Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
víz mennyiségét is, hogy megállapíthassák a bányavíz és a csapadék közti összefüggést, a kőzeteken áthaladó víz sebességét, a kiegyenlítődés és késleltetés mértékét. A kutatás kezdeti stádiumában felállított, a vízfajták eredetére és utánpótlására vonatkozó elméletek és számítások bizonytalanságuk miatt alkalmatlanok voltak a mélységi vízzel való mennyiségi gazdálkodásra, bár egyes szakemberek hamar felismerték ennek fontosságát. A mélységi víztermelés iránt akkor élénkült meg az érdeklődés, mikor kiderült, hogy a magyar medencék kútjainak hozama, illetve nyomása csökkent, ami — legalábbis részben — a vízkészletcsökkentéssel volt magyarázható. Hosszan sorolhatnánk azokat a területeket, ahol a víz nyugalmi szintje süllyedt, a kutak vízhozama csökkent. Volt ugyan törvény a vízpazarlás megakadályozására, sokszor azonban nem lehetett ennek érvényt szerezni. Különösen szembetűnő a vízkészletek csökkenése egyes zárt medencében. A Fővárosi Vízművek cin- kotai telepén pl. az 1950-es években a miocén víztartóra telepített kutak ma már az eredetileg kivehető vízhozamnak csak alig a felét adják. A mélységi vízkutatás kérdéseinek megoldása érdekében a geológiai és hidrogeológiai viszonyok átlagolása alapján tájegységekre bontották az országot (lásd a 2.44 pontban). Ezután megkísérelték az utánpótlással rendelkező területek és rétegek szétválasztását. Az utánpótlódási lehetőségek kérdésével számos szakember foglalkozott. A kutatással együtt megindult a rétegvízadatok statisztikai feldolgozása is. Az ország mélyfúrású kútjainak adatait az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozta fel. Az adatgyűjtemény kiadvány alakjában is megjelenik. Jelentős eredmény a Magyar Állami Földtani Intézetben elkészült „Magyarország Hidrogeológiai Atlasza” c. kiadvány megjelenése is. A térképek és tanulmányok sorozatából álló kiváló munka anyagából a magyar medencék és hegyvidékek vízföldtani viszonyait (vízszolgáltató rétegösszleteit) ábrázoló térképek közül ki kell emelnünk az ár- tézi vizek nyomás- és áramlási viszonyait, továbbá az ártézivizet szolgáltató rétegösszletek vízhozamát tájegységek szerinti és rnólységközönfcénti bontásban közlő térképeket, melyek összefoglalják az eddigi kutatások eredményeit, s így szükségesek mind a mélységi vízkészlet becsléséhez, mind pedig a későbbi kutatómunkához. Az Atlasz Magyarország hévízfeltárási lehetőségeit is ábrázolja. A Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos egyesületek néhány munkabizottsága is foglalkozik a vízkészlet és így a miélységi vízkészlet meghatározásával, a fogalmi és módszertani kérdések tisztázásával. A felszíni és felszínalatti vízkészletek feltárásáról és számbavételéről összefoglaló mű még nem jelent meg, a szerteágazó téma egyes részleteit más-más oldalról megvilágító szakdolgozatok sokasága viszont lehetetlenné teszi a rendkívül gazdag anyag teljes felsorolását, ezért e témakörhöz nem adunk irodalmi összeállítást. Utalunk viszont a magyar szerzők bel- és külföldön megjelent szakirodaimának bibliográfiai adatait felsoroló Hidrológiai Bibliográfia köteteire (1955., 1961 és 1962), továbbá a nyomtatásban meg nem jelent, hazai gyakorlati célú kutatásokról és tanulmányokról áttekintést adó „Hidrológiai Kutatások számbavétele” c. kiadványra (1962.). Az alábbiakban ezért csupán néhány szakfolyóiratot és kiadványt sorolunk fel: MTA Műszaki Tudományos Osztályának Közleményei YITUKI kiadványok, különösen Vízrajzi Évkönyv (sorozat). Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. Folyóink vízgyűjtőterülete (sorozat). II. Hidrometeorólógiai adatok (sorozat). III. Folyóink vízjárása (sorozat). Magyarország vízkészlete (sorozat). Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkájáról (sorozat). Tanulmányok és Kutatási Eredmények (sorozat). Vízkészletgazdálkodási Évkönyv (sorozat). Vízügyi Közlemények. Hidrológiai Közlöny. M. Áll. Földtani Intézet kiadványai. 2 MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2.1 VÍZFÖLDTANI ÉS TALAJVISZONYOK 2.11 Vízföldtani viszonyok Valamely terület vizföldtani viszonyait az határozza meg, hogy felszínközeli és mélyebben elhelyezkedő kőzeteinek milyen hányada víztartó (törmelékes és repedezett), továbbá milyen a víztartó kőzetek területi és mélységi elrendeződése. Magyarország vízföldtani viszonyai kedvezőek. A következőkben vízföldtani jelentőségük szerint, földtörténeti sorrendben tárgyaljuk az egyes képződményeket, vagy képződménycsoportokat. Földtörténeti korok időrendjéről — Holmes nyomán — az alábbiak adnak áttekintést: Negyedkor holocén pleisztocén 1 millió év Harmadkor pliocén (alsó- és felső pannon) miocén (burdigalai, helvét, törtön, szarmata) oligocén (alsó-, középső-, felső oligocén) eocén (alsó-, középső-, felső eocén) 1— 12 millió év 12— 26 millió év 26— 38 millió év 38— 58 millió év 40
