Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
12. táblázat Ország Év összes vízkibocsátás összesből szennyezett Összesből tisztítva A tisztított víz aránya az össz- szeshez millió m3/nap % Magyarország I960 4,9 2,1 0,8 16 Német Demokratikus Köztársaság 1958 12,0 5,5 3,7 31 Német Szövetségi Köztársaság 1957 22,9 13,9 9,8 43 A hazai ipar kedvezőtlen területi eloszlásának másik jellemzője az, hogy túlnyomórészt a városokba települt. Az ország ipari vízkibocsátásának 70%-a városokban lévő ipartelepektől származik. Az ország összes vízkibocsátása — tehát az ipari és a házi együttesen — kereken 4,9 millió m3/nap. A 12. táblázat összehasonlítás céljából közli a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország kommunális és ipari vízkibocsátásának összesített adatait. Ezek a számadatok is azt bizonyítják, hogy hazánkban a szennyvizek kezelése, tisztítása terén nagy a lemaradás. Az ipartelepek csatornázásának, szennyvíztisztításának, összesített adatait a fejezet végén található 2. melléklet tartalmazza és a 2. ábra szemlélteti. 1.213 A szennyvizek hasznosítása A szennyvízhasznosítás hazánkban még meglehetősen kezdeti állapotban van, bár szennyvízöntözés terén már évtizedekkel ezelőtt megtörtént az első kísérlet: Debrecen város szennyvíztisztító telepét 1927. évben helyezték üzembe a környezetében kiépült, kb. 60 ha kiterjedésű szennyvízöntöző teleppel együtt. A szennyvíziöntözést később közegészségügyi okok miatt megszüntették. Jelenleg kísérleti jelleggel kisebb szennyvízöntöző telepet üzemeltetnek. A szennyvízöntözés különböző módszereinek vizsgálata során itt elért eredmények biztatóak. Szabadegyházán a szeszgyári szennyvizekkel folytatnak kísérleti öntözést. Folyamatban van továbbá több nagyobb ipari üzem (pl. a selypi cukorgyár) tisztított szennyvizének öntözésre való fel- használása is. A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása jelenleg túlnyomórészt a közüzemi csatornaművek tisztítóberendezéseiből kikerülő, kirothasztott iszap egy részének felhasználásában merül ki. Az ipartelepek belső vízgazdálkodásuk ésszerű átszervezése útján is hasznosíthatják a kibocsátott vizet. Az inotai erőmű például az ülepített zagyvíz visszaforgatásával kb. napi 8000 m3 jómdnőségű vizet vezet vissza vízellátásának biztosítása céljából. 1.22 A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNAZÁSA 1960. ÉVI HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE 1.221 A települések, ipartelepek csatornázása a Duna vízgyűjtőjén A Duna vízgyűjtőjén 1960-ban 5,27 millió fő, vagyis az ország lakosságának kb. 52 százaléka élt. Területén a főváros, továbbá 27 járási jogú város található. Közműves csatornázással ellátott az összlakosság 32,1%-a, Budapest nélkül azonban csak a 7.5%-a. A szennyvíztisztító berendezéssel is ellátott lakosság arányszáma 3,5%, a főváros nélkül 5.2%. Budapest házi szennyvizeinek ugyanis csak elenyésző részét tisztítják. A nem közműként működő szennyvíztisztító kisberendezések a lakosság 1.9%-át — a főváros nélkül 2,7%-át — szolgálják ki. Az ország csatornahálózatának közel 80%-a a Duna vízgyűjtőjén van, ennek azonban a háromnegyed része Budapesten található. A csatorna- hálózatok által levezetett szennyvíz mennyisége 1,03 millió nrVnap, melynek csak 5,5%-át tisztítják. A csatornázással ellátott lakosszámnak a csatornázás módja szerinti megoszlása a következő: 13. táblázat Szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő % Központi csatornamű 1 597,4 30,3 (ebből Budapest) (1 296,0) (24,6) Kis csatornamű 49,6 0,9 Csapadékcsatornamű szennyvízbekötéssel 7,9 0,2 Körzeti csatornamű 34,4 0,7 összesen: 1 689,3 32,1 A terület ipari létesítményeinek vízkibocsátása 2,14 millió m3/nap, mely az ország összes ipari vízkibocsátásának több mint fele (54%-a). Az ipar területileg zömmel Budapest térségében, illetve ö közép- és az észak-dunántúli iparvidéken helyezkedik el. Az ipari vízkibocsátásnak közei 6ö%-a a főváros ipari üzemeiből származik. Az ipartelepek által kibocsátott vízmennyiség 20 %-a kerül ipari szennyvíztisztító berendezésekbe, 12%-át közcsatornahálózatokba, 68%-át pedig minden kezelés nélkül a befogadókba vezetik, Az utóbbi vízmennyiségből ipari és házi szennyezettségű mintegy 233 000 m3/nap, ami a vízgyűjtő összes szennyezett ipari vízkibocsátásának 32%-át jelenti. A káros ipari szennyvizek mennyiségének csak mintegy a felét hatástalanítják. 527
