Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
17. táblázat A szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő 1 % Központi csatornamű 79,6 15,5 Kis csatornamű 2,7 0,5 Körzeti csatornamű 1,7 0,4 összesen: 84,0 16,4 A területen a pécsi ipartelepek és a zalai olaj- vidék üzemei bocsátják ki az ipari szennyvizek túlnyomó részét. Az össze® ipari vízkibocsátás meny- nyisége 44 750 m3/nap, melynek 92%-a szennyezett. Jellemző az ipari szennyvízkezelés elhanyagolt voltára, hogy a'szennyvíz 52%-a mindennemű tisztítás nélkül kerül a befogadókba. Az ipartelepeken keletkező káros ipari szennyvizeknek is csak kb. az 1/4-ét hatástalanítják, 2.22211 KÖZPONTI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK Pécs város csatornázásának múltja az 1890-es évekig vezethető vissza. Nagyobb mértékű, tervszerű csatornáz,ási munka azonban csak 1926-ban kezdődött. A mechanikai tisztításra berendezett szennyvíztisztító telep az 1930-as évek végién létesült. A csatornázás elválasztó rendszerű. A szennyvízcsatornahálózat hossza 1960-ban 144 km volt. A csapadékvízesatomák 9,5 km hosszban épültek ki, A szennyvízcsatornákkal behálózott területen 64 000 fő, a belterületi lakosság 61%-a lakik. Az elvezetett szennyvízmennyiség csúcsértéke 21 000 m3/nap, mélyből 6000 m3/nap ipari eredetű. A szennyvíztisztító telep többszörösen túlterhelt, elavult, ezért hatásfoka rossz. A csatornahálózat állapota és karbantartása megfelelő. A szennyvízcsatornákba kerülő csapadékvizek miatt a levezetett szennyvízmennyiség jelenleg nem a vízfogyasztással, hanem, a csapadékkal arányosan változik. A városi Víz- és Csatornaművek mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt az állapotot megszüntesse. A szennyvizek befogadója az igen kis vízhozamú Pécsi-víz, mely a nagy mennyiségű, túlnyomó részben tisztítatlan ipari, valamint a házi szennyvizek bevezetése miatt a vízgyűjtő legszennyezettebb vízfolyása lett. A halkárok elkerülése végett újabban a szennyvizeket csak meghatározott napokon, időszakosan bocsátják a befogadóba, figyelembe véve a mezőgazdasági vízfelhasználók érdekeit is. A házi szennyvizek megfelelő mértékű tisztítása céljából megkezdték egy korszerű, eleveniszapos tisztítótelep építését. Nagykanizsa lakosságának 48%-át 24,1 km hosz- szú egyesített rendszerű csatornahálózat szolgálja ki. A szennyvizet öt közbenső átemelőtelep juttatja az ideiglenes jellegű (oldómedence) szennyvíztisztító telepre. A tisztítótelep kapacitása 3000 m3/nap, a szennyvízterhelés 4600 m3/nap. A tisztítás hatásfoka igen rossz, a BOI5 értéke a szennyvíztisztítás során alig csökken. Befogadó a Dencsár csatorna, melyben számottevő hígításra nem lehet számítani. A közcsatornákba jutó szennyvíznek mintegy 36%-a ipari eredetű. 1.222.2 KIS ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK Kis csatornamű a kőolaj termelő vállalatok több lakótelepén (Bázakerettye, Gellénháza, Lovászi, Kútfej) létesült. Ezeken kívül még számos település rendelkezik kisebb szennyvíz- és csapadékcsatorna- hálózattal. A szennyvízcsatornák összes hossza 13,2 km, a csapadékcsatornáké 10,2 km, A levezetett szennyvízmennyiség 600 m3/nap. A csatornázással ellátott lakosszám 4450 fő, mely a Dráva vízgyűjtőnek a Pécs és Nagykanizsa területén kívül élő lakosságnak 1,3%-a. Kisberendezésekben összesen kb. 10 000 lakosnak — vagyis az összlakosság mintegy 2%-ának — 1450 m3/nap mennyiségű szennyvizét kezelik. A fentiekben közölt adatokból megállapítható, hogy a Dráva vízgyűjtőnek csatornázási helyzete még a hazai viszonyokhoz képest is igen elmaradott állapotban van. 1.2223 IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Pécs város ipari létesítményeinek vízkibocsátása 24 800 m3/nap, melyből 23 700 m3/nap ipari és házi szennyezettségű. A közcsatornákba vezetett víz- mennyiség 6000 m3/nap. Az ipari szennyvíztisztító berendezésekben 10 450 m3/nap szennyvíz kerül — túlnyomórészt (95%) részleges — tisztításra, a többit tisztítás nélkül bocsátják a befogadóba. A káros szennyvizeknek csak mintegy 30%-át hatástalanítják. Különösen kifogásolható a Pécsi Kokszművek fenolos gázvizének, a Pécsújhegyi Hőerőmű zagycsurgalékvizének, továbbá a Mecseki Szénbányászati Tröszt egyes üzemeinek a szennyvízkezelése. Nagykanizsa város ipartelepeiről összesen 6500 m3/nap ipari víz távozik. Ebből 5200 m3/nap szeny- nyezett. A közcsatornákba vezetett vízmennyiség kb. 1700 m3/nap. A szennyvízből napi 170 ms-t részleges tisztítás után, a többit pedig tisztítatlanul bocsátják a Principális-csatornába. Az ipari szennyvizek nagy részét a Kőolajipari Vállalat tisztítatlan olajos szennyvize adja. A területen található többi ipari létesítmény vízkibocsátása 13 450 m3/nap, melynek 95%-a, szeny- nyezett, A szennyvizeknek mindössze a 19%-át tisztítják, a többi tisztítás nélkül kerül a befogadókba. Káros szennyvíz ezekben az üzemekben 2280 m3/nap mennyiségben keletkezik; ennek 58%-át htástalanitják. Jelentős mennyiségű szeny- nyeződést bocsátanak a befogadókba a Pécs környéki bányaipari üzemek, továbbá Bázakerettye, Gellénháza. Kútfej és Lovászi kőolajipari vállalatai. 1.2224 SZENNYVIZEK HASZNOSÍTÁSA Pécsett a városi szennyvíztisztító telep kirothasztott iszapját a mezőgazdaság hasznosítja; ettől eltekintve — szigorúbb értelembe vett — szennyvízhasznosítás a Dráva vízgyűjtőterületén nem történik. 531
