Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
ban egyre súlyosbodó ipari szennyezések korlátozása és megszüntetése érdekében szükséges hatékonyabb intézkedéseket tenni. Értékes haltermő helyek a folyók holtágai. Ezekben résziben a vízutánpótlás elégtelensége, részben a vízinövények elburjánzása korlátozza a haltermést. A holtágakban a belterjes haltermelés alapjait a vízutánpótlás biztosításával, a káros növényzet gépi és vegyi úton, esetleg növényevő halakkal történő irtásával, a fenék iszapjának művelésével kell kialakítani. A halélettér rendbehozása mellett a hozamok növelése érdekében a halállomány összetételébe kell hatékonyan beavatkozni. Békés és ragadozó nemeshalak telepítésével kell felszámolni a mai silányabb állományt, mely a gyenge terméseredmények égjük fő oka. Olyan halfauna kialakítására kell törekedni, mely a vizek haltáplálék készletét a legjobban hasznosítja és a piac választékigényét szolgálja. Szorgalmazni kell a külföldön már jól bevált, hazánkban nem honos halfajok betelepítését (angolna, növényevő hal, stb.). Fejleszteni kell a fogástechnikát és a halászati munkák gépesítését, hogy a halászok megszabaduljanak a ma még gyakori nehéz fizikai munkától. A természetes vízi halászat a jövőben elsősorban forgóeszköznövelést igényel, elsősorban korszerű halászati felszerelések beszerzése szükséges. Építés jellegű vízépítési beruházás a természetes vízi halászatot minimális mértékben terheli. Az összes beruházási előirányzat a természetes vízi halászat fejlesztésére 80 millió Ft, amelyből 1980-ig 70 millió Ft felhasználását tervezzük. A Balatonon, a Fertőn és a Velencei tavon végrehajtandó legfontosabb teendők az alábbiak: A Balaton fejlesztési tervénél figyelembe kell venni a különleges helyzetét. Itt az üdülés fejlődése folytán számolni kell a horgászsport növekvő igényeivel, esetleges nemzetközi méreteivel. Az évi termelést 20 ezer q-ra növeljük, döntően a nemeshalak részarányának fokozásával. Ezek közül a legkeresettebb sporthal, a ponty állományát emeljük megfelelő telepítéssel. E mellett az angolna rendszeres kihelyezésiét fokozzuk, annak előnyös exportja és a mélyvizek táplálékkészletének jobb kihasználása miatt. Emelni kívánjuk a ragadozó- állományt is. A fogas-süllő jobb növekedését az Al-Dunáról betelepítendő haltáplálék rákokkal kell elősegítem. A csuka állományát méretkorlátozással 6. táblázat Halfogás a Balatonon (1947—56. évi átlag) Halfajta Fogás Pontyhús egyenérték q Keszeg 11 969 77,3 29 923 Garda 1 278 8,3 3 196 Ragadozó őn 204 1,3 1 401 Fogas-süllő 1 210 7,8 8 470 Ponty 240 1,6 240 Harcsa 159 1,0 1 114 Egyéb vegyes hal 417 2,7 1043 15 478 100 45 387 és mesterséges szaporítással a mainak többszörösére szükséges emelni. A kedvelt sporthalnak, a ragadozó önnek mesterséges szaporítását is tervezi zük. A harcsa veszélyes ragadozóvá nő a Balatonban, visszafogása nehéz, ezért szaporítását nem terveztük, A Balaton természetes halhozamát Maucha professzor ha-ként 125 kg-ban állapította meg. Ezzel szemben, az 1947—56. évek közötti 10 évben az átlagos fogás pontyhús egyenértéke — a 6. táblázat alapján — 74 kg/ha volt, azaz a Mauche által megállapítottnak 59%-a. A Balatonnak a távlati időszakra tervezett halhozamát a 7. táblázatban tüntettük fel: 7. táblázat A Balaton tervezett halhozama Halfajta Fogás ezer q Pontyhús egyenérték ezer q Ponty 4,8 4,8 Ragadozó 2,5 17,5 Angolna 2,7 9,5 Egyéb fehér hús 10,0 25,0 összesen: 20,0 56,8 Levonva az évi kihelyezést 1,6 Tervezett évi hozam: 55,2 1 ha természetes; hozama tehát 90 kg körül alakul, ami a Maucha által megállapítottnak már a 72 %-a. A fenti számításban az angolnát csak 50%-ban számoltuk ragadozó halnak, ami tovább javítja 75 —80%-ra a 125 kg-ban megállapított természetes hozam kihasználását. A számokat az Antos-féle „Halhúsegyenértók” alapján vettük figyelembe. A Balaton halászatának fejlesztése érdekében új kikötők, rakodók építése szükséges. A halivadék tömeges pótlása a tógazdaságok feladata. A természetes szaporodás céljára mesterséges akadok létesítését terveztük. A munkákra összesen 19 ezer m3 földmunka, 20 ezer m3 beton és 50 m3 terméskő-munka elvégzését irányoztuk élő 30 millió Ft beruházási költséggel. A Fertő-tó 'halászati problémáinak megoldásánál a legfontosabb feladat az Osztrák Szövetségi Köztársasággal olyan halászati egyezmény kötése, amely a Fertő-tó 30 ezer ha nagyságú területének az egységes szempontok szerinti halászati gazdálkodását teszi lehetővé. Ennek megfelelően egységes és központi halgazdálkodást kell a Fertő tavon folytatni, amely akár a terület, akár a vállalt anyar- gi eszközök alapján biztosítja a részesedést a halászat eredményéből. A jelenlegi helyzet a halászati lehetőségek kihasználását nem biztosítja, mert részben a határ miatt levő korlátozások, részben a megoldatlan halászati kérdések folytán egyik fél sem teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek alapján a halállomány jelenlegi szintjénél jelentősen több eredmény várható. Jelenleg mindkét fél részéről szakszerűtlen és alacsony a halászati ki54 OVK 425
