Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

1.212 Síkvidéki víztározók a Dráva vízgyűjtőjén

A Dráva vízgyűjtőjén 1960-ban síkvidéki tározó nem üzemelt.

1.213 Síkvidéki víztározók a Tisza vízgyűjtőjén

Amíg a Tisza vízgyűjtőjének északi, dombos területein elsősorban dombvidéki tározásra nyílt lehetőség, addig a Duna—Tisza közén, valamint a Tiszántúlon elsősorban síkvidéki tározók létesültek. Jelenleg mintegy 118 síkvidéki tározó található éspedig 79 holtági, 12 értározó, 3 medertározó, továbbá 24 tulajdonképpeni síkvidéki tározó. Az utóbbiak közül 18 viszonylag kistérfogatú ipari víztározó, a többi pedig zömmel 1 millió m3 térfogatnál nagyobb, mezőgazdasági célokra hasznosított tározó. A tározók együttes hasznos térfogata 142 millió m3. Az ipari üzemek vízellátását, illetve víztározását szolgáló tározók térfogata a terület teljes hasznos térfogatának csupán 1%-a.

A 3. táblázatban a Tisza vízgyűjtőin lévő síkvidéki tározók adatait ismertetjük.

1.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI VÍZTÁROZÁS

Kisvízfolyásaink völgyzárógáttal történő elzárásával hegy- és dombvidékeinken csak kis számban találkozunk.

Ä Tisza vízgyűjtőjén elsősorban az ipari vízellátás céljára létesültek elszórtan 0,5 millió m3 hasznos térfogatnál kisebb tározók. A XIX. század elején Miskolc várostól nyugatra völgyzárógáttal létesített tározó (Hámori tó) a Lenin Kohászati Művek iparvíz tartaléka.

A Salgótarjáni Erőmű hűtővízellátására a Zagyván 1920-ban, a Recski Ércelőkészítő vízellátására 1924-ben épült tározó. A Duna vízgyűjtőjén a Fekete-víz és az Általér mentén lévő erőművek hűtővíz- és vízellátási igénye, valamint egyéb e területre koncentrált ipari létesítmények érdekében 1896 óta több-kisebb tározó épült.

A dombvidéki tározók közül a legnagyobb völgyzárógátas tározás a Tatai Nagytó, 5,8 millió m3 befogadóképességével. Eredete a XVIII. század közepére nyúlik vissza. Jelentősége üdülési és sportcélok mellett számottevő haltermése, továbbá 700 ha terület öntözővízigényét is biztosítja.

Az .utóbbi években az ipari és mezőgazdasági vízigénynövekedés a víztározási tevékenység nagyobb arányú fejlődését eredményezte.

Megépült a borsodi iparvidék víztározója, a Ra- kaca-völgyi 5,2 millió m3 térfogatú víztározó, valamint az Oroszlányi Erőmű hűtőtava. a Bokodi tározó 5,25 millió m3 térfogattal.

Az öntözéses gazdálkodás érdekében is épült néhány 100—200 ezer m3 hasznos térfogatú víztározó.

A múltban létesült hegy- és dombvidéki víztározók adatait á 4. táblázatban foglaltuk össze.

4. táblázat

Az 1960 december 31 előtt létesített hegy- és dombvidéki víztározók adatai

H a s z no sí tás' c

í 1 j a

Területi Vízgazdálkodási Keretterv egység

mezőgazdasági

ivó és

ipari

egyéb

ma együtt

Vízfelület

millió

m3

db

millió

m3

db

millió I m8

db

db

ha

1.

Észalk-Dunántúl

0,58

8

2,29

8

5,92

2

18

417,3

2.

Délnyugat-Dunántúl

0,54

4

■

■ —

—

—

4

40,6

3.

Balaton

—

—

—

—

—

—

—

—

4.

Dél-Dunántúl-r—

0,01

' 1

—

—

1

0,25.

Kelet-Dunántúl

0,03

1

0,25

21

—

—

3l

37,5*

6.

Közép-Duinavidék

—

—

0,55

i

—

—

1

28,0

7.

Alsó-Dunawidlék

—

—

—

—

—

—

—

—

8.

Közép-Tísza- és Mátravidék

—

0,15

2

■ —

—

2 '

7,7

9.

Alsó-Tiszavidék

—

—

—

—

—

—

—

—

10.

Észafc-Magyarország

—

—

0,34

3

0,03

1

4

13,3

11.

Tiszántúl

—

—

—

—

—

—

—

—

12.

Körösvidék

—

—

—

—

—

—

—

—

13.

Felső-Tiszavidék

—

—

—

—

—

—

—

—

Meglévő hegy- és dombvidéki víztározóik

összesen:

1,1;

13

3,59

17

5,95

3

33

544,6

10,69

Megjegyzés: A táblázat egyes oszlopainak értelmezése azonos az 1.21 pontban ismertetettekkel. Az összesítés az 1960 december 31-i magépült tározókat tartalmazza, az 1960—1964 között megépülteket az első fejlesztésiben megvalósításra kerülők közé soroltuk.

1 A Nádastó megszűnése miatt a jelöllt mennyiségek a jövőben csökkentendők. (Hasznos térfogat 0,23 millió m*, vízfelület 30 ha.)

659