Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
ból biztosítható, ha a feltételezett vízhozamrészesedés Romániából lefolyik. Az Orosházi öntözőrendszer kialakítását a víz kedvező hasznosulása miatt az elsők közé kelletnie sorolni, de vízigényét csak az országos főművek megépítése során lehet biztosítani. Építését ennek következtében csak a távlati fejlesztés időszakára irányoztuk elő. A Duna—-Tisza közi, Dunára támaszkodó rendszereket csak 1980 után lehet kiépíteni. Ezekre az öntözőrendszerekre az alábbi ütemezést javasoljuk: — D/ll. Csongrádi öntözőrendszer, — D/10. Kiskúnfélegyházi öntözőrendszer, — D/9. Bugac—Mórahalmi öntözőrendszer, — D/15. Csengődi öntözőrendszer. A Csongrádi öntözőrendszer megépítését első helyen javasoljuk, bár a Duna—Tisza-csatoma legutolsó öntözőfürtje, de az öntözőrendszer a Duna— Tisza-csatoma kiépítéséig a Tiszára támaszkodó vízkivétellel üzemeltethető. 1 A Kiskunfélegyházái öntözőrendszer kiépítése ideiglenesen megoldható úgy, hogy vízkivétele a Tiszából történik; feltéve, hogy ezt a Tisza vízmérlege lehetővé teszi. A Bugac—íMórahalmi és Csengődi öntözőrendszer kiépítése fokozatosan a DTCS építésével összhangban történhet. A Körösvidék fejlesztése kapcsolódik az együttműködő Tiszántúli öntözőrendszerek fejlesztéséhez. Alapjában határozza meg itt a fejlesztés ütemét — főleg annak kezdeti szakaszát — néhány meglévő, vagy épülő nagylétesítmény (elsősorban a Békésszentandrási duzzasztómű, a Bökény tűsgát, a Szarvas—Kákái szivattyútelep, a Décs—Fazekaszugi rendszer főművei stb.) és a Körösök közti területek belvízhálózatának adottságai. A síkvidéki tározási lehetőségek hasonlóképpen meghatározzák egyes területeken az öntözésfejlesztést. 6. táblázat Magyarország öntözésre berendezett területe ezer ha-ban Megnevezés !980-ban 1960-ban Nagytávlatban 1. sz. TVK-egység 11,6 118,1 122,6 2- >) )y 0,5 11,3 20,7 3* it ,, 1,1 17,7 36,0 4 *• ff ty 0,8 104,9 710,6 tt ), 5,0 107,8 241,7 63,0 28,5 37,0 7. „ 7,2 159,9 475,9 8- „ 55,0 325,6 388,8 9* ft ft 13,2 153,4 345,0 10. „ 2,6 63,4 152,4 11- „ 26,6 206,8 271,4 12. „ 11,5 80,3 166,4 13. „ 1,3 34,5 101,3 összesen: 140,2 1 412,2 2 529,8 A Tisza völgyében egyébként Szabolcs, Borsod és Heves megyékben helyi vízbeszerzési lehetőségekkel is fejleszthető az öntözés. Meg kell azonban állapítani, hogy ezek egy része csak nagyon magas fajlagos költséggel oldható meg, ezért csak különleges célra vagy csak később javasolható a berendezésük. A felszín alatti vízkészletből ellátandó öntözések közül elsősorban hordalékkúpok (Sajó, Szamos) vidékei jöhetnek számításba; ezek nagy részét 1980-ig javasoljuk berendezni. Az öntözésfejlesztés területi adatait a 6. táblázat ismerteti. Az öntözésfejlesztés ütemtervét a 2. sz. ábrán tüntetjük fel. Az ábra az előirányzat integrál-görbéjét ábrázolja. Az ábra alján az 1965-ig megvalósítandó, az ábra jobboldalán pedig az 1965. és 1980. között kiépítendő öntözéseket soroltuk fel gazdaságos- sági sorrendben. Tar/ah öntózésfy/eszfési e/ó/rányzat 2. ábra 50 OVK 393