Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Mohács—Pécs—Komlói Regionális Vízmű A Mohács—Pécs—Komlói Regionális Vízmű a 3 város, továbbá 21 község ivó- és ipari vízellátását biztosítja. A rendszer által kielégítendő vízigény 190 000 m3/nap, melyből 78 000 m3 az ellátandó 315 000 főnyi lakosság, 112 000 m3 pedig az ipar részére szükséges. Az utóbbiból 13 000 m3 ivóvízminőségű, 99 000 m3 pedig nyersvízigény. A meglévő vízbeszerzések (Pellérd, Tettye, Mohács I. vízmű, komlói vízmű stb.) a jövőben előreláthatólag napi 71 000 m3 vizet szolgáltatnak. A hiányzó 119 000 m3 vízmennyiség pótlása túlnyomó- részt felszíni vízből oldható meg. Ennek érdekében létre kell hozni a Mohács II. vízmüvet, továbbá a borjádi, a mecsekszakáli, valamint Pécs város területén a tüskésréti tározót. A rendszer főfogyasztója — Pécs város — a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, ezért ezen a helyen csupán Mohács és Komló városok, valamint a községek vízellátásának javasolt megoldására térünk ki. A Duna vízgyűjtőjére eső területrész távlati vízigénye napi 64 500 m3, melyből 41 000 m3 Mohács, 16 000 m3 Komló, 7500 m3 pedig a kisebb települések részére szükséges. Mohács város összes vízigénye a Mohács és Pécs közötti távvezetékről elégíthető ki. A távvezetéken érkező nyersvízből napi 11 000 m3 tisztítás után jut a vízmű hálózatán keresztül a lakossághoz, illetőleg az ivóvízmin őség ű vizet igénylő üzemeikhez, míg 30 000 m3 közvetlenül használható fel ipari célokra. Komló város 12 000 m3/nap mennyiségű ivóvízigényét részben a meglevő, — s tovább bővítendő — ivóvízműből, részben a mecsekszakáli tározó tisztított vizéből kell kielégíteni. Az ipar részére szükséges 4000 m3 nyersvíz a tározóból biztosítható. A községek ivóvízellátását részben a Mohács— Pécs közötti nyomóvezetékről átvett tisztított vízből, részben a hirdi kutak vizéből kell megoldani. A regionális vízellátórendszer főlétesítményeinek beruházási költsége (a tározók költsége nélkül) 640 millió forint, melyből az ivóvízellátást mintegy 280 millió forint terheli. Séd—Gajai Regionális Vízmű A Várpalota és Székesfehérvár térségét magában foglaló Séd—Gaja völgyi terület hazánk egyik legjelentősebb, s egyben vízgazdálkodási szempontból legrosszabb helyzetben lévő iparvidéke. Tekintettel a jelenlegi vízellátási problémákra, továbbá a fejlesztés folytán állandóan növekvő igényekre, az iparvidék jövőbeni korszerű és biztonságos vízellátása érdekében regionális vízellátó rendszer kiépítése szükséges. A területen 1980-ig kb. napi 183 800 m3 vízigénynyel kell számolni, melyből a 128 600 fő ellátandó lakosság napi 23 100 m3-t igényel, 160 700 m3/nap pedig az ipar részére szükséges. Az utóbbi értékből 127 200 m3 nyersvízigény. A jelenlegi víztermelőtelepek bővítésével, továb- bár a Vaskapu tározó, az új iszkaszentgyörgyi bányavízmű, a vörösmalmi, valamint több kisebb teljesítményű vízmű bekapcsolásával a Séd és Gaja patakok vízgyűjtőjén belül mintegy 133 800 m3/nap vízmennyiség biztosítható. A hiányzó 50 000 m3/nap-ot a Balaton vízgyűjtőterületéről kell átvezetni. Az utóbbi vízmennyiség részben a Séd patak medrében, részben távvezetéken keresztül jut el a várpalotai, illetőleg a péti ipartelepekre. A regionális vízmű Székesfehérvár és Várpalota városok, továbbá 4 község és számos ipari üzem ivóvízellátását oldja meg. Székesfehérvár város távlati ivóvízminőségű vízigénye 28 500 m3/nap, melyből a meglévő ivó- (aszaivölgyi, sóstói, csőri) és ipari vízművek napi 14 000 m3-t biztosíthatnak. A hiányzó 14 500 m3/nap vizet, továbbá az ipar által igényelt napi 9 500 m3 nyersvizet a Gaja patakon létesítendő Vaskapu tározóból célszerű beszerezni. A tározóból kivett 24 000 m3/nap mennyiségű nyersvizet ülepítés után 12 km hosszú távvezetéken keresztül kell a város határában levő tisztítótelepig vezetni. Itt 9500 m3/nap mennyiségű nyersvíz a város ipari hálózatába, a tisztított víz pedig az ivóvízmű 200 km-re bővítendő csőhálózatába kerül. Várpalota városnak és térségének együttes igénye 1980-ban 27 700 m3/nap. Ez a vízmennyiség a regionális vízmű ivóvízminőségű vizet szolgáltató berendezéseiből (inotai kavicskutak, karsztaknák, mélyfúrású kutak, vörösmalmi vízmű stb.) biztosítható. A Séd—Gajai Regionális Vízmű főlétesítményeinek beruházási költsége (a Vaskapu tározó költsége nélkül, amely a XII. „Víztározás és annak többcélú hasznosítása” című fejezetben szerepel) 115 millió Ft, melyből az ivóvízellátást 20 millió Ft terheli. Az Esztergom—Dorogi RV Esztergom város, Dorog nagyközség, valamint 8 környező bányaüzem és bányászlakótelep vízellátását oldja meg. A 66 200 főnyi lakosság, továbbá a vízműre kapcsolódó üzemek 30 000 m3/nap mennyiségű együttes vízigénye részben a meglévő, részben új csáposkutakból elégíthető ki. A regionális vízmű főlétesítményeinek beruházási költsége 68,1 millió Ft. A Komárom—Alsófüzitöi RV Komárom város, valamint a tőle keletre Almásfüzitőig terjedő terület 33 200 főnyi lakosságának és ipartelepeinek vízellátását biztosítja a Komárom felett létesítendő 15 000 m3/niap teljesítményű felszíni vízmű vizéből. A főlétesítmények beruházási költsége 54,9 millió Ft-ra becsülhető. A Lábatlan—Süttői RV Lábatlan, Nyergesújfalu és Süttő községek mintegy 9500 főnyi lakosságát, valamint a vízműre csatlakozó ipari üzemeket látja el vízzel. A szükséges vízmennyiséget a Lábatlan község felett létesítendő 5000 m3/nap kapacitású felszíni vízmű termeli. A lakosság vízellátása részint házibekötések, részint közkifolyók útján fog történni. A főlétesítmények beruházási költsége 26,9 millió forint. A Szód—Veresegyházai RV törpevízműves ellátás keretében 6 pestmegyei község 13 300 főnyi lakosságának vízellátását biztosítja. A napi 1100 m3 mennyiségű vízigényt a Sződliget határában létesítendő partiszűrésű kútrendszer elégíti ki. A főlé479
