Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
fog közműves jellegű vízellátásiban részesülni; ebből 41,5% komfortos ellátás, 11% fél komfortos ellátás, 31% pedig közikifolyás ellátás alakjában. Fúrt kutakból 11,5%, egyéb módon pedig a lakosság 5%-a fog a jövőben ivóvízhez jutni. 2.211 Közműves vízellátás Magyarország közműves ivóvízellátását 1980-ban előreláthatólag 13 regionális, 119 központi, továbbá mintegy 834 törpevízmű fogja biztostíani. A városok és községek lakosságának 1980. évi tervezett ellátottsága a következő adatokkal jellemezhető : Városok Községek Regionális vízműről ellátott 10,5% 6,5% Központi vízműről ellátott 87,5% 15,0% Törpevízműről ellátott 0,5% 43,5% Közkutakból ellátott 0,5% 25,5% Egyéb módon ellátott 1,0% 9,5% A városok jövőbeni ivóvízellátását a közmű jellegű ellátás rohamos fejlődése jellemzi. Ez a település-szerkezet tervezett alakulásának természetes következménye. A kiemelt nagyközségek és mezőgazdasági központok ivóvízellátását közművel, a kisebb jelentőségű községekét pedig törpevízmű vekkel, illetve közkutakkal kívánja a vízellátás távlati terve biztosítani. A falusi közművek energiaellátásának lehetőségét a közelmúltban befejezett falu-villamosítás teremtette meg. 2.2111 VÍZTERMELÉS A közműves jellegű vízellátó berendezések mértékadó napi víztermelése 1980-ig kereken 2,7 millió m3-re emelkedik. Az egyes vízműtípusok, to22. táblázat Víztermelés aránya az összes Vízmű nagysága víztermeléshez 1000 m3 % Fővárosi Vízművek 1 050,0 39,0 Regionális vízművek 405,1 18,0 Központi vízművek 987,6 36,5 Törpevízművek 174,6 6,5 összesen: 2 697,1 100,0 vábbá a Fővárosi Vízművek tervezett víztermelési adatait a 22. táblázat, a vízművek napi víztermelésének beszerzési források szerinti tervezett megoszlását a 23. táblázat szemlélteti. 1960-ban a felszíni vizek ivóvízellátás szempontjából még alárendelt szerepet játszottak; igénybevételük a víztermelésnek alig 2%-át képviselte. 1980-ban viszont a tervezett ivóvíz mennyiségének több, mint az 1/5-e származik felszíni vízből. Ezt a tekintélyes mérvű emelkedést elsősorban az a körülmény okozza, hogy a felszín alatti vízkészletek egyes helyeken a jövőben már nem képesek a rohamosan emelkedő vízigényeket maradéktalanul kielégíteni. A regionális vízművek által szolgáltatandó vízmennyiségnek közel 2/3-a felszíni víz eredetű. Ez nagyrészt azzal indokolható, hogy egyes regionális vízművek felszínalatti vízkészletben rendkívül szegény területeken létesülnek, másrészt pedig azzal, hogy létesítésüket több esetben az ivóvízellátáson kívül nagyfogyasztású ipari üzemek nyersvízellátása is sürgeti (Séd—Gaja, Pécs—mohácsi rendszerek). A központi és törpevízművek legfontosabb víz- beszerzési bázisa továbbra is a felszín alatti vízkincs maradt. A felszín alatti vizekben szegény területeken azonban a központi vízművek is egyre nagyobb mértékben kénytelenek felszíni vízből ellátni fogyasztóikat. 1960-ban még csupán egy jelentősebb felszíni ivóvízmű üzemelt hazánkban Szolnokon. Ezzel szemben 1980-ig a Fővárosi Vízműveken kívül előreláthatólag további 10 város, illetve község ivóvízműve rendezkedik be felszíni vízből történő ivóvízellátásra. Az ipari vízelvonás aránya 1980-ig fokozatosan csökken. Ivóvízműveink zömében az ipar részére átadandó vízmennyiség jelenleg komoly ellátási zavarokat okoz, részben a vízművek korlátolt víztermelése, részben az üzemek állandóan növekvő igénye miatt. Az üzemeken belüli víztakarékosság tudatosítása és ellenőrzése a jövőben jelentős mértékben csökkentheti az ivóvízművek indokolatlan túlterhelését. Az 1980-ban várható ipari, vízelvonásokat a 24. táblázat szemlélteti. Az ipari vízelvonás nagysága az 1960. évi állapothoz képest legszembetűnőbben a Budapesti Fővárosi Vízművek, valamint a központi vízművek kiépítésének, másrészt az új nagyfogyasztású üzemek településektől független elhelyezésének tulajdonítható. 23. táblázat Vízmű Felszíni víz F Partiszűrésű és talajvíz elszínalatti v Mélységi víz Z Karsztvíz összesen 1000 m» % 1000 ma % 1000 m % o o o 3 % 1000 m8 % Budaoest 200.0 19 820,0 78 10,0 1 20,0 2 1 050,0 100 Regionális vízművek 280.8 58 64 0 13 54,2 11 86,1 18 485,1 100 KözDonti vízművek 126.0 12 188,1 19 541,1 56 132,4 13 987,6 100 Törpevízművek — — 11,1 6 157,1 90 6,4 4 174,6 100 Vízművek összesen: 606,8 22,5 1 083,2 40,5 762,4 28 244,9 9 2 697,3 100 476
