Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
berendezések nagymértékű elterjesztésének feltételeit. — A rendelkezésre álló korlátozott vízmennyiséget úgy kell szétosztani, hogy az 1 m3 víz hasznosulása a legkedvezőbb legyen. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gépi emelések minimumra csökkenjenek, a vízveszteség a legkisebb legyen. — Az öntözőfürtöket lehetőleg jó minőségű talajokon kell elhelyezni, ahol a fenti szempontok figyelembevételével, a beruházás a legrövidebb időn beiül térül meg. — A felszíni vizek igénybevétele és a tározók létesítése mellett M kell használni a felszín alatti vízkészlet lehetőségeit is, elsősorban a folyók kar vies hordalékkúpjain. — A szennyvizek elhelyezésénél a lehetőség és a gazdaságosság határain belül bevezetni az öntözést. — Az öntözött területeken az öntözésfejlesztéssel együtt és azzal összhangban meg kell Oldani a vízrendezési problémákat. Itt a komplexitás elveinek alkalmazására kell törekedni. — Az öntözési módok arányát a korszerű üzemelési szempontoknak megfelelően — a természeti és termelési adottságok figyelembevételével — keli kialakítani. 2.123 Termeléspolitikai elvek — A népgazdaság szükségletének megfelelő mennyiségű rizst rizses forgóban kell a mezőgazdar ságilag kevésbé értékes területeken megtermelni. — Szántóföldi (nem rizses) vetésforgót olyan öntözőtelepeken kell elsősorban bevezetni, ahol a talaj jóminőségű, lehetőség szerint mély termőrétet- gű és a belterjes gazdálkodás feltételei biztosítottak. — Nagyobb zöldségtermesztő öntözéseket a nem öntözött kertészetek területének egyidejű csökkentésével — a belső fogyasztás zavartalan kielégítése érdekében — a nagyobb települések közelében kell létesíteni, illetőleg a termékeket élelmiszer- ipari létesítményekkel kell hasznosítani. — Gyümölcsösök és szőlők öntözését nagymértékben kell fejleszteni, ahol a termelés feltétele és az öntözéshez szükséges vízmennyiség biztosított — Gyepek öntözését az eddiginél sakkal nagyobb területen kell előirányozni, ahol az öntözés olcsó belső berendezéssel megoldható. — Az öntözés belterjességének gazdaságossági hatékonyságának, illetve a tervezett jövedelmezőségnek elérésére 'az öntözés érdekében az öntözés műszaki feltételeinek biztosítása mellett egyidejűleg vagy rövid átmeneti időn belül gondoskodni kell az öntözés üzemi feltételeinek kielégítéséről, a járulékos beruházásokról (épület, gép, állat, szállítóeszköz sitb.) a növényi tápanyag-ellátásról és a megfelelő szakmai irányításról. — A szennyvízöntözés tervezésénél az egészségügyi előírások betartása kötelező. 2.13 AZ ÖNTÖZÉSEK TERÜLETI BEOSZTÁSA ÉS JELZÉSE A Kerettervben a két fő vízrendszerre bontva, külön tárgyaljuk a Duna vízgyűjtő ,,D”-vel jelölt és a Tisza vízgyűjtő ,,T”-vel jelölt öntözéseit. Ezen a megosztáson belül elválasztva foglalkozunk — az egységes vízellátási rendszerrel kiépült, főművekre támaszkodó öntözőrendszerekkel jelzésük E és F —• a rendszeren kívüli öntözésekkel, melyeket vízrajzi egységben fogtunk össze (jelzésük DRK és TRK). A két kategórián belül az egységeket artaiában észak-déli irányban haladva folyamatos számozással láttuk el. Általánosságban megjegyezzük még, hogy — főleg a Tisza vízgyűjtő vonatkozásában — a beosztás alkalmazkodik a korábban lehatárolt öntöző- és belvízi rendszerekhez. A rendszerhez tartozó öntözéseket az Öntözés, halászati vízhasznosítás” című 1:500 000 méretarányú térkép mutatja. 2.2 Az öntözések keretterve Ebben a fejezetben az 1961. január 1. utáni fejlesztéseket tárgyaljuk. A szöveges részben leírt adatokat TVK. VÍZIG, Megye és öntözőrendszerek szerinti bontásban a jelen fejezethez csatolt 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14. és 15. mellékletek mutatják. 2.21 A KERETTERVBEN ELŐIRÁNYZOTT ÖNTÖZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA. Az öntözés keretterve a meglévő kiépítettség hiányosságának, felmérése és a céltudatos, mindenre kiterjedő fejlesztés adatainak kidolgozása érddkében készült. A Keretterv tartalmazza az ez idő szerint számbavehető jelentősebb öntözési feladatokat és ezek megoldási lehetőségeit. Összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének 20 éves távlati iránytervével. A tervezés során elsősorban a mezőgazdaság termelőerejének fejlődéséből, továbbá a mezőgazdaság szocialista átalakulásából keletkező igényeket, ás ezek kielégítésének lehetőségét vette figyelembe. Az öntözés keretterve a jelen körülmények mellett lehetséges legnagyobb mértékig egyesíti magában az öntözés megvalósításában döntő szerepet játszó két ágazat: a mezőgazdaság és víz- gazdálkodás termelési, illetve műszaki igényeit és szempontjait. A műszaki megoldások sehol sem öncélúan lépnek fel, hanem mindenütt a mezőgazdasági termelés érdekeinek és. távlati elképzeléseinek előzetes gondos feltárása után úgy, hogy azokat népgazdasági és üzemi szempontból a leggazdaságosabban elégítsék ki. Ehhez a munkához a Keretterv készítése során biztosítva volt mind a legfőbb állami irányításban résztvevő, mind pedig a területi kérdésekben legjáratosabb mezőgazdasági szakértők közreműködése. A fentieken kívül az öntözés keretterv figye375