Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
felszíni tengeri karbon és perm SÍ felszíni kristályos pala hMl.U.I fedett kristályos pata Üli felszíni perm és mezozoós vonulat fedett perm és mezozoós medencealjazat felszíni harmadidőszaki vulkánosság szerkezeti vonal' fedett tengeri karbon és perm —— 1. ábra. Az alaphegységi képződmények elterjedése Középkor kréta 58—127 millió év jura 127—152 millió év triász 152—182 millió év lentős. A Balaton északi partja vízellátási nehézségeinek részben az ottani vörös homokkő vízszegénysége az oka. Középkor (mezozoikum) Ökör perm 182—203 millió év karbon 203—255 millió év devon 255—313 millió év szilur 313—430 millió év kambrium 430—510 millió év Az, alaphegységi (a Föld őskorától középkorának végéig keletkezett), a fedőhegységi (eocén és oligo- cén) képződmények, valamint az alsó miocéntől napjainkig lerakodott medenceüledékek területi elhelyezkedését az 1, 2. és 3. ábra mutatja. Jellemző vízföldtani szelvények a 4. ábrán láthatók. Ókor (paleozoikum) A földtörténeti ókor permnél idősebb képződményei között nálunk karsztosodé kőzet alig van. A nem karsztos kőzetek vízföldtani jelentősége általában kicsiny, azonban hazánkban az ebből az időből származó karsztos kőzeteké sem nagy, kis területük és tömegük miatt (Szabadbattyáni Szárhegy, Upponyi hegység, Szendrői hegység). Helyileg jelentős az a néhány fúrás, mely bőséges hévizet tárt fel ókori karsztkőzetből (Bükk, Dél-Somogy). A földtörténeti ókor végén a perm időszak tengerében keletkezett kevés mészkő (Bükk hegység) nem jelentős. A szárazföldi eredetű, nagytömegű permi homokkő és konglomerátum (Mecsek, Bala- ton-felvidék) nagyon tömött; hézagaiban nem, csak repedéseiben van víz, ezért vízföldtanilag nem jeA földtörténeti középkort nálunk a karsztos kőzetek nagy tömege, vastagsága és felszíni elterjedése jellemzi. Különösen a triász időszak mészkövei és dolomitjai fontos víztartó kőzeteink. Az alsó triász mészkövei és dolomitjai csak helyileg jelentősek kicsiny tömegük és területük, sokszor karsztosodásra nem kedvező szerkezetük, vízzáró képződményekkel való váltakozásuk és vékonyságuk miatt. A középső triász karsztos kőzetei vízföldtanilag már sokkal fontosabbak, különösen a Mecsekben, a Bükkben és az Északiborsodi karszfban. Ezekben a hegységekben a karsztvíz fő tárolói (4. ábra A. és D. szelvény). A felső triász fődolomitja és mészköve a Bakony, a Vértes, a Gerecse és a Budai hegység fő karszt- kőzetei. Nagy vastagságú, nagy kiterjedésű tömegeinek karsztvize jelentős népgazdasági érték a fontos iparvidékek, üdülőhelyek és a főváros közelsége miatt. Az ottani gyógyfürdők vize is ebből a kőzetből ered. (4. ábra B. és C. szelvény.) Ez a nagymennyiségű karsztvíz másrészt nagy veszélyt és jelentős költségtöbbletet okoz az esztergomvidé- ki, tatai, dudari szénbányászatban, a nyugatbakonyi és fehérvárcsurgói bauxittermelésben. A hegységperemek, medencék, dombvidékek és alföldek fiatalabb, főleg újharmadkori vízzáró üle- déksorokkal fedett mélykarsztjai bőséges, a mélységtől függő hőmérsékletű, kitűnő minőségű vizet tároznak; hévíz és gyógyvíz kincsünk jelentős hányadát ebből a rétegből kapjuk. 6 OVK 41
