Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vizparti üdülés, fürdés, yizisportolc és természetvédelem 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése A fejezet kizárólag a természetes vízfolyások, ezek szabályozott szakaszai, valamint a tavak és mesterséges tározók által nyújtott lehetőségekkel kapcsolatos vízparti üdüléssel és fürdéssel, a vízisporttal, továbbá a természetvédelem, vízügyi vonatkozású kérdéseivel foglalkozik. A gyógyfürdőket a XIII. „Ásvány-, gyógy- és hévizek” c. fejezet tárgyalja, ezenkívül a témakörhöz kapcsolódik a XII. „Tározás és annak többcélú hasznosítása” c. fejezet. A főbb adatokat a fejezet végén levő mellékletek tartalmazzák. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén pihenés, szórakozás, fürdés, strandolás, táborozás, tehát a szar badságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását értjük. Fürdés a vízben nem sportcélú tartózkodás, úszás, labdázás stb. Vízisportok az úszás, az evezés, a vitorlázás, a motorcsónaksport és a sporthorgászat. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásai alatt a kijelölt rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket értjük. A természetvédelem a vízügyi létesítményeknek a tájba történő megfelelő beillesztését kívánja meg. 1.2 A vízparti üdülés, a fürdés, a vízisportok és a természetvédelem múltja és jelene 1.21 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, A FÜRDÉS ÉS A VÍZISPORTOK 1960 ÉVI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE Az üdülést, fürdést, valamint a vízisportokat biztosító területeket hazánkban egyes nagyobb vízfolyások, továbbá tavak és víztározók partjai mentén alakították ki. Ezeket a következőkben az ország 3 fő vízgyűjtő egysége szerinti bontásban ismertetjük. 1.211 Vízparti üdülés, fürdés és vízisportok a Duna vízgyűjtőjén A területen a vízparti üdülésnek, a fürdésnek és a vízisportoknak hagyományai vannak. A lakosság a települések helyének kiválasztásakor szívesen kereste a folyóvizek közelségét, ami a gazdasági előnyök mellett üdülési, fürdési lehetőségeket is biztosított. A Duna magyarországi szakaszán lefelé haladva először Győr városát kell megemlíteni, ahol a múlthoz hasonlóan jelenleg is eleven a víziélet. Élénk a különböző sportegyesületek evezős szakosztályainak működése. Győrben jelenleg 16 csónakház található mintegy 5000 fő befogadóképességgel. A Felső-Duna mellékvízfolyásai fürdésre és horgászásra nyújtanak lehetőséget, s többnyire csak a közvetlen környék lakosságának igényeit elégítik ki. A Duna-kanyar már a felszabadulás előtt is látogatott hely volt. A Duna áttörési szakaszán a környező hegyek szépsége párosult a terület műemlékeinek vonzerejével. A főváros közelében fekvő s kiváló strandolási és vízisport lehetőségeket nyújtó Duna-szakaszt egyre nagyobb számban keresik fel hazai és külföldi kirándulók, üdülők. A megnövekedett idegenforgalom ellenére az üdülők igénybevétele főleg a tavaszi és a nyári hónapokra korlátozódik s kihasználásuk ekkor is csupán 70— 80%-os. A Duna-kanyar vízparti üdülőinek férőhelyei az alábbi számokkal jellemezhetők: Vállalati, vagy SZOT-üdülők 2 450 fő Szállodák 660 fő Turistaszállók 200 fő A Duna-kanyar fejlesztési kérdéseivel a Dunakanyar Intézőbizottság (DIB) foglalkozik. A Szentendrei Dunaág csaknem teljes hosszában a fővárosnak és környékének régi, kedvelt üdülőhelye, ahol az utóbbi időben rohamos fejlődés tapasztalható. Különösen említésre méltó a lupa-szigeti nemzetközi camping-tábor. A Római-parton az üdülés, a fürdés és a vízisport lehetőségei egyaránt biztosítva vannak. Az üdülőterület a főváros lakosságának igénye következtében jött létre. A beépítés és kihasználás szempontjából már jelenleg is túlzsúfolt terület a fővárosból rövid idő alatt megközelíthető s így sokan keresik fel azt, nyári vasárnaponként pl. csúcsban mintegy 200 000 fő. A Soroksári Dunaág a vízisportok kedvelői és a horgászok által látogatott hely. A víz szennyezettsége miatt fürdésre csak az alsó szakasz alkalmas? A Soroksári Dunaágnak jelentős a szerepe a vízisportok terén, mert gyakorlatilag nem 91 OVK 721
