Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
folyóvíz. Evezésre, motorcsónakázásra ezért alkalmas. A sporthorgászat fejlődése a század elején kezdődött. 1960-ban mintegy 1200 fő horgászott rendszeresen a Soroksári Duna-szakaszon. A Duna Budapest alatti szakaszának fürdésre és vízisportolásra történő igénybevétele főleg helyi jelentőségű. Vízisport tekintetében Dunaújváros és Baja említésre méltó. Hazánkban üdülés szempontjából a Balatonnak a legrégibbek a hagyományai. Homokos partja, vízének hőmérséklete, továbbá nagy területe és környezete kiválóan alkalmas arra, hogy korszerű, minden igényt kielégítő bel- és külföldi tömeg- üdülő-központtá fejlődjék. Partja úgyszólván mindenütt alkalmas üdülésre, fürdésre és vízisportra. Amíg fürdésre a déli part, addig vitorlázásra az északi part alkalmasabb. A felszabadulás előtt a Balaton üdülési forgalma jóval kisebb volt a jelenleginél, mivel számottevő szervezett üdülésről ekkor még nem beszélhettünk. A felszabadulás után megindult és gyors ütemben fejlődött a dolgozók szervezett üdültetése, továbbá a belföldi és az idegenforgalom. A Balaton vendégforgalma 1960-ban — a saját nyaralókban, vagy rokonoknál üdülőket nem számítva — becslés szerint mintegy 1—1,2 millió fő volt. A saját házakban, vagy rokonoknál üdülők száma 300 000-re tehető. Hétvégi utasszámlálást csak 1959-től végeznek. Eszerint 1960-ban a főidényben átlag 50—55 000 fő volt a naoi csúcsforgalom. A vizisportok közül úszásra a Balaton nem alkalmas, úszóversenyeket ezért csak elvétve rendeznek. Nagymértékben fejlődött ezzel szemben a vitorlázás. A felszabadulás előtti 6 egyesülettel szemben az 1960. év végéig 24 sport- esv°sület vitorlás szakosztálya alakult meg s új klubházak éDÜltek. A haióállomány is gyors ütemben feíiődött. Amíg 1954-ben a vitorláshajók száma a ?00-at sem érte él, addig 1960-ban már az 1000 db-ot is meghaladta. A Magyar Országos Horgász Szövetség által lé- tesítet horgásztanyák befogadóképesége 150 fő, a sporthorgászok száma 1200 fő. A növekvő számú hazai és külföldi üdülő, kiránduló korszerű, minden igénynek megfelelő kielégítése érdekében az utóbbi évtizedben ugrásszerűen fejlődtek és növekedtek a Balaton létesítményei. Ennek ellenére a közegészségügy (vízellátás, csatornázás) vonalán még jelentős hiányosságok tapasztalhatók. A balatoni üdülővidék problémáival és fejlesztésével a Balatoni Intézőbizottság (BIB) foglalkozik. A Velencei-tó természet adottságai kedvezőtlenebbek ugyan a Balatonhoz képest, a főváros közelsége azonban részben ellensúlyozza azt. A Velencei-tavon az üdülés és a fürdés már a század elején megkezdődött, számottevő mértékben azonban csak az elmúlt évtizedekben indult fejlődésnek, elsősorban a déli parton. Nagyobb befogadó- képességű üdülők még alig találhatók a partján. Főleg magánnyaralók és víkendházak épültek itt. A szervezett üdülés jelentéktelen, inkább ifjúsági táborozás folyik, melynek keretében évente mintegy 5000 fő veszi a tavat 10—14 napos időtartamra igénybe. A fővárosi lakosság részéről rövid idő alatt elérhető, így nemcsak szabadság-idő alatt, hanem hétvégi üdülésre is igénybevehető. A Velencei-tavi Intézőbizottság (VIB) jelentős fejlesztést irányzott elő a tóra és környezetére. Az Általéren létesített mesterséges Tatai Nagytó történelmi múltja Zsigmond király korába nyúlik vissza. Kiépített strandja ugyan nincs, a napi forgalma a 2—3000 főt mégis eléri. A tó üdülés céljára történő fejlesztését erősen veszélyezteti a bányavizek által behordott nagymennyiségű iszap, mely a tó felső végét már nagyrészt feltöltötte, továbbá Tatabánya gyakran tisztítatlanul leeresztett szennyvize, mely a tó jelenlegi használatát egészségtelenné, veszélyessé teszi. A magyar és osztrák területen fekvő Fertő-tó hazai partszakaszának szerepe az üdülés és vízisport tekintetében jelentéktelen. Az elhanyagolt állapotú, nagyobb településektől távoleső tó jelentős fejlesztésével a közeljövőben alig lehet számolni. 1.212 Vízpart! üdülés, fürdés és vízisportok a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva-parti üdülés és fürdés a múltban nem volt népszerű. A Dráva vize hideg és gyorsfolyású. Üdülés, fürdés szempontjából a területen csak Pécs környéke vehető számításba. Az utóbbi időben készült el az Abaligeti és a Tóvölgyi tó, melyek kizárólag üdülés céljait szolgálják. Fejlődésükre jellemző, hogy amíg az Abaligeti tavat 1957-ben csupán 520 fő, addig 1960-ban már mintegy 27 000 fő vette igénybe. A Pécs környékére tervezett (orfüi, mecsekszakáli, tüskési) tározók megépítésével jelentős fejlődés várható az üdülés, a fürdés és a vízisportok terén. 1.213 Vízparti üdülés, fürdés és vizisportok a Tisza vízgyűjtőjén A területen az üdülésre, fürdésre és vízisoortok- ra alkalmas helyek majdnem teljes egészükben a Tiszára és a Körös egyes szakaszaira korlátozódnak. Számottevő lehetőségek Szolnok és Szeged térsége, Miskolc közelében a Hámori tó, a Mályi és Nyéki tavak, néhány sziktó (Kunfehértó, Gyopá- ros), a Hármas-Körös szarvasi holtágának partszakasza, valamint a Fekete- és Fehér-Körösök összefolyásának környéke (Szanazug). A többi vízfolyás mentén üdülési lehetőség egyáltalán nincs, vagy csak kismértékű. Szolnokon csak az utóbbi időben indult meg a víziélet lassú fejlődése. Az üdülésre felhasznált területek egy része nyílt tiszai ártér, melyek árvizek idején elöntésre kerülnek. A város vízisportja nem számottevő. Szegeden a múlt század végén indult meg a tiszai ..úszóházakban” a fürdés, az úszás és az evezés. Vízisport terén főleg az evezés fejlődött sokat, jelentős azonban a motorcsónaksportot űzők száma is. A motorcsónakok száma jelenleg mintegy 400 db. Szépen fejlődik az úszósport is, Az aktív úszók száma meghaladja a 200 főt. Az 1950-es években szervezés nélkül alakult ki az ún. „Sárga” — fürdésre alkalmas — partsáv, amely nagyrészt rendezetlen beépítettségű vikkendházakkal a hullámtérben épült. Napi forgalma meghaladja az 722
