Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VI. fejezet. Öntözés

Meg kell határozni, hogy az öntözés fejlesztése milyen mértékben történjék a jobb minőségű ta­lajokon, ahol az öntözés eredményei jobbak és a legrosszabb minőségű talajokon, ahol az öntözés nem hoz ilyen eredményeket. Az öntözőtelepek korszerű kivitelezésének kér­dése elsősorban a felületi öntözések terén jelent­kezik. Szükség van a korszerű előregyártott ele­mek és a műanyagok fokozott felhasználására. A felszín alatti nyomócsöves telepek építésénél kü­lönösen a gépi berendezéseket kell korszerűsíteni, főleg a villamosítás és automatizálás tekintetében. Ki kell alakítani a felületi öntözés gépi berendezé­sednek leghatékonyabb üzemeltethető lépcsőit is. — A harmadik általános problémakör azoknak a feltételeknek a megteremtésére vonatkozik, ame­lyek a hasznosulást a mezőgazdaság oldaláról biz­tosítják. Ezeket, összefüggésben a Keretterv mű­szaki elképzelésével, mezőgazdaság fejlesztési ter­vekben kell meghatározni. Ennek alapján kell gon­doskodnunk az öntözéssel érintett területek gazda­ságainak felkészítéséről, a szárazgazdálkodás ma­gasabb szintre való emeléséről és a talajerőután­pótlás javításáról stb. A gazdaságoknak ezt a ter­melési profil szerinti állóeszköz-növelését a mező- gazdaságra fordított beruházási eszközöknek az ön­tözött területen történő fokozottabb koncentrálá­sával kell biztosítani, ennek a feladatkörnek főbb problémáit a következőkben foglalhatjuk össze: A növények egyszerű vízpótló öntözésével legfel­jebb olyan termésátlagokat lehet elérni, amilye­neket jó csapadékeloszlású években öntözés nélkül is elérhetünk, ez azonban fokozatos terméscsöke- nést eredményezhet. Meg kell tehát oldani a talaj tápanyagvisszapótlását, elsősorban a szervestrágya termelést biztosító állatállomány kialakításával. Az öntözéses gazdálkodás fejlődésével fokozato­san jelentkezik a gazdaságok állóeszköz növekedé­sének a jelentősége. Gazdaságaink állóeszközellá­tása ez idő szerint általában olyan alacsony, hogy az a korszerű szárazgazdálkodáshoz nem elegendő. Ilyen ellátottság mellett jövedelmező öntözéses gaz­dálkodásról beszélni sem lehet. Biztosítani kell az öntözéses gazdálkodás sze­mélyi feltételeit. Az öntözéses gazdálkodás, a szá­razgazdálkodás nem lebecsülhető szakmai ismere­tein túlmenően, további elméleti és gyakorlati is­mereteket követel. A műszaki és agronómiái fel­tételek teljes kielégítése esetén is ráfizetéses lehet az öntözéses gazdálkodás, ha azt nem hozzáértők irányítják. A Keretterv tervezett öntözések ered­ményes működése érdekében az öntözéses gazdál­kodás oktatását a jelenleginél sokkal szélesebb ala­pokra kell helyezni. Az öntöző szakemberek kép­zését alsó és felső fokon haladéktalanul meg kell indítani, illetve tovább fejleszteni. A mezőgazda­sági szakemberek mellett gondoskodni kell műszak képzettségű, öntözéshez értő szakemberek nevelé­séről is. A 200 ha-nál nagyobb területek öntözé­sénél különösen esőszerű öntözés esetén, nem nél­külözhető a műszaki képzettségű dolgozók alkal­mazása. Rámutatunk arra is, hogy az öntözéses szakembereknek nemcsak a nevelése, hanem a mezőgazdaság vonalában történő megtartása is egyike a ma még meg nem oldott feladatoknak. Nem foglalkozik a Keretterv az öntözéses gaz­dálkodás kizárólag mezőgazdasági vonatkozású szervezési és közgazdasági kérdéseivel. A kutatási és szervezési munka széleskörű megindítása és a távlati fejlesztési tervek elkészítése ezen a terüle­ten legalább olyan fontosságú, mint az öntözés ter­vezési, építési és üzemelési kérdéseinek műszaki m egalapozottsága. 396

Next

/
Thumbnails
Contents