy — a duzzasztott vízszdnt csatlakozzék a Nagymarosi Vízerőműhöz, — a duzzasztás a Soroksári Duna-ág felső torkolatánál a vízkivételt és a Dunaág élővízforgalmát kedvezően alakítsa ki, — a Duna-ág alsó torkolatánál a Tassi Vízlépcső alvízét ne befolyásolja, — a műtárgyak alapozása a vízzáró agyagba beköthető legyen, — a hajózsilip és a vízerőmű létesítményeit lehetőleg a parton lehessen megépíteni. A Duna-balpartján 34x310x4,5 m hasznos méretű hajózsilip épül. A duzzasztómű a hajózsilip felső főjéhez csatlakozik 17 db. egyenként 24 m széles: szabad nyílásával. A vízerőtelepet a jobbparton, az Adonyi-sziget csúcsán kialakított öblözetbe helyezték. Az erőtelepbe 10 db gépegységet terveztek beépíteni. Gépegységenként a turbinák kiépítési vízhozama 300 m3/s. Maximális esés 7,4 m, névleges esés 4,92 m. Az esés növelésére alvízi kotrást terveztek. Az erőmű kiépítési teljesítménye 150 MW, évi átlagos energiatermelése 775 millió kWó. A Fajszi Vízerőmű megépítéséig elsősorban alaperőműként szerepel és betölti a Nagymarosi Vízerőmű kiegyenlítő víztározójának a szerepét. Az adonyi duzzasztás hatására a Soroksári Dunaág felső torkolatánál épült Kvassay Vízerőmű teljesítménye állandósul és energiatermelése több mint kétszeresére növekszik. A tervezett Adonyi Vízerőmű a hajózáshoz szükséges 3,5 m vízmélységet állandósítja, a kanyaru- lati viszonyokat megjavítja és a'hajóút szélességét növeli. A vízerőmű beépítése lényegesen csökkenti a folyószabályozási munkákat, viszont a töltések 95 OVK 753
