Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A Tisza mellett lévő, illetve az oda telepítendő ipari üzemek szennyvizének elhelyezése nem jelent nehézséget. A folyó további elszennyeződésének megakadályozása céljából azonban a lehetőségek szerinti maximális mértékű szennyvíztisztítást kell alkalmazni. Az ipari csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének legfontosabb feladata a borsodi iparvidéken jelentkező szennyvízproblémák megoldása. A Keretterv a borsodi iparvidék összes ipari szennyvizeinek kellő mértékű tisztítását irányozza elő, különös tekintettel a káros szennyvizek hatástalanítására. A kitűzött cél eléréséhez nemcsak ipari szennyvíztisztító berendezések létesítése szükséges, hanem — főleg a nagyobb mennyiségű káros szennyvizet kibocsátó ipari létesítmények (Ózdi Kohászati Üzemek, Lenin Kohászati Művek, stb.) esetében — a gyártási technológiának, az üzemek belső vízgazdálkodásának felülvizsgálata, átszervezése, korszerűsítése is elengedhetetlen fontosságú. A tapasztalatok szerint ezen az úton a kibocsátott szennyvizek mennyiségének, ártalmas hatásának jelentős mérvű csökkentése érhető el, amely a tisztító berendezések beruházási és üzemi költségeiben komoly megtakarítást eredményezhet. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Sajó további szennyvízterhelést a terület szennyvíztisztító műveinek kiépítése esetén sem bír el. Ezért az ipar- fejlesztési terv nem is irányozza elő jelentősebb vízkibocsátású ipari létesítmény telepítését erre a területre. Megjegyezzük, hogy a fejlesztési időszak folyamán kiépülő tározók (Rakaca, Lázbérc, stb.) a kisvízi hozam növelése — és ily módon nagyobb mértékű higítás biztosítása — útján kedvező hatást gyakorolnak majd a Sajó szennyezettségi állapotára. A kisebb vízhozamú befogadók tehermentesítése szempontjából jó megoldás az ipari szennyvizeknek öntözés útján történő elhelyezése. A Keretterv főleg élelmiszeripari üzemek tisztított szennyvizét irányozza elő öntözésre. A Tisza vízgyűjtőjén levő ipartelepekiről távozó vízmennyiség kezelése (átemelés, szennyvízitiszítás) során, az energiafelhasználás kb. 193 millió kWó lesz. A meglévő és a fejlesztés során létesülő ipartelepek csatornázására és szennyvíztisztítására előirányzott beruházási költség 3038 millió Ft. A meglévő, de kielégítő tisztítást nem biztosító ipari szennyvíztisztító berendezések korszerűsítésére fordítandó összeg 66 millió Ft-ra becsülhető. Az ipartelepek csatornázásának és szennyvíztisztításának összes költsége tehát 3104 millió Ft. 2.223t A SZENNYVIZEK TERVEZETT HASZNOSÍTÁSA A Tisza vízgyűjtőjén Debrecen, Dévaványa, Eger, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Heves, Karcag, Kecskemét, Kiskúnf élegyháza, Nyírbátor, Orosháza. Sarkad, Szarvas, Túrkeve és Vésztő te- leoülések szennyvizeit teljes egészükben, Nyíregyháza szennyvizeinek pedig egy részét kell a mező- gazdaságban öntözésre felhasználni, összesen 147 000 m3/'nap mennyiségben. Tógazdaságokban, Csongrád, Hajdúszoboszló és Balmazújváros összes tisztított szennyvizei, valamint Hódmezővásárhely, Makó, Szeged és Szentes szennyvizeinek egy része — összesen 28 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz — kerül hasznosításra. Az ipartelepek tisztított szennyvizeiből öntözési célokra gazdaságosan napi 164 000 m3 használható fel. Ez a baktalórándházai, demecseri, eperjesi, nagyhalászi és selypi ipari üzemek teljes vízkibocsátásából, továbbá a hatvani és szolnoki üzemek vízkibocsátásának egy részéből tevődik össze. Tiszapalkonyán a hőerőmű szennyezetten hűtővízéből 172 000 m3/nap vízmennyiség másodlagos ipari felhasználásra kerül. 2.23 A VIZEK TISZTASÄGÄNAK VÉDELME A városok lakosszámának és az ipar termelésének várható növekedése miatt a szennyvízkibocsátás oly mértékben fokozódik, hogy még a legnagyobb vízhozamú befogadók védelméről is gondoskodni kell. Az ennek érdekében történő szennyvíztisztítás módját, illetve mértékét a befogadó terhelhetősége, a hígítási viszonyók, a szennyvíz várható mennyisége és minősége szabja meg. Az ország vízfolyásainak a fejlesztési időszak végére várható szennyezettségi állapotát még megközelítőleg is nehéz megadni. A létesítendő ipari és városi szennyvíztisztító berendezések hatása ugyan felmérhető, megállapítható, továbbá hozzávetőlegesen a szennyvízkibocsátás mértéke is, az elkövetkezendő évek ipari beruházásai mellett azonban nagyarányú technológiai fejlődéssel, profilváltozásokkal is lehet számolni. Ezeknek a hatását pedig a szennyvizek összetételére és mennyiségére szinte lehetetlen előre megállapítani. Ezért az alábbi megállapítások csak tájékoztató jellegűek. A vízvédelmi intézkedések elsősorban a felszíni vizek fokozódó elszennyeződésének vetnek gátat. Kifejezett javulás aránylag kevés helyen tapasztalható, mert a növekvő szennyvízkibocsátás a szennyvíztisztítás fejlődésével egyensúlyt tart. Minőségi javulás elsősorban néhány kisebb, erősen szennyezett vízfolyáson fog mutatkozni. Az erősen terhelt vízfolyások közül igen soknak a minőségi kategóriája változatlanul „szennyezett” lesz, a szennyezettség relatív csökkeneté a fő vízfolyás kisebb terhelésében mutatkozik majd meg. Igen sok gondot okoz azoknak a településeknek szennyvize, melyeknek a közelében nagyobb befogadó nincs. Ezért ilyen esetekben a legmegfelelőbb megoldás a szennyvíznek öntözési célokra való felhasználása. A szennyvíz elhelyezésének ez a módja természetesen a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas ipari szennyvizekkel kapcsolatosan is célszerű és kívánatos. Feli kell hívnunk a figyelmet a vegyipar rohamos fejlődésére, ami a vegyipari szennyvizek tisztításának kérdését különösen előtérbe helyezi. Bármelyik befogadó mellé is épüljön ilyen üzem, mindenütt a legnagyobb mértékű tisztítást kell megkövetelni. Általánosságban a vízzel kapcsolatosan végzendő minden kutatási, tervezési és kivitelezési munka 548
