Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
1.22 VfZERŐHASZNOSÍTÁS A DUNA VÍZGYŰJTŐJÉN A Duna vízgyűjtőterületén épült közepes és nagy vízierőművek adatait a X. 1. melléklet a törpevízerőművek jellemző műszaki adatait pedig a szöveg közti táblázat tartalmazza. 1.221 Közepes és nagy vízerőművek 1.2211 IKERVÁRI VÍZERŐMŰ Az ikervári üzemvízcsatomás vízerőmű Ikervár községtől délre épült és a Rába-folyó vízerőkész- letét hasznosítja. 1896-ban az ország első villamosenergiát termelő vízerőműve volt. A vízerőmű első kiépítésekor, három turbinával összesen 900 LE teljesítőképességgel üzemelt. Az első üzemi tapasztalatok eredményeképpen még két további turbinát építettek be 1899-ben, összesen 600 LE teljesítőképességgel. A termelt energia elosztása és felhasználása nagyfeszültségű egyem árammal történt, először Szombathelyt, majd a bővítés után Sopront, Sárvárt és Ikervárt is bekapcsolták az energia szolgáltatásba. A Rába folyó 98,5 fkm szelvényében épített duzzasztóművel a 160,97 m szintre duzzasztott víz beeresztő zsilipen keresztül jut az 5,4 km hosszú üzemvízcsatornába. Az új gépegység iker Francis- turbina 1000 LE teljesítményű, 200/perc fordulatú, víznyelése 7,6 m esésnél 12,2 m3/s, 8,3 m-nél pedig 10,3 m3/s. A generátor teljesítménye 1000 kVA, 3150 V, cos <P = 0,7 fordulatszáma 428/perc. A vízerőmű 1961. évi energiatermelése 7,42 millió kWó volt. 1.2212 SZENTGOTTHÁRDI VÍZERŐMŰ A múlt században létesült eredetileg malom hajtásra, majd 1905-ben viliamoserőművé alakították át. A duzzasztómű a Rába folyó 191,4 fkm szelvényébe épült és 213,07 m max. duzzasztás! szintet tart. A Rába balpartján épült üzemvízcsatoma, hossza 0,5 km. A vízerőműbe 1919 és 1938-ban szerelték fel a mai napig is üzemképes állapotban lévő 2 db. Francis-turbinát, melyek víznyelése 8,1 m3/s; 4,3 m átlagos esésnél, a beépített teljesítmény 470 kW. A vízerőmű folyamatos üzemű, tározásra nincs lehetőség. 1.2213 KÖRMENDI VÍZERŐMŰ A múlt században létesített vízimalmot 1930-ban alakította át Körmend község vízerőművé. Az erőmű duzzasztóművé a Rába folyó 152,4 fkm. szelvényében rőzsegátból épült. Az üzemvízcsatorna a Rába jobbpartján létesült. Az erőműbe egy 5,7 m3/s víznyelésű 162 kW-os Ganz gyártmányú függőleges tengelyű Francis-turbinát építettek be, majd 1942-ben egy újabb 3,8 m3/s víznyelésű 107 kW-os Ganz-gyártmányú Francis-turbinát szereltek fel. A művek állékonysága nem kielégítő. 1.222 Törpe vízerőművek A Duna vízgyűjtőterületén összesen 31 db törpevízerőmű működik. Ezek a törpevízerőművek a Rába, a Lajta, a Pinka, Gyöngyös (üzemvízcsatorna) a Répce (malomcsatoma), a Kisrába, az Eger- vízi patak, Veszprém—Séd és Gaja vízfolyásokon létesültek. A törpe vízerőművek beépített teljesítménye összesen mintegy 1 MW, az évi átlagos energiatermelésük pedig mintegy 4,9—5,0 millió kWó. A törpe vízerőművek részletes leírását a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek tartalmazzák. 1.23 VlZERÖHASZNOSÍTÁS A DRÄVA VÍZGYŰJTŐJÉN A Dráva vízgyűjtő területének magyarországi részén 1960. évig nagy, közepes és törpe vízerőmű nem épült. 1.24 VlZERÖHASZNOSlTÄS A TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN A Tisza vízgyűjtőterületén épült közepes és nagy vízerőművek adatait az 1. melléklet, a törpe vízerőművek jellemző műszaki adatait pedig az 5. táblázat tartalmazza. 1.241 Közepes és nagy vízerőművek 1.2411 A TISZALÖKI VÍZERŐTELEP A vízerőtelep a duzzasztómű és a hajózsilip mellett, a tiszalöki vízlépcső harmadik nagy műtárgya. A legnagyobb teljesítménye 11,4 MW, csúcsüzemben azonban a vízerőtelep teljesítménye eléri a 14 MW-ot is. Kiépítési vízhozama 300 m3/s, amelyet 3 db 100 m3/s víznyelésű 4,8 m 0-jű Kaplan rendszerű turbina hasznosít. Az esés 0—7,5 m között változik. Az erőtelep évi átlagos energiatermelése 55,5 millió kWó. A vízerőmű kihasználási órar számja 1960. évben 4850 óra volt. A duzzasztása szint az öntözési idényben (ápr. 15—szept. 15.) 94,50 m Orsz., azon kívül 94,00 m Orsz. szintű. A vízerőtelepbe három függőleges tengelyű állítható lapátokkal ellátott Kaplan-turbina és közvetlen kapcsolású generátor került beépítésre. A turbinák adatai a következők: normális esés maximális esés minimális esés nyelőképesség teljesítmény fordulatszám megfutási fordulatszám 5.00 m 7,50 m 2.00 m 100 ms/s 5750 LE (4.2 MW) 75 ford/perc 207 ford/perc A generátorok adatai egységenként a következők: teljesítmény fordulatszám feszültség áramerősség 4800 kV A (cos cp =0,8) 75 ford/perc 5250 V 528 A 578
