Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Az alábbiakban a három fő vízgyűjtő szerint ismertetjük a síkvidéki tározók fejlesztését. 2.211 A síkvidéki víztározók fejlesztése a Duna vízgyűjtőjében A Duna vízgyűjtőjében síkvidéki tár ozásra elsősorban a Dura—Budapest—Országhatár közötti szakaszának balpartján, továbbá a Duna:—Tisza közének nyugati felében van lehetőség. A Duna mentén tározás szempontjából egyes holtágak jöhetnek számításba, míg a Duna—Tisza közén síkvidéki tározók létesíthetők. A meglévő adottságok, továbbá a lehetőségek reális felmérése alapján, a jelenleg üzemelő Apajpusztai tározó továbbfejlesztésén túlmenően 9 új síkvidéki tározó, valamint 13 holtág hasznosítását tervezzük, melyek együttes, hasznos térfogata kereken 53 millió m3, a belőlük a tenyészidő alatt kiszolgáltatható vízhozam pedig 3,8 m8/s. Hasznosításukat tekintve a tározók kizárólag mezőgazdasági célokat szolgálnak, túlnyomórészt többféle igény (öntözés és halászat, illetőleg belvíz tározás és halászat) kielégítésére. A tározási lehetőségek tervezett kiépítéséhez szükséges beruházási költség 144,2 millió Ft, melyből 126.6 millió Ft az első fejlesztési időszakra jut, míg 17,6 millió Ft a távlati fejlesztési időszakra. A 9. táblázat az első fejlesztési időszakra vonatkozó tározók adatait foglalja össze, a 10. táblázat pedig a tározók távlati fejlesztését adja. 2.212 A síkvidéki víztározók fejlesztése a Dráva vízgyűjtőjén A Dráva vízgyűjtőjén síkvidéki tározó az előzetes tervek szerint csak Pécsett létesül a Mohács,— Pécs—Komlói Regionális Vízmű keretében. A Hőerőmű melletti Tüskésréten létesülő tórendszert a Pécsi-víz táplálja, mely Pécs város keleti részének csapadékvizeit, valamint a Pécs-kömyéki szénbányák bányavizeit gyűjti össze. A tisztítás után a tározóba visszavezetett városi szennyvíz, továbbá a Hőerőmű gépeinek karbantartásakor tárolható fölös Duna-víz is növeli a tározótóba érkező víz- mennyiséget. A 4,5 millió m3 térfogatú tározó mintegy 15—20 000 mVnap mennyiségű nyersvizet biztosít a pécsi üzemek részére. A 70 millió Ft beruházást igénylő 115 ha felületű tórendszer üdülési és sportcélokat is szolgálhat. 2.213 A síkvidéki víztározók fejlesztése a Tisza vízgyűjtőjén A Tisza vízgyűjtőjén a meglévő tározók (Begécsi, Cserközi, Szajoli, K. V. tározók, Atkaszigeti, Gyá- laréti, Nagyfai, Kurca és Cégényi holtágak) bővítésén kívül mintegy 28 új síkvidéki tározó létesítésére kerül sor a távlati tervek szerint. Ez a szám nem tartalmazza a kisebb holtágakban, erekben, terepmélyedésekben létesíthető, csupán helyi jelentőségű tározásokat. Az első fejlesztési időszakban javasolt tározók adatait a 11., a később építésire kerülő tározókét pedig a 12. táblázat tartalmazza. 2.22 A HEGY É8 DOMBVIDÉK! TAROZÁS FEJLESZTÉSE Az ország tározás céljára alkalmas völgyszakaszainak számbavétele során a felmerült igények, valamint a hidrológiai, a geológiai és a topográfiai adottságoknak az összevetése alapján az első fejlesztési időszakban 128 tározó építését, 3 bővítését, továbbá 7 felújítását irányoztuk elő. 1980 után további 63 tározó megépítése várható. A fejlesztésre javasolt tározók hasznos térfogata 0,2—90 millió m3 között van, többségük 2—3 millió m3. A 20 millió m3 hasznos térfogat fölötti tározók száma összesen kettő. A 10 millió és 20 millió m3 közötti tározók száma a Duna, vízgyűjtőjén összesen 3, a Tisza vízgyűjtőjén pedig 4. A szóbajöhető völgyszakaszok elzárására 3 és 30 méter közötti gát magasságokat és 24—2700 m közötti gáthosz- szakat irányoztunk elő. Az ország területén a legjelentősebb iparvidékek vízellátását szolgáló regionális vízművek részére a Duna vízgyűjtőjében a Borjádi, a Mecsek- szakáli, a Vaskapui tározó és a Komravölgyi tározó létesülne. E tározók a tervbevett 37,3 millió m3 hasznos térfogatuk kiépítése esetén a Pécs— Komló—Mohácsi, a Séd—Gaja és az Északnógrádi Regionális Vízművek létesítményeiként 72 000 ms/na,p vízmennyiséget szolgáltatnak, A Tisza vízgyűjtője a Mátra üdülővidékének vízellátására a Köszörűvölgyi, a Csörgővölgyi és a Bikkvölgyi, esetleg a Csórréti tározókat a borsodi iparvidékek vízellátására a Lázbérci tározót terveztük. Mint a Mátravidéki Regionális Vízmű és a Borsodi Regionális Vízmű része 7,72 millió m3 hasznos térfogatukkal kereken 3000 m3/rap vízmeny- nyiség szolgáltatására képesek. A regionális vízellátási rendszereken kívül ipari és ivóvízellátásra épülő tározók kis számban fordulnak elő, részben mint hőerőművek hűtővízigényét kielégítő völgyelzárások (Bokodi, Vécsi tározó) részben mint Kaposvár ipari vizét pótló kisebb tározók. Az ipari vizet szolgáltató tározók mellett nagy hasznos térfogattal több cél érdekében kerülnek megvalósításra a szalonnái Bódva tározó, amely 90 millió m3 hasznos térfogatával mind a borsodi iparvidék, mind a mezőgazdaság távlati igényeit is ki tudja elégíteni. Megvalósítása azonban sok járulékos költséget igényel, ezért gazdasági mutatója kedvezőtlen, megépítésére csak nagy távlatban kerülhet sor. Komplex hasznosítású feladatok ellátására hivatott a Tisza vízgyűjtőjében a iMátraszelei és a Tari, a Duna vízgyűjtőjében pedig az Ipolyra települő Mulai tározó. Mezőgazdasági hasznosítású tározók a Dunántúlon nagy számban épülnek, a jövőben a Zala erősen szabdalt dombos vízgyűjtőjén, a Balaton környékén Veszprém és Somogy megyében, továbbá a Kapos és a Kopány völgyében. A Tisza vízgyűjtőjén a Gyöngyös, Eger és Tokaj vidéki szőlő-oltvány, csemegeszőlő, és borszőlő termelése érdekében, valamint a gyümölcstermelés biztonsága és jó eredménye céljából nagy számban épülnek majd tározók. 84 OVK 865
