Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
26. táblázat Szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő % Központi csatornamű 260 45,1 Kis csatornamű 19 3,3 Körzeti csatornamű 15 2,6 összesen: 294 51,0 A fejlesztési időszak folyamán a vízgyűjtő 2 városában a csatornamű bővítésre kerül és új szennyvíztisztító épül. Központi és kis csatornamű 4 községben létesül. A közcsatornaművek által elvezetendő szennyvízmennyiség 0,10 millió m3/nap, melynek 4%-a mechanikai, 96%-a pedig biológiai tisztításban részesül. A tervezett csatornázási és szennyvíztisztítási létesítmények előrelátható beruházási költsége 506 millió Ft. Az iparfejlesztés során a Dráva vízgyűjtőjében az ipari vízkibocsátás a jelenleginek előreláthatólag a kétszeresére növekszik; mennyisége kb. 90 000 m3/nap lesz. A kibocsátott vízmennyiségből — melynek 60%-a. Pécsről származik — 67% iparilag szennyezett, a többi szennyezetten. Az ipari szennyvizek részint közcsatomaművek közvetítésével a települések, részint pedig az ipari üzemek szennyvíztisztító telepein kerülnek tisztításra. Az ipari csatornázás és szennyvíztisztítás előirányzott beruházási költsége 178 miihó Ft. 2.2221 KÖZPONTI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK Pécs város lakosszáma a településfejlesztési .előirányzatok szerint közel 200 000 főre növekszik. Ezért az elválasztó rendszerű csatornahálózat jelentős mértékű bővítése szükséges. A város távlati lakosszámának 95%-át kiszolgáló csatorna- hálózat szennyvízcsatornáinak tervezett hossza 204 km. a csapadékcsatornáké 35 km. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 53 000 m3/nap, melynek kb. 25%-a ipari eredetű. A meglévő szennyvíztisztító telep elavult és túlterhelt, a korszerű, eleveniszapos tisztítási technológiával üzemelő biológiai szennyvíztisztító telep építés alatt áll. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének várható beruházási költsége 210 millió Ft. A Dráva vízgyűjtőjének másik városa, Nagykanizsa, jelenleg egyesített rendszerű központi csatornaművel rendelkezik. A város lakosszáma a fejlesztési időszak végéig megkétszereződik. A csatornahálózat bővítése során — gazdaságossági szempontok miatt — a meglévő egyesített rendszerű hálózatot meg kell tartani és csak az újonnan létesülő csatornákat kell elválasztó rendszer szerint kiépíteni. Az ily módon kialakuló vegyes rendszerű hálózat összes hossza 66 km; az ellátottság — a távlati lakosszámra vonatkoztatva — 58%-os lesz. A szennyvíz mennyisége 14 000 m//nap, melynek kb. 56%-a ipari eredetű. Az egyesített rendszerű csatornahálózat csapadékvizei miatt a biológiai szennyvíztisztító telepet 30 000 m3/nap kapacitásra kell kiépíteni. A meglévő főgyűjtő viszonylag csekély vízszállítóképessége miatt a záporvizek tározása szükséges. A fejlesztés végrehajtása 121 millió Ft beruházási költséget igényel. Űj központi csatornamű Siklós és Szigetvár nagyközségekben — melyek a fejlesztési időszak végén városok lesznek — továbbá Lenti nagyközségben létesül. A csatornaellátottság az egyes helységekben 50—80%-os lesz. A tervezett szennyvízcsatornák összes hossza 47 km, a csapadékcsatornáké 16 km. Az elvezetendő szennyvízmennyiség összesen 13 600 m3/nap. Siklóson mechanikai, Szigetváron és Lentiben biológiai szennyvíztisztító telepet kell építeni. A szükséges beruházási költség kb. 72,6 millió Ft. 2.2222 KIS ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK Kis csatornamű épül a várossá fejlődő Nagyatád nagyközségben. A tervezett elválasztó rendszerű csatornahálózat szennyvízcsatornáinak hossza 8 km, a csapadékcsatornáké 2 km. Az ellátottság mértéke 16%. Az elvezetendő és biológiailag tisztítandó szennyvíz mennyisége kb. 1600 m3/nap. Az előirányzott beruházási költség 12,4 millió Ft. Az ipari üzemek önállóan csatornázott lakótelepeinek lakosszáma előreláthatólag 15 000 fő lesz. A fejlesztés során létesülő, illetve a jelenleg kellően nem csatornázott lakótelepek részére kis csatorna- műveket kell kiépíteni. A szennyvízcsatornák hosz- sza kb. 24 km, a csapadékcsatornáké 4 km lesz. Az elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség mintegy 2300 m3/nap. A csatornázás és szennyvíz- tisztítás beruházási költsége 29 millió Ft-ra becsülhető. Körzeti csatornaművek szennyvíztisztító berendezésekkel együtt a Dráva vízgyűjtő számos községében létesülnek. Ezek — a meglévőkkel együtt — összesen kb. 15 000 fő szennyvizének elvezetését és tisztítását biztosítják. Csatornahálózataiknak tervezett összes hossza 47 km, melynek kb. 66%-a szennyvíz, a többi csapadékcsatorna. A szennyvíz mennyisége 1500 m3/nap, mely teljes egészében tisztításra kerül. A szükséges beruházási költség kb. 51 millió Ft. A fejlesztési időszak folyamán csatornaművel el nem látott települések fontosabb egészségügyi, kulturális, közigazgatási és egyéb létesítményei szennyvízkezelésének egyedi megoldására 10 miihó Ft keretösszeget kell biztosítani. 2.2223 AZ IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Az iparfejlesztés távlati terve a Dráva vízgyűjtőjén a terület jelenlegi ipari centrumának (Pécs) fejlesztése mellett elsősorban Nagykanizsán és Siklós térségében irányozza élő új, helyi jelentőségű ipari körzetek kialakítását. Az első fejlesztési időszakban Pécsett a meglévő ipartelepek egy részének bővítésére, továbbá köny- nyű- és gépipari üzemek telepítésére kerül sor. Az élelmiszeripar fejlesztése során bővül a Nagyatádi Konzervgyár, Siklóson és Szigetváron pedig új élelmiszeripari üzemek létesülnek. Nagykanizsára 544
