Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
energiatározók számára a közel állandó alvízszin- tet; végül a közel állandó folyó- és talajvízszintek közegészségügyi, telepítési és üdülési szempontból jelentenek kedvező lehetőséget. összefoglalva a népgazdasági hatékonysági vizsgálatok eredményeit, megállapítható, hogy a magyar—csehszlovák közös dunai vízerőműrendszer minden szempontból célszerű és hatékony beruházás. A vízgazdálkodás fejlesztése során megépítésre kerülő két tiszai vízlépcső népgazdasági szintű értékeléséből ezideig csak a II. Tiszai vízlépcső értékelését végezték el. Az értékelésen belül a tervezett vízerőtelep energiatermelés gazdaságosságának a vizsgálata is megtörtént. Ez a gazdaságossági vizsgálat kiterjedt a beruházás műszaki-gazdasági színvonalának, a beruházás nemzetközi értékben kifejezett gazdaságosságának, a termelés éves költségeinek, az önköltségnek és árnak, eszközlekötés mutatószámainak és egyéb mutatóknak a megállapítására. Megállapították, hogy a kiépített teljesítőképességre eső beruházás 16 400 Ft/KW, egy kWó-ra jutó beruházás 3,67 Ft és végül 1 kWó önköltsége 0,12 Ft. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a tervezett II. Tiszai vízerőtelepnek az energiatermelési gazdaságossága megfelelő és a vízerőmű hatékony beruházás. A III. Tiszai vízlépcső energiatermelés gazdaságosságának vizsgálatát még nem végezték el, miután a vízlépcsőnek csak a tanulmányterve készült el. Ugyancsak a fenti okok miatt nem végezték még el a Hegyestetői és Prédikálószéki szivattyús energiatározók, valamint a Hemád I. és Rába I. üzem- csatornás erőművék népgazdasági hatékonysági vizsgálatát. Meg kell azonban azt jegyeznünk, hogy ezeknek a létesítményeknek a megvalósításához szükséges elvi és műszaki szempontok figyelembevételével történő értékelése megtörtént, amelynek alapján megállapítható, hogy a létesítmények a népgazdaságnak célszerű beruházási lehetőségei. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A magyar—csehszlovák közös dunai vízerőmű- rendszer megvalósítása a vízgazdálkodási és villamosenergiaipar távlati fejlesztési tervének 1966— 1975. évek közötti időszakában szerepel. Az erőműrendszer kérdése a kerettervezés területét már átlépte és a megvalósulás felé halad. A további tervezési feladatok már ennek érdekében jelentkeznek és így nem kerettervi szinten végzendők el. Ugyanígy a II. Tiszai vízerőmű beruházási programja is elkészült, itt is a konkrét tervező munka került előtérbe. A Kerettervben felvett többi vízerőmű tervezése azonban még finomítási munkát igényel. Hazánk megfelelő hidrológiai és topográfiai adottságok folytán kedvező szivattyús energiatá- rozási lehetőségekkel rendelkezik, amelyek a KGST-hez tartozó északnyugati országok közül szinte az első helyre emelik. Ennek ellenére eddig csupán két legkedvezőbbnek mutatkozó lehetőség lett csak tanulmányterv szinten feltárva, a hegyestetői és prédikálószéki, míg a többiek vizsgálata a tanulmányterv szintet sem éri el. Feltétlenül szükséges ezért elsősorban geológiai és topográfiai szempontból olyan átfogó kutatási terv készítése és végrehajtása, amely az eddig feltárt lehetőségek részletesebb vizsgálatát biztosítja. Tisztázandó a tervezett szivattyús energiatározók népgazdasági eredményessége a kiépítés mértékének és a csúcsenergia mennyiségének összefüggésében, az országos együttműködő villain osenergiarendszerben. A csongrádi vízlépcsőre vonatkozó eddigi adatfeltárás nem elegendő a további tervezéshez. A vízlépcső helyének pontosabb megjelöléséhez, az alapozás módjának megválasztásához további előmunkálatok szükségesek. Az e térségben létesülő vízerőművekkel és tározókkal kapcsolatban a szükséges részletességgel a topográfiai, geológiai, hidrogeológiai, talajmechanikai, talajtani, hidrológiai feltárások még nem készültek el. A több helyütt előforduló áteresztő talajok miatt a tározók kialakításával kapcsolatban nehézségek várhatók, ezért célszerű az ezekre vontakozó vizsgálatokat mielőbb elvégezni. 604
