Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
h) A berendezendő 2 389 650 ha öntözés összes beruházási költsége: 40,8 milliárd Ft 17 000 Ft/ha j) Az öntözések vízellátásának energiaigénye kereken 0,5 milliárd GWó/év. 2.23 AZ ÖNTÖZÉSEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE Az ismertetés során — éppen úgy, mint az 1960. évi állapotot tükröző 8—11 mellékletekben és a fejlesztés adatait tartalmazó 12—15. mellékletekben — a 2.13 pontban szereplő jelöléseket és elveket alkalmaztuk. Minden rendszer (rendszeren kívüli öntözés esetén: terület) ismertetése végén megadjuk az 1961. január 1-től számított teljes fejlesztés néhány főbb mutatóját. 2.221 A Duna vízgyűjtőjén tervezett öntözések 2.2211 ÖNTÖZŐRENDSZEREK D/l Mosoni öntözőrendszerek A terület általában sík. Itt helyezkedik el a tő- zeges altalajú Hány, melynek mélyebbfekvő része időszakonként vízzel borított, azonban a felszín kiszáradásra hajlamos. A terület többi része is magán viseli a Hanság jellegét, azonban nem tartozik szorosan ahhoz. A Mosoni-Dunaág mellékén meszes, dunai öntéstalaj, humuszban szegény, mész- ben gazdag, szürke színű iszaptalaj található. A talajvíz a terep alatt 2 m körüli szinten van. Az északi Hanság ÉNy-i felén, valamint Mecsér, Lé- bény községektől DK-re meszes réti talajokat találunk. Ezek alkalmasak gabona és kukorica termesztésre, mély termőréteg esetén jól megterem rajtuk a lucerna és a répa is. Az északi Hányban láptalajok is találhatók, melyek megfelelő vízellátással altalaj öntözéssel jó kender, burgonya, répa, kukorica, napraforgó, szója, zab, köles, káposzta és zöldségterméseket adnak. A rendszer területén a Rajkai (vízellátás a Mosoni-Dunaágból), a Mecsér-kömyéki (vízellátás a Mosoni-Dunaágbó), az északi Hanság (vízellátás a Mosoni-Dunaágból), a Rétárok menti, a Mosonmagyaróvár környéki (csőkutas), a Pusztasomorja, Mosonszentjános, Mosonszolnok, Üjróna községek határában létesítendő, és a Lébény, Mosonszentmiklós környéki (csőkutas) öntözések megvalósítását tervezzük. Az egész rendszert a belvízi csatornahálózat látja el öntözővízzel. A tervbevett csőkutas öntözésekhez korlátlan talajvízkészlet áll rendelkezésre. A Mosoni öntöző- rendszerben a csőkutas területeken mindenütt esőszerű öntözést irányoztunk elő, s ugyanilyen módszerrel javasoljuk a Mosoni-Dunaág és a Rétárok melletti öntözéseket is. Az északi Hanság területén altalaj öntözéssel számoltunk. Az öntözésre berendezendő terület: 23 600 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület: 23 600 ha. Az öntözendő növénykultúra: szántó és rét-legelő. D/2. Kis-Rába öntözőrendszer A Kis-Rába öntözőrendszer öntözővizét szállító vízfolyások az öntözés igényein túlmenően, a belvizek levezetésére is szolgálnak. A két vízgazdálkodási célt szolgáló rendszer szerves egységet képez és az öntözővíz mennyisége a követelményeknek megfelelően szabályozható. Az öntözőrendszer felszíne teljesen, sík. A terület legnagyobb része Rába öntéstalaj. Búza, répa, vöröshere és lucerna, valamint kukorica a fő növények. A Kis-Rába a Nicki duzzasztó felvizéből kapja a vizet, melyből a Farkasárok és a Szárföldi ha- tárcsatoma is ellátható. Ugyancsak a Kis-Rábából kaphat vizet a Lökös árok és a Tordosa patak, ezek mellékvizei és a Kapuvár—Bősárkányi-osa torna. A Kis-Rába jelenlegi vízszállító képessége 3 m3/s, ami nem elegendő, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy a rendszer határán túlra, a Hanság területére is kell még öntözővizet szállítani. A bővítést a terv előirányozza. A rendszer területén a Kis-Rába melléki, a Lökös—Tardosa patakok közötti (vízellátás a KisRábából), a Keszegér-menti, a Szil, Pali, Csorna és Párád környéki (csőkutas) öntözések megvalósítását javasoljuk. Az esetleg fel nem használt vizek lefolyása az említett és meglévő belvízvédelmi célókat is szolgáló csatornahálózaton akadálymentesen biztosított. Az öntözésre berendezendő terület 12 650 ha. Az egyidejűleg öntözhető terület 12 650 ha. Az öntözendő növénykultúra túlnyomórészt szántó és kert, kis hányadban rét-legelő és gyümölcsös. D/3. Hansági öntözőrendszer A rendszer öntözővizet szállító csatornái legnagyobbrészt belvízvédelmi célokat is szolgálnak. A terület középső és északi része láptalaj. Ez kellő vízháztartás esetén kender, burgonya, répa, kukorica, napraforgó, szója, zab, köles, káposzta, zöldség és illő olajok sajtolását biztosító ipari növényféleségek termesztésére kiválóan alkalmas. A terület Ny-i széle, valamint Maglóca, és Bősárkány közelében löszön kialakult mezőségi vályogtalajókat találunk. Csorna és Bősárkány környékén rétianyag talajok is előfordulnak, melyek főleg gabona, vöröshere, kukorica és répa termelésre alkalmasak. Kapuvártól É-ra és Csorna mellett még búza, répa, vöröshere, lucerna, kukorica és árpa termelésre alkalmas Rába öntéstalajok is találhatók. A rendszer vízellátása a Fertő tóból és a Rábából történik. A Hanság-főcsatornától É-ra eső al48 OVK 377
