Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

giai adatokat, a vízerőgazdálkodási és a mederkot­rási tervet, végül Budapest csatornázására vonat­kozó tervtanulmányt. Az egyes munkálatok meg­tervezésénél feltételeztük, hogy a Nagymarosi Víz­erőmű már megépült. Ugyancsak 1957. évben a Duna komplex víz- hasznosítása keretében hasonló mélységiben készült el a Fajszi vízlépcső első tervvázlata. 1960. évben — a Nagymarosi Vízerőmű tovább­fejlesztett tervezése eredményednek felhasználásá­val a Fajszi vízlépcső műszaki értékelése és újabb költségbecslése készült el. Űj elvi meggondolások alapján állapították meg a járulékos munkákat és azok költségét. 2.1113 A RÁBA VlZERÖHASZNOSlTÁSA A Rába folyó vízerőhasznosításának előmiunkála- lataként a VIZITERV 1956. évben a tervezett víz­lépcsők és az üzemvízcsatomák nyomvonalainak helyén geodéziai felvételeket készített. A Rába folyónak Sárvártól a Mosoni-Dunaágba való be- torkolásáig terjedő szakaszát 1958-ban a VITUKI térképezte fel. A tervezett vízlépcsőkkel kapcsolatosan a duz­zasztóművek és az erőtelepek helyén, továbbá a szóbaj öhető üzemvízcsatomák nyomvonalain vé­geztek kutató talaj feltárást. A talaj feltárások alapján megállapítható, hogy a vizsgált terület — a Rába I, Rába II. és Rába III. üzemvízcsatomák vonalában — fiatalkori folyami üledékekből épült fel, a talaj felső 2,0—3,0 m-es kötöttebb rétege alatt homok és kavics rétegek találhatók. A kötöttebb réteg azonban nem össze­függő. A talajvíz szintje a fúrások szerint 2,5—5,0 m mélységben található. A tervezett vízlépcsők helyén végzett altalajkutató fúrásokkal kapcsolato­san talajmechanikai vizsgálatokat is végeztek. Vizsgálatok folytak a Rába folyó árvizeire és jég­viszonyaira. Hordalékméréseket végeztek a folyó­ban Szentgotthárdnál, Körmendnél és Sárvárnál. 2.1114 A DUNA—TISZA-CSA TORNA A Földművelésügyi Minisztérium kiadásában 1947-ben megjelent „A Duna—Tisza-csatoma” c. mű ismerteti összefoglalóan a korábbi terveket. Ugyanez a kiadvány részletesen leírja a magas- vezetésű, kizárólag a hajózást szolgáló Duna—Tisza- csatoma terveit is, amelynek alapján a 3 éves terv keretében a csatorna Dunaharaszti és Sári közötti 22,5 km hosszú szakaszát félszélességgel, — hidak nélkül — meg is építették. Részletes földi és légi felvételek alapján 1:10 000- es méretarányú térképek készültek, valamint geo­lógiai és hidrológiai kutatások folytak. Az 1950-es évek elején előtérbe került a Tisza csatornázás és a Tisza völgyében szükséges öntö­zővízpótlás kérdésével kapcsolatban a több felada­tú, magasvezetésű Duna—Tisza-csatorna kérdése. A Kerettervben tervezett többfeladatú csatorna nyomvonala 35 km hosszban megegyezik az előbb említett csatornáéval. A 35 km után az új nyom­vonal először kisebb, majd nagyobb mértékben — Kecskemét térségében 25 km-rel — tér el az eredeti tervvázlattól. A Kerettervben közölt nyom­vonalon talajfeltár ást még nem végeztek, ezért a Keretterv csak a kiadvány geológiai adataira tá­maszkodik. A Nyárlőrinci tározó területén a Kreybig-féle talajtérkép szerint vízátnemeresztő szikes terüle­tek és vízáteresztő (15—30 mm/óra) vályog- és ön­tés-iszap talajok váltakoznak. A tervezés megindulása előtt a helyszíni előmun­kálatoknak geológiai, hidrológiai részét, a részletes talajvizsgálatokat és a kismintakísérleteket idejé­ben meg kell kezedni. 2.1115 SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÖK A VIZITERV 1951—1961. évek között a hegyes­tetői szivattyús energiatározó több változatát vizs­gálta meg. A vizsgált változatok beépített teljesí­tőképessége 30—300 MW között változott. Mind­egyik esetben a felső tározó medencét a 482 m ma­gas Hegyestető és 485 m magas Szentmihályhegy közötti területen helyezték el. A tervezéshez az érintett területről 1:1000 méret­arányú rétegvonalas részletes felvétel készült. A tervezett tározó medence helyén 1951—1952-ben öt db. 12—12 m mély kutató-akna készült. A kutató- aknák alapján megállapítható, hogy a felső réteg­ben általában andezittömbökből álló breccsia vár­ható. A talajfelszín alatt 2—3 m mélységben lévő andezittufa, illetőleg andezit erősen repedezett. A prédikálószéki szivattyús energiatározó ki­alakítására 1957. év óta készültek tanulmányok, amelyek először 200 MW beépített teljesítőképes­ségnek megfelelő felső medence kialakítására vo­natkoztak. 1959-ben a VIZITERV-ben egy 400 MW teljesítőképességű szivattyús energia tározó tanul­mányát dolgozták ki. A tanulmány az 1957-ben készített 1:1000, valamint 1:4000 méretarányú to­pográfiai felvételek alapján készült. A Prédikálószék tényleges geológiai feltárása még nem történt meg. Az 1951. évben elkészített földtani térkép azt mutatja, hogy a szóbanforgó területen törések, vagy vetődések nincsenek, a kőzet egységes és ösz- szefüggő. 2.112 Előmunkálatok a Dráva vízgyűjtőterületén Az eddig végzett vízerőhasznosítási tanulmá- nyókhoz, — tekintettel a Mura és a Dráva határ­folyó jellegére, — a rendelkezésre álló topográfiai, hidrológiai és hidrogeológiai feltárási alapadatok rendkívül hiányosak. Az elvégzett vizsgálatok eredményei becslés és tájékoztató jellegűek. Az 1957. évben elkészült Mura—Dráva vízerő- hasznosítás tanulmánytervezése folyamán helyszíni munkát nem végeztek, kizárólag a vízerőművek elhelyezésével kapcsolatos műszaki-gazdasági fel­tételeket vizsgálták meg. 1963. évben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­sággal közös előmunkálatok kezdődtek, melyek a meglévő adatok összegyűjtését és értékelését ered­ményezte. : 2.113 Előmunkálatok a Tisza vízgyűjtőterületén 2.1131 A II. ÉS III. TISZAI VÍZLÉPCSŐK A tiszai vízerőhasznosítás kiépítését a Tisza csa­tornázása teszi lehetővé. A Tisza' csatornázást meg­583

Next

/
Thumbnails
Contents