Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
21. táblázat A település neve (nagyobb üzemek) összes Szennyezett Káros ipari Tisztítva vízkibocsátás szennyvíz Befogadó m3/nap Demecser (Burgonyakéményítő gyár) 10000 9 500 9 400 0** Belfő csatorna Mezőhegyes (Cukorgyár) Sajóbábony (Északmagyarországi Vegyi27 500 25 300 24 800 23 800 Élővíz csatorna művek) 8 000 4 700 4 390 4 700 Bábony patak Sarkad (Cukorgyár) 13 900 9 600 8 600 950** Bárkás és Kapolya csatorna Selyp (Cukorgyár) 11 300 8 700 2 000 11 000 Zagyva Szerencs (Cukorgyár) 15 600 13 500 6 400 14 600* Takta csatorna Tiszapalkonya (Erőmű) 811 000 31 000 — 31 000 Tisza Összesen: 897 300 102 300 55 590 86 050 — Megjegyzés : * A szennyvíztisztítás mértéke nem megfelelő. ** A*szennyvíztisztító berendezésekbe a feltüntetettnél lényegesen több szennyvízmennyiség kerül, de a rendkívül rossz tisztítási hatásfok miatt több nem vehető figyelembe. 1.2233 IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A Tisza vízgyűjtő területéin a 20. táblázatban felsorolt városokban keletkezik jelentősebb meny- nyiiságű ipari szennyvíz. A tiszai vízgyűjtőterület többi (25) városában az ipari létesítmények vízkibocsátása kisebb mennyiségű, általában 400—5500 m3/nap. Az ipari vízkibocsátás ezekben a városokban összesen 38 000 m3/nap, melynek 76%-a ipari és fekális szennye- zettségű, a többi szennyezetlen. Részleges, ill. teljes mértékű tisztításban összesen 15 700 m3/nap ipari szennyvíz részesül. A szennyvíztisztítás módja és mértéke a legtöbb esetben kifogásolható. Káros szennyvíz kereken 9000 m3/nap mennyiségben keletkezik, melynek 60%-át hatástalanítják. A kibocsátott ipari vízből összesen együttesen 7900 m3/nap mennyiség kerül közcsatomahálózatokba. A kisebb települések közül a 21. táblázatban felsoroltak rendelkeznek nagy mennyiségű szennyvizet kibocsátó ipari létesítményekkel. A Tisza vízgyűjtőterületén fentieken kívül még igen sok, kisebb mennyiségű szennyvizet kibocsátó ipari létesítmény működik. Ezek az ipartelepek együttesen 55 200 m3/nap vízmennyiséget bocsátanak ki, melyből 35 100 m3/nap ipari és házi szeny- nyezettségű, a többi szennyezetlen. A szennyvízből 14 300 m3/nap részleges, illetve teljes tisztításra kerül. A tisztítás mértéke azonban a legtöbb esetben nem 'kielégítő. A káros ipari szennyvizek mennyisége összesen 10 000 m3/nap, melynek csak az 50%-át hatástalanítják. 1.2234 A SZENNYVIZEK HASZNOSÍTÁSA Debrecen város kommuniális szennyvizének egy részét kísérleti öntöző telepen használják fel. Az ülepítő medencékből kikerülő iszapot a mezőgazdaság komposztálás után hasznosítja. A Demecseri Burgonyakeményítő gyár is végzett — némi eredménnyel — szennyvízöntözési kísérleteket. A Selypi Cukorgyár szennyvízöntözésének megvalósítása folyamatban van. 1.23 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK ÁLLAPOT A 1960-BAN A felszíni vizek fokozódó mértékű elszennyeződése nemzetközi viszonylatban is rendkívül súlyos problémát jelent. A sűrűn lakott és iparilag fejlett területeken megfelelő védelem hiányában a szeny- nveződés katasztrofális méreteket ölthet. Ipari üzemek telepítésekor tehát ma már döntően kell figyelembe venni a vízgazdálkodási szempontokat; a vízellátás biztosítását és a szennyvizek elhelyezhetőségét. A kémiai és fizikai vizsgálatok általában a víz hőmérsékletének, pH értékének, lúgosságának, a benne lévő fontosabb anorganikus anyagok koncentrációjának meghatározására terjednek ki. Ezenkívül megállapítják még a vízben oldott CO2 és O2 mennyiséget, a biológiai vagy kémiai úton oxidálható szervesanyagtartalmat (BOI, O2 fogyasztás). Egyes speciális szennyeződésektől eltekintve ezek a komponensek felvilágosítást adnak a víz szennyezettségének mértékéről. A szennye- zettségi és az öntisztulási viszonyok értékelésének szempontjából különösen fontosak az oldott O2 tartalom, valamint az oxidálható szervesanyagtartalom (ún. O2 háztartás) adatai. Ipari szennyezések esetén egyes anyagoknak igen kis mennyisége is zavarja a víz felhasználását. A probléma különösen a felszíni vizeknek ivóvízként történő felhasználásakor jelentkezik. Kis mennyiségű erősen toxikus (mérgező) anyagok, továbbá kellemetlen ízű, vagy szagú vegyületek lehetetlenné teszik aránylag tiszta vizeknek is ivó- vízellátás céljára való felhasználását. Példa erre a Duna fenol szennyeződése, mely kisvizek idején — főként ha ilyenkor jégpáncél borítja a folyót — élvezhetetlenné teszi a budapesti felszíni vízmű által szolgáltatott ivóvizet. 534
