Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VI. fejezet. Öntözés

Meg kell határozni, hogy az öntözés fejlesztése milyen mértékben történjék a jobb minőségű talajokon, ahol az öntözés eredményei jobbak és a legrosszabb minőségű talajokon, ahol az öntözés nem hoz ilyen eredményeket.

Az öntözőtelepek korszerű kivitelezésének kérdése elsősorban a felületi öntözések terén jelentkezik. Szükség van a korszerű előregyártott elemek és a műanyagok fokozott felhasználására. A felszín alatti nyomócsöves telepek építésénél különösen a gépi berendezéseket kell korszerűsíteni, főleg a villamosítás és automatizálás tekintetében. Ki kell alakítani a felületi öntözés gépi berendezésednek leghatékonyabb üzemeltethető lépcsőit is.

— A harmadik általános problémakör azoknak a feltételeknek a megteremtésére vonatkozik, amelyek a hasznosulást a mezőgazdaság oldaláról biztosítják. Ezeket, összefüggésben a Keretterv műszaki elképzelésével, mezőgazdaság fejlesztési tervekben kell meghatározni. Ennek alapján kell gondoskodnunk az öntözéssel érintett területek gazdaságainak felkészítéséről, a szárazgazdálkodás magasabb szintre való emeléséről és a talajerőutánpótlás javításáról stb. A gazdaságoknak ezt a termelési profil szerinti állóeszköz-növelését a mező- gazdaságra fordított beruházási eszközöknek az öntözött területen történő fokozottabb koncentrálásával kell biztosítani, ennek a feladatkörnek főbb problémáit a következőkben foglalhatjuk össze:

A növények egyszerű vízpótló öntözésével legfeljebb olyan termésátlagokat lehet elérni, amilyeneket jó csapadékeloszlású években öntözés nélkül is elérhetünk, ez azonban fokozatos terméscsöke- nést eredményezhet. Meg kell tehát oldani a talaj tápanyagvisszapótlását, elsősorban a szervestrágya termelést biztosító állatállomány kialakításával.

Az öntözéses gazdálkodás fejlődésével fokozatosan jelentkezik a gazdaságok állóeszköz növekedésének a jelentősége. Gazdaságaink állóeszközellátása ez idő szerint általában olyan alacsony, hogy az a korszerű szárazgazdálkodáshoz nem elegendő. Ilyen ellátottság mellett jövedelmező öntözéses gazdálkodásról beszélni sem lehet.

Biztosítani kell az öntözéses gazdálkodás személyi feltételeit. Az öntözéses gazdálkodás, a szárazgazdálkodás nem lebecsülhető szakmai ismeretein túlmenően, további elméleti és gyakorlati ismereteket követel. A műszaki és agronómiái feltételek teljes kielégítése esetén is ráfizetéses lehet az öntözéses gazdálkodás, ha azt nem hozzáértők irányítják. A Keretterv tervezett öntözések eredményes működése érdekében az öntözéses gazdálkodás oktatását a jelenleginél sokkal szélesebb alapokra kell helyezni. Az öntöző szakemberek képzését alsó és felső fokon haladéktalanul meg kell indítani, illetve tovább fejleszteni. A mezőgazdasági szakemberek mellett gondoskodni kell műszak képzettségű, öntözéshez értő szakemberek neveléséről is. A 200 ha-nál nagyobb területek öntözésénél különösen esőszerű öntözés esetén, nem nélkülözhető a műszaki képzettségű dolgozók alkalmazása. Rámutatunk arra is, hogy az öntözéses szakembereknek nemcsak a nevelése, hanem a mezőgazdaság vonalában történő megtartása is egyike a ma még meg nem oldott feladatoknak.

Nem foglalkozik a Keretterv az öntözéses gazdálkodás kizárólag mezőgazdasági vonatkozású szervezési és közgazdasági kérdéseivel. A kutatási és szervezési munka széleskörű megindítása és a távlati fejlesztési tervek elkészítése ezen a területen legalább olyan fontosságú, mint az öntözés tervezési, építési és üzemelési kérdéseinek műszaki m egalapozottsága.

396