Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Az 1980. évi várható áruforgalmi sűrűség meg­egyezik az előző szakasz értékével: 4 millió tkm/ km. A Tiszafüred—Köröstorok közötti Tisza-szaka- szon a Tisza II.ós a Tisza III. vízlépcsők megépítése után a hajóút szélessége és mélysége a jelenlegihez képest lényegesen megnő és mindenütt biztosítva lesz a 80 m-es szélesség és a 300 m-es kanyarulati sugár. A vízlépcsők üzembehelyezéséig biztosítani kell azonban a hajóutat, tehát a folyószabályozási munkálatokat a legszükségesebb helyeken be kell tervezni és el kell végezni. A várható áruforgalmi sűrűség kisebb szaka­szokra bontva a következő: Tiszafüred—Szolnok között 1,6 millió tkm/km, Szolnok—Alpár között 1,1 millió tkm/km, Alpár—Csongrád között 0,9 mil­lió tkm/km. A forgalomsűrűség a Szeged—Csongrád közötti szakaszon a legkisebb, míg a felső szakaszok felé fokozatosan emelkedik. A Szeged—Csongrád kö­zötti szakaszon folytatni kell a folyószabályozási munkálatokat, hogy a víziút főméreteit biztosítani lehessen (2,5 m legkisebb vízmélység, 80 m széles­ség és 300 m legkisebb görbületi sugár). A szabá­lyozási munkákhoz előírt mederméreteket úgy kell kialakítani, hogy a Tiszán és a Maroson a 80%-os tartósságú jégmentes vízszint mellett rendelkezésre álljanak az előbb felsorolt hajóút méretek. A Csongrád alatti Tisza-szakasz hajózását kedvezően befolyásolja a jugoszláv szakaszon, tervezett Növi— Beceji vízlépcső. Megépítésével a közvetlen dunai kapcsolat következtében jelentős forgalomnöveke­dés várható. 2.232 Szamos A Szamos Vásároisnamény—Csemger közötti 50 km hosszú szakaszának fejlesztése víziút szempont­jából csak 1980 után jöhet szóba,, ha arra, igény je­lentkezik. A Tisza V. vízlépcső építése nélkül csak kishajó­zás lehetséges a Szamoson. A Szamoson létesülő Rápolti Vízlépcső mellett hajózsilip építését nem irányozták élő. 2.233 Bodrog A Bodrog a tiszalöki duzzasztás következtében az országhatárig mintegy 50 km hosszon III. kategó­riájú víziút lett. A duzzasztás hatásának felső sza­kaszán jelenleg nagymértékű feliszapolódás tapasz­talható. Számolni kell a folyómeder kotrásával. 2.234 Sajó Az 1.3 pontban részletezett borsodi iparvidék fej­lődése — azaz bekapcsolása az olcsó szállítást biz­tosító víziútrendszerbe — hozta előtérbe újra a már 50 éves múltra visszatekintő Sajó völgyi víziút ki­alakításának kérdését. 1960-ban készült először ja­vaslat arra, hogy az import kohászati alapanyagokat a Sajó csatornára, illetve a Tisza—Sajó víziútrend­szerre tereljék. A javaslatnak, megfelelő tanul­mányterv 1961-ben, a vázlatterv 1962-ben készült el. Ezekkel a tanulmánytervekkel a Sajó-völgyi víziút tervezésének és gazdasági értékelésének kér­dése a Keretterv készítésének időpontjában még nem zárult le. Az Országos Tervhivatal felkérésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vizsgá­latot végeztet, amely a Sajó völgyi iparvidék és Záhony között létesítendő víziút kérdését vízgaz­dálkodási vonatkozásban átfogó szemlélettel vilá­gítja meg. Az új álláspont kialakulásáig az Orszá­gos Vízgazdálkodási Kerettervben az 1962-ben el­készült Vízügyi Tervező Iroda tanulmánya szere­pel, amit némileg módosítottunk az OMFB tanul­mánya szerint. A Sajó-csatorna közvetlenül a Tiszapalkonyai Erőmű alatt ágazik ki a Tiszából. A részben már megépült 4,7 km hosszú szakaszt felhasználva a Sajó medertől DNy-ra halad Miskolc térségéig. Miskolc és Felsőzsolca között szintben keresztezi a Sajó medrét, majd a völgy baloldalán folytatódik. Másodszor is szintben keresztezve a Sajót, a Be- renteá Szénosztályozó közvetlen közelében ér vé­get. A csatorna teljes hossza 52,3 km. Keresztszel­vényének kérdése még tisztázatlan. Az I. változat szerint a csatorna mélysége 3,5 m, a II. változat szerint 4 m lenne. Az I. változat esetén a víziszállítást két egymás- mögé csatolt 1000 t hordképessógű, 2,0 m merü­lésű, 80,0x8,0 m főméretű bárkákkal tervezték. A II. változat esetén 1500 t hordképességű, 2,5 m merülésű, 85,0x9,5 m főméretű áruszállító motor- hajók bonyolítják le a víziszállítást. A csatornán 9 hajózsilip épül, 85x12 m-es hasz­nos mérettel. A Sajó csatornázás elsődleges célja a hajózás, de ezen túlmenően kedvezően befolyásolja a vízgaz­dálkodás többi ágait is. A Sajó völgyi víziutat 2 ütemben tervezik meg­építeni: 1980. évig Miskoldg, 1980 után a teljes ki­építését Berentéig. A gazdasági vizsgálatok még nem zárultak le és lehetséges, hogy a teljes léte­sítményt egy ütemben, fogják megépíteni. 2.235 Körösök Hármas-, illetve Kettős-Körösnek 115 km hosszú szakaszán általában meg vannak az előírt hajóút­méretek. Fenntartási kotrással a hajózást akadá­lyozó kisebb feliszapolódások megszüntethetők. A Körösök víziútjainak fejlesztése a Tisza—Ke­leti-főcsatorna—Körös körforgalmú víziút megte- remtését oldják meg. A Hármas-Körös, a Sebes-Körösön létesülő Kö- rösladány és a Berettyón megépülő Vargazugi Vízlépcső 1980-ig történő megvalósítása után kap­csolódhat a Keleti-főcsatornához. A Kettős-Körösön tervbevett Békési hajózsilip megépítésére majd csak akkor kerülhet sor, ha a hajózási igények jelentkeznek. A tervezett hajózsi­lipek hasznos méretei azonosak a víziútrendszer hasonló zsilipjeinek méreteivel (85x12x3). A Körösök víziútjainak fejlesztésénél a Hármas- Körösön 550 ezer tkm/km, a Kettős-Körösön 500 tkm/km, a Sebes-Körös—Berettyó—Keleti-főcsa­torna vonalán pedig 400 ezer tkm/km várható for­galomsűrűséggel kell számolni 1980-ra. 637

Next

/
Thumbnails
Contents