Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
14. táblázat A vízerőmű neve . . ! Kiépítési víz- Duzzaszt ásí szun hozam Beépített teljesítmény Évi átlagos energiatermelés m | m3/s MW millió kWó í. II. Tiszád vízlépcső (Kisköre) 88,50—90,50 500 26 116,0 2. III. Tiszai vízlépcső (Csongrádi 82,00—83,50 400 18 80,0 3. IV. Tiszai vízlépcső (Záhony) 103,00 400 20 114,0 4. V. Tiszai vízlépcső (Vésárosnamény) 110,00 400 18 91,0 összesen: 82,0 401,0 15. táblázat A szivattyús energiatározó neve Közepes esés Tározó hasznos térfogata Beépített teljesítmény Turbina üzemi vízhozam Megjegyzés m 1000 m3 MW m3/s 1. Hegyestető, Börzsöny 340 1 500 300 105 4 óra/nap 2. Prédikálószék, Pilis 490 1 300 400 95 üzemidő 3. Hosszúhegy, Pilis 204 2 000 240 140 figyelembe4. Tókaj-Hegyalja 405 1 100 270 78 vételével összesen; 5 900 1 210 még kedvező lehetőség szivattyús energiatározó létesítésére. Az ország négy legkedvezőbb szivattyús energiatározójának jellemző műszaki és energetikai adatait a 15. táblázat tartalmazza: A számításba jöhető további 11. szivattyús energiatározó adatait — melyekről terv hiányában részletes leírás nem készült — csak a X. 5. melléklet ismerteti. Törpe vízerőművek Magyarország kisebb vízfolyásain kedvező adottságok vannak törpe vízerőművek létesítésére. Az eddig elvégzett vizsgálatok szerint összesen mintegy 9300 kW teljesítményű törpevízerőmű gazdaságos létesítésének lehetősége van meg, átlagosan évi 35 millió kWó energiatermeléssel. 1980. évig összesen mintegy 2000 kW (2MW) beépített teljesítményű, és évi átlag 6,1 millió kWó energiatermelést biztosító törpevízerőmű fejlesztés van tervbevéve, amely magában foglal több meglévő törpevízerőmű bővítését is. 2.22 A VÍZERŐHASZNOSÍTÁS KERETTERVE A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN 131,77 m szintre duzzasztja. A duzzasztás! szint a duzzasztóműnél a környező terepet kb. 6,5 m-rel haladja meg. A tervezett új töltések egymástól távol vannak, hogy ezáltal nagy tározótér alakuljon ki, melynek 1,0—1,2 m-es vízszíningadozás mellett kb. 50—60 millió m3 hasznos térfogata lehetővé teszi azt, hogy a Gabcikovói erőmű az így tározott víz energiáját szakaszos üzemben csúcsenergiatermeléssel hasznosítsa. A duzzasztómű 8 db egyenként 24 m szabadnyílású gátszerkezetből áll. A duzzasztómű jobboldalán kb. 17 MW-os beépített teljesítményű vízerőtelep létesül, amely a felhagyott mederbe táplált 100 m3/s átlagos vízhozamot 12,5 m közepes eséssel hasznosítja és évi villamosenergia termelése 90 GWó. (Tározás nélküli üzem). A dunakiliti erőműbe beépített gépészeti berendezések fő műszaki adatai az alábbiak: turbinák száma legnagyobb esés névleges esés (100 m3/s) legkisebb esés (150 m3/s) névleges víznyelés (1 gép) legnagyobb víznyelés (1 gép) 2 13.20 m 12,50 m 11.20 m 50 m3/s—75 m3/s 80 m3/s A közös magyar—csehszlovák Duna-szakaszt a Gabcikovó—Nagymarosi vízerőmű rendszerrel hasznosítják. 2.2201 A GABCIKOVÓI VÍZERŐMŰ a) Duzzasztómű, tározó és Dunakiliti Vízerőmű Az 1842 fkm-ben dunakiliti—hrusovi szelvényben (azaz a tervezett Wolfsthal—Bratislava vízlépcső alatt 31,3 km-re), rövid jobbparti átvágásban van a duzzasztómű tervezve, amely a Duna vizét b) Gaböikovoi Vízerőmű: A Dunakiliti duzzasztott mű tározott vizét a kb. 18 kim hosszú fel vízcsatorna a Gaböikovoi Vízerőműhöz vezeti. A Gabcikovói Vízerőtelep tervezett csúcsteljesítménye kb. 700 MW és évi átlagos energiatermelése 2.830 GWó. Az erőmű mindkét oldalán és a gépegységek melletti túlfolyók teljes kapacitása 4000 m3/sec. A Gabcikovói Vízerőműben a csúcsidőben állandó teljesítményt tételeztek fel. Mivel az esés a 589
