Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Az ország csatornahálózatának 86%-a városainkban található. A közcsatornák által elvezetett szennyvízmennyiségnek pedig a 97%-a (1 159 000 m3/nap szennyvíz) kerül városi csatornahálózatokon keresztül elvezetésre. Ebből a mennyiségből 89 600 m3/nap mechanikai, 27 500 m3/nap biológiai tisztítás után, a többi tisztítatlanul jut vízfolyásainkba. Az alábbi táblázatban összehasonlítás céljából néhány hazai és külföldi város csatornázásának adatait közöljük. (5. táblázat) 5. táblázat Város Év összlakosság 1 | Csatorna háló- S zat hossza Egy főre eső cs atorna hossz 10 00 fő km fm/fő Budapest I960 1 807 1 835 1,01 Debrecen 1960 103 91 0,70 Miskolc 1960 143 125 0,88 Pécs 1960 115 153 1,33 Szeged 1960 99 72 0,73 Dunaújváros 1960 31 41 1,32 Komló 1960 25 54 2,16 Kazincbarcika 1960 15 37 2,46 Sydney 1959 1 457 5 578 3,80 Berlin 1950 3 400 4 080 1,22 Berlin 1962 3 329 6 200 1,88 Prága 1961 945 1 100 1,16 Zürich 1950 390 400 1,02 Amsterdam 1950 850 720 0,84 Brüsszel 1950 185 150 0,81 Bécs 1950 1 760 1 000 0,56 Bécs 1962 1 608 1 200 0,78 London 1950 8 346 6 000 0,72 München 1950 870 500 0,57 Milánó 1950 1 269 700 0,55 Madrid 1950 1 512 500 0,33 A városokon kívül 1960. végén még 187 kisebb település, illetve lakótelep rendelkezett csatornázással, ami a községek 6%-a. Központi csatornamű 14, kis csatornamű pedig 40 helységben volt. További 133 községben körzeti szennyvíz és csapadékvíz elvezető csatornaművek voltak találhatók. Az említett 187 kisebb település csatornáinak hossza az ország összes csatornáinak 14%-a (519,9 km), melynek 58%-a szennyvíz, a többi csapadékvíz- csatorna. A községeknek csatornázással ellátott lakoslétszáma 128 200 fő volt, a községi lakosszám 2,1 %-a. Az elvezetett szennyvízmennyiség 28 700 m3/nap. A szennyvíztisztító kisberendezések 81 %-a a községek területén létesült. A csatornázás kialakulását számos tényező befolyásolja. Legjelentősebb ezek közül az iparosodás hatása. Csatomaművednk zöme az ipari jellegű városokban, továbbá a borsodi, nógrádi, közép-dunántúli iparvidékek településein található. A csatornázott községek túlnyomó része is az iparilag fejlettebb területek kisebb települései, az ipari üzemek lakótelepei, továbbá a látogatottabb üdülőhelyek. Egy másik igen jelentős tényező a közműves vízellátás kiépítése. A vízmű megvalósítása előbb- utóbb szükségessé teszi a közcsatorna létrehozását is. A csatornázás kiépítését bizonyos mértékig fékezi a megfelelő vízhozamú befogadó hiánya. Minthogy az ipartelepek általában vízfolyások közelében létesültek, a megfelelő befogadót nélkülöző települések általában az iparilag fejletlen, mező- gazdasági jellegű területeken találhatók, tehát ez a hatás is erősíti az ipari települések és a csatornázás kialakítása közötti kapcsolatról mondottakat. Alföldi városainkban — a befogadó hiányán kívül — igen sok esetben a falusias jellegű beépítettség is akadályozta a csatornázás kiépítését. A közegészségügyi szempontok is meglehetősen a háttérbe szorultak a múltban. Számos csatornamű épült szennyvíztisztító telep nélkül olyan befogadók mellett, melyek számottevő hígítást nem biztosítottak. Másutt (pl. Kecskeméten) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornákat veszik igénybe nagy tömegű szennyvíz levezetésére. Az elmondott hatások számszerű jellemzésére az alábbi táblázatban a megyék és megyei jogi városok csatornával ellátott lakosságának az arányszámát közöljük az összlakosszámhoz viszonyítva: 6. táblázat Budapest 72 % Baranya 8,2% Pécs 61 % Borsod- AbaújSzeged 61 % Zemplén 7,7% Debrecen 52 % Somogy 6 % Miskolc 46 % Bács-Kiskun 5,7% Győr-Sopron 20,8% Szolnok 5,5% Komárom 20,6% Pest 4 % Vas 16 % Csongrád 3,7% Fejér 15,9% Békés 2,1% Veszprém 13,7% SzabolcsNógrád 11,8% Szatmár 2,1% Heves 11 % Tolna 1,6% Zala 8,4% Hajdú-Bihar 0,9% Ül1'-1 Ugyanezeket az adatokat szemlélteti az 1. ábra is. A közmű-ellátottság fejlettségének két fő mutatóját, a vízvezetékkel és csatornával ellátott lakások számát és arányát — az 1943. és 1960. évi statisztikai adatok alapján — az alábbi összeállításiban közöljük. 7. táblázat Év Összes lakások száma Vízvezetékkel ellátott lakások száma és aránya az összeshez Csatornával ellátott lakások száma és aránya az összeshez millió db millió db | % millió db| % 1949 2,47 0,42 17,0 0,31 12,6 1960 2,77 0,65 23,5 0,44 16,0 Megállapítható, hogy a csatornázott lakások száma kevés, messze elmarad a lakosság kulturális igényeitől. Az 1960. évi főbb ellátottsági mutatók összefoglalását országos vonatkozásban, valamint a három fő vízrajzi egység szerinti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza: 524
