Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
Éghajlati körzeteink jellemző adatai I. táblázat Körzet Évi napsütés óra Abszolút Közepes Fagyos időszak nap Évi csapadék mm Uralkodó szél hőingás C° I/a 1900—2000 50—55 23—24 170—200 550—700 ÉK—E I/b 2000—2100 55—60 23—24,5 160—180 500'—550 ÉNy—ÉK I/c 1950—2050 50—55 23—24 150—170 500—600 ÉNy—ÉK II 1850—2000 45—50 21—22,5 170—190 550—650 ÉNy IlI/a 1700—1800 45—50 20—21,5 170—190 700—900 É Ill/b 1850—2050 45—50 21—22 150—160 600—800 É III/c 1900—2000 45—50 21—22 170—190 600—800 ÉNy IV. 1800—1950 40—50 20—2 2,5 180—220 550—700 — 2.213 Meteorológiai állomáshálózat Megállapíthatjuk, hogy éghaj latkutató állomás- hálózatunk — legalábbis a mikroklímák jellemzésére — kivéve a zempléni hegységet, amely hazánknak éghajlati szempontból legkevésbé feltárt része — kielégítő sűrűségű, legfeljebb az egyes állomásoknak múltbeli, nem mindig indokolt áthelyezése zavarja helyenként az adatanyag homogenitását. Az éghajlat sajátos, helyi vonásainak jellemzésére jelenlegi állomáshálózatunk sűrűsége viszont általában csak a meglehetősen egyöntetű, mikroklímákban igen szegény alföldi (elsősorban tiszántúli) országrészien elegendő, a mikroklíma- mozaikos domb- és hegyvidéki területeken azonban még jelentős sűrítésre szorul. Nem eléggé feltárt még a Balaton környezetének, külső-Somogy- nafc, Kelet- és D él-D un ántúlnak, az Északi hegyvidéknek és a Nyírségnek mikroklíma-rendszere. Csapadékmérő állomáshálózatunk sűrűsége kielégítő. Legalább 50 éves észlelési sora van az ország kereken 850 állomásának. Hazánk éghajlati viszonyairól, elsősorban az Országos Meteorológiai Intézet munkájának eredményeképpen, már olyan ismeretanyag gyűlt össze, amely a vízgazdálkodási kerettervezés és a vízkészletgazdálkodás igényeit általában kielégíti. E tevékenységek szempontjából jelenleg egyedül a rövid- és hosszúidejű meteorológiai (elsősorban csapadék-) előrejelzések megbízhatóságának és időelőnyének fokozása terén lenne kívánatos az elért eredmények erőteljes továbbfejlesztése. A vízkörforgalom néhány, eddig kevéssé ismert elemének (párolgás, hóviszonyok) mérését végző országos állomáshálózatok létrehozásával, illetve az éghajlatkutató és csapadókmérő állomáshálózat sűrítésével az utóbbi időben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a vízügyi igazgatóságok is tevékenyen bekapcsolódtak a meteorológiai adatgyűjtésbe. A további teendők részletezése itt nem feladatunk, a legfontosabbakat a Távlati Tudományos Kutatási Terv tartalmazza. Ki kell emelnünk közülük a csapadékíró hálózat sűrítését (a jelenlegi M>. 30 állomásról 250 állomásra) és a terepklimatológiad munkát. Az utóbbi, különösen az ország mikroklímákban gazdag vidékein (Balatonvidék, Dél- Dunántúl sttb.) máris nélkülözhetetlen. 2.214 Makroszinoptikus időjárási helyzetek Magyarország időjárása az európai időjárás része, alakulása tehát elsősorban a kontinens időjárási helyzetének következménye. A legfontosabb ilyen helyzetek, az ún. makroszinoptikus helyzetek közül azokat, amelyek a leggyakrabban előforduló hazai légköri állapotokat (a hozzájuk tartozó légnyomási és légáramlási viszonyokkal) meghatározzák, a közép-európai makroszinoptikus katalógus mintájára állították össze. E makroszinoptikus légnyomási helyzetek ismerete elsősorban — a vízgazdálkodási .gyakorlatban is fontos — időjárási előrejelzések szempontjából jelentős, hiszen az egyes helyzetek megszabta légáramlás tartós fennállása eldönti, hogy az ideáramló légtömeg milyen eredetű, azaz, hogy — az évszaktól függően — milyen fizikai sajátságú levegőt hoz. Így a mindenkori makroszinoptikus helyzetből következtetni lehet a beérkezésekor várható időváltozásra és az itt-tartózkodása során bekövetkező további jelenségekre is ( csapadékos, száraz, vagy esős jellegű időjárásra). A 2. táblázatban jellemezzük makroszinoptikus típusok közül az évi 5%-nál nagyobb valószínűséggel előfordulókat és havi bontásban megadjuk, hogy átlagos részvételük az időjárás kialakításában mekkora. Hangsúlyozzuk, hogy az egyes makroszinoptikus folyamatok hatása a hazai időjárásra nem független jelentkezésük évszabától: egyes helyzetek az év egyik szakában más, sőt esetleg épp ellentétes — hőmérsékleti, felhőzeti jelleggel párosulhatnak, mint az év másik szakában; más folyamatok hatása viszont az egész évben gyakorlatilag azonos. A 2. táblázatban csak az utóbbi csoportba, tartozó típusokkal foglalkozunk. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG Besugárzás. Hazánkban a Napból a földfelszínre jutó energia átlagos mennyisége (100—110 kcal/cm2. év) meglehetősen szűk határok között változik. Ennek az energiamennyiségnek nagyobb ré50
