Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VI. fejezet. Öntözés
megemlékeznünk a rizstermelésről is. A rizsnek, vízinövény lévén, létfeltétele a csapadékon felül biztosítandó víz. Az öntözés megvalósítása még számos más, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos területen is kedvező hatást vált ki. Így a mezőgazdaságilag elmaradt vidékek agrárkultúráját magasabb szintre emeli, ezen keresztül biztosítja a helyi lakosság, az ipar, elsősorban az élelmiszeripar, a kereskedelem folyamatos, tervszerű nyersanyagellátását. Kedvezően hat az érintett területek népesedési viszonyaira, munkaerőhelyzetére, elősegíti a szocia- Iista gazdaságok közös alapjainak gyarapodását és biztosítja a közös termelési alapok biztonságát. Az ismertetett szempontok figyelembevételével határozta meg a párt és a kormány a II. és a III. 5 éves terv mezőgazdasági célkitűzéseit. Az öntözésfejlesztés szerves része a népgazdasági koncepcióknak és azok teljesítésének egyik előfeltétele is. 2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE 2.111 Általános leírás A Keretterv ezen fejezetének kidolgozását alátámasztó alapanyagok rendkívül kiterjedtek és sokrétűek. Az öntözés lényegénél fogva meg kell különböztetni ezek között az anyagok között a műszaki és egyéb — főleg mezőgazdasági jellegű — dokumentációs anyagókat, feltárásokat és kutatási munkákat. A műszaki dokumentációs anyagokat két csoportba sorolhatjuk: — történeti értékű dokumentációkra, és — műszaki tanulmányokra és tervekre. A történeti értékű dokumentációs anyagok mintegy másfél évszázados múltra tekinthetnek vissza. Egyik kategóriájuk, amit az első világháborúig számíthatunk, mai felhasználás vonatkozásában csak történeti értékű. A másik kategóriába tartoznak az első világháborút követő időszakban készült tervek és tanulmányok, amelyek közül Sajó Elemér és Trümmer Árpád tanulmányait, valamint Ruttkay Udó terveit említjük meg. Ezeknek egyes elemei irányt mutattak a további időszakokban kidolgozott tervek számára. Átfogó műszaki tervezésre tulajdonképpen az 1930-as években került sor, amikor a kormányzat napirendre tűzte az Alföld öntözési kérdéseit. Az öntözési törvény előkészítése során az 1935-ben létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal kidolgozta a ..Tiszántúl aszályos vidékein az öntözéses gazdálkodás fokozatos elterjesztése és általában az intenzív vízgazdálkodás bevezetése” érdekében szükséges terveket. Az elkészült tervváltozatok előkészítésül szolgáltak a Tiszalöki vízlépcső végleges helyének kiviteli tervének valamint a Keleti főcsatorna vonalvezetésének kidolgozásához. Konkrétan felhasználható, országosan átfogó tervezési munka az ötvenes években a 3 éves terv keretében. maid az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlatának kidolgozásával indult meg. Ez utóbbi összefüggéseiben tárgyalja hazai öntözéseink fejlesztésének alapjait és elvi összefüggéseit. A Keretterv kidolgozásához ezek az anyagok szolgáltatták az elvi alapot. Az utolsó évtizedben készültek el azok az egyéb dokumentációk, melyeket főleg a VITUKI és az OVF más szervei dolgoztak ki. Ezek között a felszíni és felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minőségi feltárása, a tározási lehetőségeink feltárására, továbbá az öntözővíz és a talaj kölcsönhatásának vizsgálatára vonatkozó kutatások eredményeit kell kiemelnünk. Fontos alapanyagot tartalmaznak a VITUKI és a VIZIG-ok közös munkával összeállított „Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények” is. Az öntözés számszerű helyzetét részletesen első ízben a VIZITERV által 1955-ben készített „Öntözési Kataszter” rögzítette, mely a későbbi évek adatgyűjtésének is az alapja. Az átfogó dokumentációk között meg kell említeni a Duna komplex hasznosítási tervét. Amennyire átfogóan feldolgozták az öntözésfejlesztés műszaki problémakörét, annyira hiányoznak az öntözéses termelés megalapozására vonatkozó mezőgazdasági tervek; országosan ilyen tervről nem beszélhetünk, A II. Tiszai Vízlépcső és öntözőrendszerei létesítésével kapcsolatban készült tanulmányok és beruházási program azonban már átfogóan tárgyalja a műszaki és növénytermelési feltételeket. A fentiekben körvonalazott átfogó tervek mellett hosszú sora van egyes országrészekre vonatkozó terveknek. A Tiszalöki öntözőrendszerrel kapcsolatosan készültek a leglényegesebb tanulmánytervek. Ezek — bár konkrét megállapításai ma már túlhaladottak — elvi szempontból jelentősek. A löszháti fürtök vonatkozásában megállapításai ma is helytállóak. Az egyéb — a VIZITERV, MÉLYÉPTERV és más intézmények által készített — tervekre vonatkozóan a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek szolgálnak részletes tájékoztatásul. Általában megjegyezzük, hogy a részletproblémákat tárgyaló tervek egyrésze — a kidolgozásuk óta bekövetkezett műszaki és mezőgazdasági szemlélet megváltozása miatt — már nem tekinthető az öntözésfejlesztés alapjául. Az öntözéssel kapcsolatos műszaki — gazdasági kutatások a VITUKI-ban, az ÖRKI-ben és a Mezőgazdasági Kutató Intézetekben, valamint az 372
