Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
2.222 A hegy- és dombvidéki víztározók fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén A hegy- és dombvidéki tározóknak a Dráva vízgyűjtőjén tervezett fejlesztését jellemző adatokat az előzőekhez hasonlóim két táblázatban foglaltuk össze. A 18. táblázat az első fejlesztési időszak adatait, a 19. táblázat pedig a távlati időszak jellemzőit adja meg. 2.223 A hegy- és dombvidéki víztározók fejlesztése a Tisza vízgyűjtőjén A fejlesztési adatokat ugyancsak táblázatosán összefoglalva közöljük. A 20. táblázat az első tervezési időszakban kiépítésre javasolt tározók jellemzőit mutatja, a 21. táblázat pedig azokra a tározókra vonatkozik, amelyek megvalósítása csak később lesz időszerű. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje A tározók építésének sorrendje szorosan kapcsolódik egyes népgazdasági ágak vízigényéhez és csak azokkal összhangban oldható meg. A megvalósítás sorrendjét a vízigények jelentkezésének sorrendje, a szükségszerűség és a gazdaságosság mérlegelésével megállapított műszaki adottságok döntik el. A fajlagos beruházási költség önmagában a gazdaságosságnak és a kiépítési sorrendnek nem, lehet jellemzője, ugyanis e szám nem veszi tekintetbe a különböző tározók által biztosítható vízhozam nagyságát, illetve egységköltségét, nem fejezi ki az alapköltség és járulékos költség arányát. Előfordult, hogy egy tározó éppen a nagy járulékos költségei miatt nem kerülhet megvalósításra, noha térfogatra vetített költsége viszonylag kicsi. A jövedelmezőségi mutató szerinti összehasonlításnak is csak azonos hidrológiai és talajadottságok között van reális alapja. Az ipari célú tározók esetében a víz biztosítása alapvető követelmény ugyan, azonban egy ipari központ telepítésekor többnyire nem a legolcsóbb vízbeszerzési mód a döntő. Ezért gyakran viszonylag drága tározó létesítése is indokolt, ha más víz- beszerzési lehetőség a telepített ipar környezetében nem található. Hasonló a helyzet az ivóvízellátás vízigényének kielégítésekor is. Az ivó- és iparivíz ellátás tározóival kapcsolatosan a sorrendet az elmondottak szerint a népgazdasági szükségszerűség határozza meg. A hasznosítás szempontjából egyenlő súlyú tározók közül természetesen a leggazdaságosabbak kerülnek elsősorban megépítésre. A mezőgazdasági hasznosítású tározók esetében a sorrendet az öntözési igények szabják meg és gazdaságosságukat, jövedelmezőségüket a kapcsolódó beruházás költségével együtt értékeltük. A több célú víztározók ütemezését kizárólag nép- gazdasági szempontok döntik el. A fenti szempontok alapján a helyi adottságok mérlegelésével a megvalósításra váró víztározóui^zsjos 675 Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Kerka-Mura vízrendszer Közvetlen Mura vízrendszer Közvetlen Mura vízrendszer 1. Bárszentmihályfai tározó 2. Kislengyeli tározó 3. Gombosszegi tározó 4. Novai tározó 5. Gutorföldi I. tározó 6. Gutorföldi II. tározó 7. Pördeföldi tározó 8. Tormaföldi tározó 9. Zajki tározó 10. Kisrécsei tározó Távlati fejlesztési időszakra előirányzott dombvidéki tá rozók A hegy- és dombvidéki tározók távlati fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén
