Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

11. táblázat

95%-os

50 %-os

tartósságú

A vízgyűjtőterület megnevezése

teljesítmény

T„

átlagos évi energia

Eoő

teljesítmény

t6.

átlagos évi energia

E5o

ezer kW

millió kWó

ezer kW

millió kWó

I. Duna vízgyűjtő

1. Duna

347,8

3 000

637,3

4 951

2. Rába

14,0

121

37,0

274

3. A Duna többi mellékvízfolyásai összesen:

1,5

13

7,3

51

A Duna vízgyűjtő összesen:

363,3

3134

681,6

5 276

II. Dráva vízgyűjtő 4. Mura

6,3

54

15,3

114

5. Dráva

43,8

378

91,7

698

A Dráva vízgyűjtő összesen:

50,1

432

107,0

812

III. Tisza vízgyűjtő

6. Tisza

37,7

325

96,2

735

7. Szamos

3,1

27

9,4

66

8. Hemád

4,1

36

14,1

96

9. Sajó

2,8

25

13,2

88

10. Körösök

1,4

12

5,5

39

11. M aros

5,1

44

7,5

61

12. A Tisza többi mellékvízfolyásai összesen:

2,1

18

5,9

44

A Tisza vízgyűjtő összesen:

56,3

487

151,8

1 129

13. Kisebb vízfolyások összesen:

8,3

103

34,6

254

Elméleti vízerőkészlet összesen:

478,0

4156

975,0

7 471

Az elméleti vízerőkészletből mint határértékből következtetést vonhatunk le a műszakilag és gazdaságosan hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletre.

Általában a vízerőhaszn ásítás nemzetközi irodalmi adatai alapján az elméleti vízerők észlelnek — komplex vízgazdálkodási létesítmények esetén is — mindössze 50—60%-a használható gazdaságosan.

A vízerőművek beruházási költsége általában nagyobb, mint a hasonló teljesítménnyel értékelhető korszerű hőerőműé, üzemköltségük ezzel szemben lényegesen kisebb.

E két költségtényező szembeállításával vizsgálhatjuk vízerőműveink gazdaságosságát és határozhatjuk meg azt a fajlagos beruházási költséget, melyen belül a vízerőmű gazdaságosabbnak bizonyul, mint a hőerőmű.

Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben végzett előtervezés, valamint egyéb tanulmánytervek, beruházási programok, illetve tervfeladatok adatai alapján megadható Magyarország hasznosítható vízerőkészlete.

Magyarország hasznosítható vízerőkészlete — figyelembe véve már azt is, hogy folyami vízerőműveken medertározással kapcsolatos korlátozott napi csúcsenergiaszölgáltatást tervezünk, s így a kiépítési teljesítmények 10—20%-kal is emelkednek — mintegy 900 000 kW, illetve 4,4 milliárd kWó, melyben a kis vízfolyásokon létesíthető törpevízerőművek is figyelembe vannak véve.

2.2 A vízerőhasznosítás keretterve

2.21 A VÍZERÖHASZNOSlTAS KERETTERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE

Magyarország elméleti vízerőkészletének 96%-a a Duna, a Dráva és a Tisza vízrendszerének elméleti vízerőkészletéből tevődik össze.

Az alábbiakban összefoglalóan ismertetjük a fenti három vízgyűjtő vízerőhaszn osítási kerettervét, azzal, hogy a mellékvízfolvások vízerőhaszno- sítását az egyes vízrendszerek részletes ismertetésénél tárgyaljuk.

A X. 2. X. 3. és X. 4 mellékletben közöltük a fejlesztés során tervezett összes, az első fejlesztési ütemben és a távlatban tervezett közepes és nagy vízerőművek fontosabb adatait.

586