Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A Tisza mellett lévő, illetve az oda telepítendő ipari üzemek szennyvizének elhelyezése nem je­lent nehézséget. A folyó további elszennyeződésé­nek megakadályozása céljából azonban a lehetősé­gek szerinti maximális mértékű szennyvíztisztítást kell alkalmazni. Az ipari csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesz­tésének legfontosabb feladata a borsodi iparvidé­ken jelentkező szennyvízproblémák megoldása. A Keretterv a borsodi iparvidék összes ipari szenny­vizeinek kellő mértékű tisztítását irányozza elő, különös tekintettel a káros szennyvizek hatásta­lanítására. A kitűzött cél eléréséhez nemcsak ipari szennyvíztisztító berendezések létesítése szükséges, hanem — főleg a nagyobb mennyiségű káros szennyvizet kibocsátó ipari létesítmények (Ózdi Kohászati Üzemek, Lenin Kohászati Művek, stb.) esetében — a gyártási technológiának, az üzemek belső vízgazdálkodásának felülvizsgálata, átszer­vezése, korszerűsítése is elengedhetetlen fontossá­gú. A tapasztalatok szerint ezen az úton a kibocsá­tott szennyvizek mennyiségének, ártalmas hatásá­nak jelentős mérvű csökkentése érhető el, amely a tisztító berendezések beruházási és üzemi költ­ségeiben komoly megtakarítást eredményezhet. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Sajó további szennyvízterhelést a terület szennyvíztisztító mű­veinek kiépítése esetén sem bír el. Ezért az ipar- fejlesztési terv nem is irányozza elő jelentősebb vízkibocsátású ipari létesítmény telepítését erre a területre. Megjegyezzük, hogy a fejlesztési időszak folyamán kiépülő tározók (Rakaca, Lázbérc, stb.) a kisvízi hozam növelése — és ily módon nagyobb mértékű higítás biztosítása — útján kedvező hatást gyakorolnak majd a Sajó szennyezettségi állapo­tára. A kisebb vízhozamú befogadók tehermentesí­tése szempontjából jó megoldás az ipari szennyvi­zeknek öntözés útján történő elhelyezése. A Keret­terv főleg élelmiszeripari üzemek tisztított szenny­vizét irányozza elő öntözésre. A Tisza vízgyűjtőjén levő ipartelepekiről távozó vízmennyiség kezelése (átemelés, szennyvízitiszítás) során, az energiafelhasználás kb. 193 millió kWó lesz. A meglévő és a fejlesztés során létesülő ipar­telepek csatornázására és szennyvíztisztítására elő­irányzott beruházási költség 3038 millió Ft. A meglévő, de kielégítő tisztítást nem biztosító ipari szennyvíztisztító berendezések korszerűsítésére for­dítandó összeg 66 millió Ft-ra becsülhető. Az ipar­telepek csatornázásának és szennyvíztisztításának összes költsége tehát 3104 millió Ft. 2.223t A SZENNYVIZEK TERVEZETT HASZNOSÍTÁSA A Tisza vízgyűjtőjén Debrecen, Dévaványa, Eger, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Heves, Kar­cag, Kecskemét, Kiskúnf élegyháza, Nyírbátor, Orosháza. Sarkad, Szarvas, Túrkeve és Vésztő te- leoülések szennyvizeit teljes egészükben, Nyíregy­háza szennyvizeinek pedig egy részét kell a mező- gazdaságban öntözésre felhasználni, összesen 147 000 m3/'nap mennyiségben. Tógazdaságokban, Csongrád, Hajdúszoboszló és Balmazújváros összes tisztított szennyvizei, valamint Hódmezővásárhely, Makó, Szeged és Szentes szennyvizeinek egy része — összesen 28 000 m3/nap mennyiségű szennyvíz — kerül hasznosításra. Az ipartelepek tisztított szennyvizeiből öntözési célokra gazdaságosan napi 164 000 m3 használható fel. Ez a baktalórándházai, demecseri, eperjesi, nagyhalászi és selypi ipari üzemek teljes vízkibo­csátásából, továbbá a hatvani és szolnoki üzemek vízkibocsátásának egy részéből tevődik össze. Tiszapalkonyán a hőerőmű szennyezetten hűtő­vízéből 172 000 m3/nap vízmennyiség másodlagos ipari felhasználásra kerül. 2.23 A VIZEK TISZTASÄGÄNAK VÉDELME A városok lakosszámának és az ipar termelésé­nek várható növekedése miatt a szennyvízkibocsá­tás oly mértékben fokozódik, hogy még a legna­gyobb vízhozamú befogadók védelméről is gondos­kodni kell. Az ennek érdekében történő szennyvíz­tisztítás módját, illetve mértékét a befogadó ter­helhetősége, a hígítási viszonyók, a szennyvíz vár­ható mennyisége és minősége szabja meg. Az ország vízfolyásainak a fejlesztési időszak vé­gére várható szennyezettségi állapotát még megkö­zelítőleg is nehéz megadni. A létesítendő ipari és városi szennyvíztisztító berendezések hatása ugyan felmérhető, megállapítható, továbbá hozzávetőlege­sen a szennyvízkibocsátás mértéke is, az elkövet­kezendő évek ipari beruházásai mellett azonban nagyarányú technológiai fejlődéssel, profilváltozá­sokkal is lehet számolni. Ezeknek a hatását pedig a szennyvizek összetételére és mennyiségére szin­te lehetetlen előre megállapítani. Ezért az alábbi megállapítások csak tájékoztató jellegűek. A vízvédelmi intézkedések elsősorban a felszíni vizek fokozódó elszennyeződésének vetnek gátat. Kifejezett javulás aránylag kevés helyen tapasztal­ható, mert a növekvő szennyvízkibocsátás a szennyvíztisztítás fejlődésével egyensúlyt tart. Mi­nőségi javulás elsősorban néhány kisebb, erősen szennyezett vízfolyáson fog mutatkozni. Az erősen terhelt vízfolyások közül igen soknak a minőségi kategóriája változatlanul „szennyezett” lesz, a szennyezettség relatív csökkeneté a fő vízfolyás kisebb terhelésében mutatkozik majd meg. Igen sok gondot okoz azoknak a településeknek szennyvize, melyeknek a közelében nagyobb be­fogadó nincs. Ezért ilyen esetekben a legmegfele­lőbb megoldás a szennyvíznek öntözési célokra való felhasználása. A szennyvíz elhelyezésének ez a módja természetesen a mezőgazdasági hasznosí­tásra alkalmas ipari szennyvizekkel kapcsolatosan is célszerű és kívánatos. Feli kell hívnunk a figyelmet a vegyipar roha­mos fejlődésére, ami a vegyipari szennyvizek tisz­tításának kérdését különösen előtérbe helyezi. Bár­melyik befogadó mellé is épüljön ilyen üzem, min­denütt a legnagyobb mértékű tisztítást kell meg­követelni. Általánosságban a vízzel kapcsolatosan végzendő minden kutatási, tervezési és kivitelezési munka 548

Next

/
Thumbnails
Contents